Röghöz kötik a fiatalokat: az állam átvállalja az orvosok diákhitelét

Ismét kérte az Alkotmánybíróságtól (Ab) az alapvető jogok biztosa annak vizsgálatát, hogy a hallgatói ösztöndíjszerződések törvényi szintű, de változatlan tartalmú szabályozása összeegyeztethető-e a foglalkozás szabad megválasztása és a felsőoktatásban való részvétel jogával.

Szabó Máté álláspontja szerint továbbra is aránytalan jogkorlátozással járnak a szerződés kötelező feltételei, így különösen a hosszú idejű és általános hazai munkavégzés előírása - idézte őt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.

Az Ab július elején minősítette alkotmányellenesnek, és semmisítette meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát szabályozó kormányrendeletet. A testület szerint ugyanis a felsőoktatási törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kabinetnek arra, hogy ezt rendeletben határozza meg. Az Ab-nél - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának megkeresése után - akkor is az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek, továbbá az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló kormányrendelet megsemmisítését.

Az Országgyűlés azonban néhány nappal később, július 12-én módosította a felsőoktatásról szóló jogszabályt, törvénybe foglalva ezzel a hallgatói szerződés szabályait. Az elfogadott törvénymódosításban a szabályozás a megsemmisített kormányrendelettel tartalmilag azonos volt, annyi változás azonban történt, hogy az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókkal kötendő szerződés nevét hallgatói ösztöndíjszerződésre módosították.

Vagyis immár a felsőoktatási törvény rögzíti, hogy a végzett hallgató a diploma megszerzését követő húsz éven belül a támogatott tanulmányi idő kétszeresének megfelelő ideig köteles Magyarországon dolgozni, és ha ezt nem teljesíti, az állami támogatás összegét részben vagy egészben vissza kell fizetnie - magyarázza Szabó Máté, aki az újabb Ab-indítványban a korábbi tartalmi alkotmányossági aggályait fenntartotta, és ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a hallgatói ösztöndíjszerződés jellegénél fogva nem hasonlítható össze egy hagyományos tanulmányi szerződéssel.

Továbbra is problémának tartja, hogy a két szerződő fél, a hallgató és az állam nincs azonos helyzetben, "a szerződéskötés gyakran hangoztatott önkéntessége pedig csak abban a - vélhetően igen szűk - körben valóságos, ahol a kedvezőbb anyagi helyzete miatt a fiatal családja az állami támogatás nélkül is képes volna a felsőfokú tanulmányok finanszírozására".

Az ombudsman álláspontja szerint a hallgatói szerződésekre vonatkozó törvényi szintű szabályok aránytalanul korlátozzák a hallgatók több alapvető jogát. A szerződésben a hallgató egyoldalú és hosszú időre szóló kötelezettséget vállal magára, az állam ezzel szemben továbbra is pusztán csak "törekszik" arra, hogy megfelelő munkalehetőséget biztosítson, így adott esetben a hallgató a szakterületén kívül is köteles hazai foglalkoztatónál elhelyezkedni - fejtette ki Szabó Máté, aki kitér arra is, hogy a foglalkozás szabad megválasztásához való jog tartalmának értelmezése során nem hagyható figyelmen kívül a személyek szabad munkavállalására vonatkozó, kötelező erejű európai uniós jog.

Állami ajánlat orvostanhallgatóknak

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a Semmelweis Egyetem ünnepélyes tanévnyitó rendezvényén kiemelte: "nem tartható, nem erkölcsös, gazdaságtalan és igazságtalan", hogy egy ország adófizetői a keresetük után fizetett adójukból ezerszámra képezzenek olyan fiatalokat, akiknek a diplomáján még alig száradt meg a tinta és máris - szabadságukra hivatkozva - külföldön kamatoztatják az itt megszerzett és fizetett tudásukat.

Most az orvosi felsőoktatást választóknak felajánlották, hogy ha végzésük után 10-12 éven át Magyarországon gyógyítják az embereket, akkor fedezik tanulmányaik költségét. Az ajánlat részeként a kormány biztosítani fogja, hogy a közszolgálatban elhelyezkedő orvosok diákhitelét az állam a jövőben átvállalja - fejtette ki Hoffmann Rózsa, aki szerint ezek az ajánlatok tarthatók és erkölcsösek.

Az államtitkár beszédében arra is kitért, hogy a Semmelweis Egyetem hallgatóinak csaknem negyede külföldi. Ez az egyetem színvonalának elismerése. Az oktatók viszont évről-évre azt tapasztalhatják, hogy diákjaik egy részének több a zsebpénze, mint az ő havi illetményük.

Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: a pedagógusok számára az "igazi kincs a fejükben van", de elismerte: azzal aligha tudják kifizetni számláikat. Ezért a kormány, a jelenlegi súlyos pénzügyi helyzetben megkísérelve a majdnem lehetetlent, azt akarja, hogy minden pedagógus, az óvónőtől az egyetemi oktatóig, tisztes fizetést kapjon.

A Semmelweis Egyetem idei, 243. tanévét új rektor, a július elsején hivatalába lépett Szél Ágoston nyitotta meg. Az új rektor beszédében kiemelte: nagy űrt hagynak maguk után azok a rezidensek, akik távoznak, különösen azok, akik később sem térnek vissza. Ezért az egyetem hallgatóinak Szél Ágoston azt mondta: reméli, hogy végzésük után Magyarországon találják meg helyüket.

Az idén több mint 3400 új hallgató kezdi meg tanulmányait az egyetem hat karán, közülük több mint 700-an külföldiek. Maximális kapacitással indul a tanév, az egyetem osztatlan képzésekre jelentősen több hallgatót vesz fel, mint az elmúlt tíz évben bármikor.