Szociológusok vitáztak a diplomások kihasználatlanságáról

A kerekasztal-beszélgetésen a szakemberek érintették az elmúlt években tapasztalható jelentkezői létszámcsökkenést. Fábri István, az Educatio Kht. kutatója előre vetítette, hogy az idei jelentkezések nem növekedtek a tavalyi 108 000 fős felvételi jelentkezésekhez képest.

Ezt több okkal indokolta a szakember. Álláspontja szerint részben a korábbi években felhalmozódott idősebb korosztály került be a felsőoktatásba, másrészt bebetonozódtak a különböző társadalmi csoportok, egyes rétegek gyermekei szinte teljesen el vannak zárva a felsőoktatás lehetőségétől. Elsősorban az elit középiskolákból, gimnáziumokból kerülnek be az egyetemekre és főiskolákra a jelentkezők, a szakközépiskolákban érettségizettek jóval kevesebben nyernek felvételt.

Szerepet játszik a felsőoktatás elnépszerűtlenedésében még a BSc/BA képzésben résztvevők elbizonytalanodása, akik nem feltétlenül terveznek további MSc/MA képzésben folytatott tanulmányokat, és nem látják a megszerzett végzettségük értékét a munkaerőpiacon. A szociológus álláspontja szerint jövőkép-bizonytalanság jellemzi a potenciális korosztályt, pedig nem sok jobb befektetés van ma Magyarországon, mint a felsőoktatás - mondta.

Diplomával sem találnak munkát a fiatalok

Kabai István szociológus, a Zsigmond Király Főiskola oktatója szerint a jelentkezői létszámcsökkenés oka, hogy a fiatalok egyre racionálisabban látják a jövőjüket. Egyik oldalról azt tapasztalják, hogy növekszik a felsőoktatásba befektetett költségek összege, másrészről növekszik a diplomás munkanélküliek aránya. "Saját, öt felsőoktatási intézmény végzettjei között végzett kutatásunk szerint a közép-magyarország régióban nyolc százalékos az aktív, és további két százalékos a passzív diplomás munkanélküliek aránya" - mondta.

Krémer András szociológus, az Országos Felsőoktatási Intézet munkatársa szerint azonban a felsőoktatás iránti érdeklődésvesztés sokkal komplexebb jelenség, mint azt egyszerű érvekkel meg lehetne magyarázni. Jancsák Csaba, a Szegedi Tudományegyetem oktatója a bolognai rendszerre és az ezzel megváltozott hallgatói életterekre tért ki, valamint a kitolódott felnőtté válás jelenségét taglalta.

Nem használjuk ki a bolognai rendszert

Matiscsák Attila az EIKKA munkatársa, szociológus szerint a magyar felsőoktatás legnagyobb problémája, hogy a bolognai rendszerrel lehetővé vált mobilitással nem tud megfelelően élni, valamint a külföldi hallgatók idecsábítása is a jó minőségű angol nyelvű oktatás és a megfelelő szolgáltatási rendszer hiánya miatt hiúsul meg. "A lehetőségek tárháza a multinacionál színterek elérhetőségével azonban az utóbbi években jelentősen nőtt" - mondta.

Gábor Kálmán szociológus ehhez csak annyit fűzött hozzá, hogy a magyar hallgatóknak sokkal nagyobb támogatásra lenne szükségük a külföldi trendek vizsgálatához, ami versenyképességüket növelné a munkaerőpiacon.

Edupress.hu