Szárnyal a részmunkaidős foglalkoztatás az EU-ban

Az OECD felmérése szerint a 2004 előtt csatlakozott EU-tagállamok átlagában 1986-ban 12,8 százalékos volt a legfeljebb heti harmincórás munkaidőben dolgozók aránya, 2006-ra azonban ez az érték 18 százalékra emelkedett. Igaz, a nagyarányú növekedés alapvetően nem az új tagországoknak köszönhető, ott ugyanis egyelőre nem népszerű ez a foglalkoztatási forma: Magyarország például Szlovákiával együtt a legrosszabb mutatókkal rendelkezik. A részmunkaidős munkavállalás terén a hollandok járnak élen, közöttük is elsősorban a hölgyek: a holland dolgozó nők 75 százaléka heti 35 óránál kevesebbet tölt munkával. Ebből kifolyólag meglehetősen magas a munkaerőpiacon aktív hölgyek aránya, kiválóak a foglalkoztatottsági mutatók és alacsony a munkanélküliség. Ezt azonban lassan az ország versenyképessége is megsínyli, mivel az egyre erősödő munkaerőhiány részben éppen arra vezethető vissza, hogy sokan nem akarnak teljes munkaidőben dolgozni. Jelenleg 236 ezer állás várja gazdáját Hollandiában. E probléma megoldása érdekében Maria van der Hoeven gazdasági miniszter a Reuters szerint már azt fontolgatja, hogy a 36 órás munkahetet 40 órásra emeli, mondván, e nélkül megszűnne a gazdasági növekedés.

A kelet-közép-európai országokat viszont teljesen más probléma sújtja, nevezetesen, hogy túlságosan kevés a részmunkaidős álláslehetőség. Térségünkben és különösen Magyarországon az igen alacsony foglalkoztatási ráta emelésének egyik kézenfekvő eszköze lehetne, ha például sok nyolcórás állást ketten töltenének be napi négy-négy órán keresztül. Ennek azonban még sok akadálya van, manapság ugyanis még mindig úgy gondolják az emberek, hogy aki részidőben dolgozik, az nem végez "rendes" munkát. Ebben sajnos az alacsonyabb bérviszonyok is szerepet játszanak: sok esetben más uniós országokban részmunkaidőben ugyanakkora keresetet lehet elérni, mint nálunk a teljes munkaidőben.

A részmunkaidő elterjedését szolgálja a Társadalmi megújulás operatív program keretében előkészítés alatt álló, a munkaügyi szolgáltatások fejlesztésére irányuló EU-program. Ennek egyik prioritása lesz a Távmunka és a rugalmas foglalkoztatás című projekt. A program célja, hogy aktivizálja a vállalkozásokat a nem tipikus munkavégzés lehetőségeinek a kiszélesítésére. A program hatékonyságának növelése érdekében információs és tanácsadói szolgáltatásokat kíván nyújtani a tárca a vállalkozások számára.

A kormányzat jelenleg is különféle támogatásokkal próbálja ösztönözni a részmunkaidő alkalmazását. Így például ebben az esetben kevesebb fix összegű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, sőt már a versenyszférára is kiterjesztették a Prémiumévek programot. Ennek lényege, hogy az idősebb, nyugdíj előtt álló munkavállalók lehetőséget kapnak arra, hogy fokozatosan vonuljanak ki a munkaerőpiacról részmunkaidős foglalkoztatás keretében. Ez esetben az állam kompenzálja a nyugdíjjárulék-különbözetet, hogy ez ne jelentsen hátrányt a későbbiekben a nyugdíj megállapításakor. Akik a minimálbérnél kevesebbet keresnek, azoknál a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe, olyan mértékben, ahogy a munkabér viszonyul a minimálbérhez. Teljes szolgálati időre tesznek szert viszont azok, akiknek a díjazása eléri a minimálbért - írja a Világgazdaság.