Rossz irányba fejlesztene a Széchenyi Terv?

A Magyar Szállodaszövetség még nem alakított ki végleges, egységes véleményét az új Széchenyi Tervről, de a FigyelőNet kérésére Kovács István titkár vállalta, hogy a készülő anyagból néhány gondolatot megoszt velünk. Örülnek neki, ha a turizmus előtérbe kerül. Abban is egyetértenek, hogy az egészségturizmus prioritás. De azt már nem tartják helyesnek, hogy az új Széchenyi Terv turizmus címén csak az egészségturizmust említi. Úgy gondolják, a turizmus nem az egészségipar része, hanem fordítva: a turizmus egyik ága az egészségturizmus.

Szerintük a fejlődési célok (dupla forgalom és vendégszám) csak úgy valósíthatóak meg, ha az egész turizmust fejlesztik. Erős túlzásnak érzik, hogy az országot a válságból a gyógyturizmus húzná ki. Pontosítani javasolják, mit jelent a dokumentumban, hogy a nemzetközi jelentőséggel bíró gyógyfürdőhelyek 56 százalékkal részesültek volna 2009-ben az összes szállodai vendégéjszakából. Ez inkább 25 százalékra tehető - jegyezte meg Kovács István. Nincs is annyi gyógyszálloda, hogy ezt a számot produkálni tudnák - tette hozzá.

Túlkínálat van

Kovács István szerint az új Széchenyi Terv nem elég következetes, mert van, ahol azt írja, hogy kellenek új szállodák, máshol pedig csak minőségi fejlesztéseket említ. A szállodaszövetség szerint nincs szükség kapacitásbővítésre, mert túlkínálat van szállodából, főleg a wellnessekből. A titkár itt utalt a KSH legfrissebb statisztikájára, miszerint a wellness-szállodák szobafoglaltsága alacsonyabb volt (37,6 százalék), mint az országos átlag (40,4 százalék). Az átlagos szobafoglaltság 2008-ban még 48,5 százalék volt, 2009-ben már csak 43 százalék, a wellnesseknél pedig 46,9 százalékról 40,8 százalékra csökkent ugyanebben az időszakban - derült ki a szállodaszövetség helyzetértékeléséből. 40 Európai város közül Budapest 2009-ben utolsó helyen állt ebben a tekintetben.

A wellnessek javára szól viszont a KSH-statisztika szerint, hogy a vendégéjszakák számában a tavalyi év hasonló időszakához képest átlagban 31,6 százalékos növekedést értek el (ezen belül a Balatonnál 51 százalékot - de ebben közrejátszott a kapacitásbővítés is), míg az átlagos szállodai növekedés csak 4,8 százaléknyi volt. A wellnesseknél a szállásdíjbevételek is növekedtek (24,9 százalékkal), míg a szállodai átlag csökkent (6,7 százalékkal).

Ne építsenek

A KSH adatai szerint a tavalyi év hasonló időszakához képest átlagban 8,7 százalékkal csökkentek a szállodai árak. Ezen belül az ötcsillagosok mentek a leglejjebb, 14,8 százalékkal, és egyedül az egyébként csekély forgalmat bonyolító egycsillagosok könyvelhettek el árnövekedést (4,6 százaléknyit). Nem véletlen tehát, hogy Kovács István az évek óta túl alacsony árakat említette a magyar szállodaipar legnagyobb problémájaként. Ennek okát részben a túlkínálatban látja, részben abban, hogy nem elég vonzó a kínálat. Hozzátette még, nagyon örülnek, hogy a welness-szállodákban a vendégek háromnegyed része belföldi, de a válság és a vásárlóerő hiánya miatt ők nem képesek eltartani ezt az üzletágat.

Az új Széchenyi Terv is írja és a fürdőszövetség is helyesli, hogy a gyógyfürdők mellé épüljenek új szállodák, részben azért is, hogy a fürdőforgalmat kiegyensúlyozzák. A szállodaszövetség szerint azonban túlkínálat van nemcsak szállodákból, hanem fürdőkből is, és a vázolt elképzelés nem oldaná meg a problémákat. Abban viszont egyezik a véleményük, hogy újszerű, egyedi kínálat kialakítására kell törekedni, mert csak az eladható.

Keresletélénkítés és kevesebb adó kell

Kovács István szerint bármilyen előrelépés csak keresletélénkítéssel érhető el, és az adózási terhek enyhítésével. A keresleten belül a belföldi keresletet az üdülési csekk (vagy rekreációs kártya) adómentességének visszaállításával képzelnék el. Úgy érvelnek, hogy az adómentességből fakadó forgalomnövekedéssel több adó folyik be az államhoz, mintha magát az üdülési csekket adóztatják.

A külföldi forgalom növeléséhez pedig véleményük szerint több pénzt kellene fordítani a turizmusmarketingre. Nem látják, mennyiben fogja erősíteni a hazai turizmus nemzetközi marketingjét, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint összeolvasztják az Agrármarketing Kft.-t, az ITD Hungaryt (tőkebefektetések marketingje) és a Magyar Turizmus Zrt.-t. Nem világos, ez hogyan érinti majd a turizmusmarketing költségvetését, és szakmaiságát.

Áfacsökkentés nélkül pedig nehezen tudja elképzelni a szállodai szakma a forgalomnövelést csakúgy, mint a foglalkoztatásbővítést a bérterhek mérséklése nélkül. Ma Európában Magyarországon van az egyik legmagasabb áfakulcs a szállodai szobakiadáson és a vendéglátáson is. Ezek a felvetések azonban nem találhatók meg az új Széchenyi Tervben.

Eddig nem tudtak pályázni a magánszállásadók

Mások a szempontjaik a magánszállásadóknak: ők szeretnék elérni, hogy bekapcsolódhassanak a Széchenyi Terv pályázataiba - mondta el lapunknak Trangóni Katalin, a Magánszállásadók Országos Szövetségének alelnöke. A magánszállások fejlesztése emelhetik a turizmus színvonalát, sok családnak biztosíthatnak megélhetést - érvelt az alelnök. Mivel az országban harmincezer feletti a magánszállások száma, ez nemzetgazdasági érdek is – emelte ki.

Jelenleg nehezen használhatják ki a pályázatokat a magánszállásadók, ugyanis azok elsősorban vállalkozóknak és egyéni vállalkozóknak szólnak, nem a szálláskiadásban érdekelt adószámmal rendelkező magánszemélyeknek - fűzte hozzá.