Sérti az Alaptörvényt és a jogbiztonság elvét a közmunkáról való kitiltás

Kedden kezdődik annak a Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott javaslatnak az általános parlamenti vitája, amely három hónapra kizárná a közfoglalkoztatásból azokat az álláskeresőket, akik nem teljesítik a gyermekük tankötelezettségével kapcsolatos kötelezettségeiket, vagy nem tartják rendben lakókörnyezetüket. Nem csak hogy nem kaphatnák meg az állást, de a már dolgozó közmunkás szeződését is fel lehetne mondani a javaslat szerint.

Az LMP szerint csak a gyermekszegénységet növelné

Az LMP-s Szél Bernadett csütörtöki sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot. A független országgyűlési képviselő szerint a belügyminiszter által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat a szülők megélhetését veszélyezteti, így előre láthatóan csak a gyermekszegénységet növelné, pedig ennek mértéke már most is "szégyenre ad okot" Európán belül.

Szél Bernadett szerint a javaslat a következményeket kezeli az okok helyett, és azt is kifogásolta, hogy Pintér Sándor belügyminiszterként rendszeresen beleavatkozik szociálpolitikai kérdésekbe és büntetőpolitikával akar megoldani társadalmi, szociális problémákat. Szerintük inkább a munkahelyteremtésre kellene koncentrálni, illetve átfogó tervre van szükség a szociálpolitika megújítására - írja az MTI.

A Fidesz szerint a gyerekek társadalmi felemelkedését szolgálja a javaslat

Az LMP aggályaira a Fidesz képviselői azt válaszolták, hogy szerintük a gyermek iskolába járatása nélkül nem lehet kitörni a gyermekszegénységből, sem a mélyszegénységből. Ha egy szülő nem járatja iskolába gyermekét, akkor abból a fiatalból egy életen át munkanélküliségre és segélyekre ítélt felnőtt lesz, akinek ellátását mások fogják fizetni. "Egyetértünk azzal, hogy közpénzekből fizetett közfoglalkoztatásban ne részesülhessen olyan ember, aki a legalapvetőbb erkölcsi és társadalmi szabályokat nem tartja be" - szerepel a közleményben.

Más szabálysértések nem veszélyeztetik a társadalmat?

Orbán Viktor egy február 5-i kormányhatározatban utasította a belügyminisztert, hogy készítsen elő egy olyan jogszabály-módosítást, amely a "közfoglalkoztatás feltételeként határozza meg bűncselekmények és szabálysértések elkerülését". A HR Portal a Belügyminisztériumnál rákérdezett, hogy miért esett a választás az összes lehetséges szabálysértés közül éppen erre a kettőre.

Kérdésünkre, hogy miért pont a vélhetően a társadalom legrosszabb helyzetű rétegét érintő problémákra koncentráltak, holott a munkanélküliség és a szabálysértések a társadalom minden rétegében előfordulnak, a Belügyminisztérium sajtófőosztálya azt a választ adta, hogy a szankcionált két probléma és a rossz szociális helyzet összefüggésének feltételezése is sértő, ezért nem is jelenítik ezt meg a törvényjavaslatban.

Más szabálysértés, például közlekedési kihágás vagy a garázdaság a jövőben sem lesz kizáró oka a közfoglalkoztatásnak, mert a módosítás célja mindössze a "legelemibb társadalmi együttélési és szülői felelősségi szabályok" betartatása - írták válaszukban.

TASZ: sérti az Alaptörvényt, jogbizonytalanságot okoz

A HR Portal kikérte a javaslattal kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezet véleményét is. Simon Mihály, a TASZ Romaprogramjának jogásza válaszában kifejtette, hogy a törvényjavaslat számos ponton sérti Magyarország Alaptörvényét. Szerinte "ütközik a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelményével, mivel lehetővé teszi a közfoglalkoztatásból való kizárást a tankötelezettség megszegése miatt a szabálysértési felelősség megállapítása előtt, vagyis a folyamatban lévő eljárás elegendő ok a kizáráshoz."

