Sötéten látják az orvosok az egészségügy jelenét és jövőjét
Az orvosok túlterheltek, az egészségügy helyzetét többségük rossznak ítéli, és a megkérdezett orvosok fele romlást prognosztizál az ágazatban az elkövetkező öt évben - derült ki abból a felmérésből, amelyet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) készíttetett, és amelynek eredményét kedden mutatta be Éger István kamarai elnök.
A kérdésekre öt és félezer orvos válaszolt, ez a megkérdezettek 16,1 százaléka.
A felmérés kitért az orvoskar testi-lelki egészségére, munkakörülményeire, jövőbeni terveire is. E szerint a válaszadók legelégedettebbek a lakókörnyezetükkel, a saját teljesítményükkel, személyes kapcsolataikkal, és a legkevésbé az anyagi helyzetükkel.
A magyar egészségügy helyzetét firtató kérdésre adott válaszokból kitűnik, hogy a válaszadók háromnegyede nagyon rossznak, 37 százaléka rossznak ítélte, ezen belül munkavállalóként saját helyzetét a válaszadó orvosok 18 százaléka értékelte nagyon rossznak, míg 30 százaléka rossznak. Kiderült az is, hogy a válaszadók negyede nem választaná újra az orvosi pályát.
Arra a kérdésre, hogyan látják a magyar egészségügy jövőjét az elkövetkező öt évben, a válaszadók fele romlást prognosztizált, negyede szerint jelentős romlás várható, és csak a válaszadók 10 százalék szerint lesz javulás az ágazatban.
Éger István szerint figyelemreméltó adat, hogy az elkövetkező 1-2 évben a válaszadók 17 százaléka tervez külföldi munkavállalást, ami a teljes orvoskarra vetítve ötezernél is több doktor "elvesztését" jelentené.
A 2013 tavaszán készített online kérdőíves felmérésből továbbá kiderült, hogy az orvosok jelentősen túlterheltek, hetente átlagban több mint tíz órát másodállásban dolgoznak, és további tizenöt órában vállalnak ügyeletet. Ezért közülük sokan gyorsan kiégnek, és nehezen egyeztethető össze a munka a családi élettel.
A megkérdezettek számos krónikus betegség területén "rosszabbul állnak", mint az átlag lakosság; az orvosok körében nagyobb arányú a magas vérnyomás, vagy a daganatos megbetegedés, amelynek egyik kiváltó oka a stressz.
Ugyanakkor az orvosok közül kevesebben dohányoznak és többen sportolnak, mint az átlag lakosság - derült ki a felmérésből, amelyet a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének szakértői értékelték ki.
Éger István szerint a felmérés hiánypótló, azt idővel mindenképpen megismétlik, a következtetéseket pedig eljuttatják a döntéshozókhoz.
A felmérés kitért az orvoskar testi-lelki egészségére, munkakörülményeire, jövőbeni terveire is. E szerint a válaszadók legelégedettebbek a lakókörnyezetükkel, a saját teljesítményükkel, személyes kapcsolataikkal, és a legkevésbé az anyagi helyzetükkel.
A magyar egészségügy helyzetét firtató kérdésre adott válaszokból kitűnik, hogy a válaszadók háromnegyede nagyon rossznak, 37 százaléka rossznak ítélte, ezen belül munkavállalóként saját helyzetét a válaszadó orvosok 18 százaléka értékelte nagyon rossznak, míg 30 százaléka rossznak. Kiderült az is, hogy a válaszadók negyede nem választaná újra az orvosi pályát.
Arra a kérdésre, hogyan látják a magyar egészségügy jövőjét az elkövetkező öt évben, a válaszadók fele romlást prognosztizált, negyede szerint jelentős romlás várható, és csak a válaszadók 10 százalék szerint lesz javulás az ágazatban.
Éger István szerint figyelemreméltó adat, hogy az elkövetkező 1-2 évben a válaszadók 17 százaléka tervez külföldi munkavállalást, ami a teljes orvoskarra vetítve ötezernél is több doktor "elvesztését" jelentené.
A 2013 tavaszán készített online kérdőíves felmérésből továbbá kiderült, hogy az orvosok jelentősen túlterheltek, hetente átlagban több mint tíz órát másodállásban dolgoznak, és további tizenöt órában vállalnak ügyeletet. Ezért közülük sokan gyorsan kiégnek, és nehezen egyeztethető össze a munka a családi élettel.
A megkérdezettek számos krónikus betegség területén "rosszabbul állnak", mint az átlag lakosság; az orvosok körében nagyobb arányú a magas vérnyomás, vagy a daganatos megbetegedés, amelynek egyik kiváltó oka a stressz.
Ugyanakkor az orvosok közül kevesebben dohányoznak és többen sportolnak, mint az átlag lakosság - derült ki a felmérésből, amelyet a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének szakértői értékelték ki.
Éger István szerint a felmérés hiánypótló, azt idővel mindenképpen megismétlik, a következtetéseket pedig eljuttatják a döntéshozókhoz.
Klein Sándor eredetileg 1980-ban megjelent Munkapszichológia kézikönyvének harmadik, teljesen átdolgozott kiadása.
Aki kérdez: Kőszegi Boglárka
A guruk beszólnak