Részmunkaidő: életbe léphet az arányosan adható juttatások rendszere

A részmunkaidős foglalkoztatás egyik gátja, hogy a juttatásokat nem időarányosan kell fizetni a dolgozó után, mivel a jelenlegi jogszabály szerint csak a munkaidő mértékével összefüggőket lehet arányosan (például felerészben) fizetni. A munka törvénykönyve azonban nem tisztázza, mely juttatások sorolhatók ebbe a körbe, de az étkezési hozzájárulás és az üdülési csekk biztosan nem. A munkaerő-piaci rugalmasság jegyében tehát a jövőben valószínűleg életbe léphet az arányosan adható juttatások rendszere.

A kormány által sokat hangoztatott, kiemelt cél a nyugdíjkassza egyensúlya. Emiatt az továbbra is reálisnak tűnik, hogy kevesebb befizetés kevesebb nyugdíjra jogosít. Ez most is így van: a részmunkaidős dolgozó napjai ugyan teljes értékűek, ám a nyugdíjellátás összegének kiszámításakor az alacsonyabb fizetését veszik figyelembe. A kisebb összegű társadalombiztosítási befizetés azonban aligha jelent majd alacsonyabb értékű egészségügyi jogosultságot - kivéve persze a pénzbeli ellátások (például táppénz) rendszerét.

Nem kizárt az sem, hogy a kormány a részmunkaidős foglalkoztatás vonzóvá tétele érdekében megkönnyíti a dolgozók elbocsátását. Jelenleg ugyanis a részmunkaidőben dolgozók is jogosultak végkielégítésre, és vonatkozik rájuk a teljes felmondási idő. Ha ezeket a jogosultságokat is arányosítanák, tehát például a négy órában dolgozó végkielégítésére feleannyit kellene költenie a munkáltatónak, vagy létszámleépítés esetén feleannyi ideig lenne köteles továbbfoglalkoztatni, az meghozhatná a munkaadók kedvét az ilyen foglalkoztatási formákhoz.

A készülő tervezet valószínűleg a munkaadókra is nagyobb nyomást gyakorol majd. Jelenleg a részmunkaidős alkalmazás lehetősége számos hazai munkavállalónak (tipikusan kismamáknak) jönne jól, ám a jog szerint igényüket a munkaadók nem kötelesek figyelembe venni.

Világgazdaság