A Belügyminisztérium sajtófőosztálya ezt úgy kommentálta, hogy szerintük nem okoz jogbizonytalanságot a folyamatban lévő szabálysértési eljárás szankcionálása, mivel a szabálysértést azzal már elköveti a szülő, hogy a gyermeke 30 órát igazolatlanul mulaszt, erről az iskolának kötelessége értesíteni a szabálysértési hatóságot, aki pedig köteles lefolytatni az eljárást. Tehát a "közfoglalkoztatásból történő kizárás objektív alapon történik" - vagyis joggal feltételezik már az ítélet előtt, hogy a szülő hibázott.

A már említett kormányhatározatban arra is utasította a miniszterelnök Pintér Sándort, hogy "tekintse át a gyorsabb döntéshozatalt, a közigazgatási szervek egymás közötti rugalmasabb eljárást lehetővé tévő szabályozás megteremtésének lehetőségét is" - talán ennek a felhívásnak akart megfelelni a miniszter, amikor már az eljárás ideje alatt lehetővé tette a szankcionálást javaslatában.

Egy rendetlen udvar miatt bárki kieshet a szociális hálóból

A javaslat "ütközik [Magyarország Alaptörvényével] azért is, mert a kiszámítható, világos normatartalom követelményének nem tesz eleget" - írta válaszában a lakókörnyezet tisztántartásával kapcsolatban a TASZ jogásza. Hozzátette: a lakókörnyezet tisztántartására vonatkozó homályos feltételt a TASZ a szociális ellátásokról szóló törvény kapcsán is kifogásolta és indítványozta az alapjogi biztoson keresztül annak megsemmisítését.

A TASZ szerint a törvényjavaslat emberi méltósághoz való alapjogot is súlyosan sérti, továbbá az egyenlő bánásmódhoz való jogot, "mivel a lakókörnyezet tisztántartására vonatkozó önkényes feltétel alapján a magyar állampolgárok ezreit, leginkább a mélyszegénységben élőket lehet egyidejűleg kizárni a közfoglalkoztatás rendszeréből, lehet tőlük megvonni a rendszeres pénzellátások közül az aktív korúak ellátását, a lakásfenntartási támogatást, továbbá önkormányzati rendelet által előírt együttélési norma megszegése miatt közigazgatási bírsággal sújthatók. "

"A többszörös szankciórendszer révén a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegei eshetnek ki végleg a civilizált európai normák alapján felépített szociális biztonság amúgy is szakadozó hazai hálójából. A jogi aggályok mellett a belügyminiszter lábbal tiporja az iskolai hiányzással, lemorzsolódással, korai iskola elhagyással kapcsolatos szakmai érveket, a törvényjavaslat a célszerűtlen, értelmetlen rendészeti beavatkozás iskolapéldája" - írja levelében.

Kérdésünkre, hogy a szabálysértési törvény módosítása szükséges-e a változatás bevezetéséhez, azt a választ kaptuk, hogy erre nincsen szükség, és nem is fogják felvenni a büntetési tételek közé a közmunkától való eltiltást.

Mint arról a HR Portal hétfőn már beszámolt, a törvénymódosítási javaslat szerint nem vehető fel közmunkára az, aki ellen szabálysértési eljárás van folyamatban, vagy akit elmarasztaltak tanköteles gyermekének iskolai mulatszása miatt. Ilyen eljárás azok ellen a szülők ellen indul, akiknek a gyermeke 30 órát igazolatlanul hiányzik az iskolából.

Ugyancsak kizárná a belügyminiszter a közmunkából azokat, akik nem tartják tisztán a lakókörnyezetüket, vagyis a kertjüket, udvarukat, és ezért az önkormányzat elmarasztalja őket.

A kizárásról a munkaügyi kirendeltség dönthetne a szabálysértési hatóság megkeresése után és a települési jegyző igazolása alapján.