Történelmi távlatokban az egymillió új munkahely

Az Orbán-kormány régóta dédelgetett álma egymillió új adózó munkahely létrehozása Magyarországon, a tervek szerint ez 2020-ra valósulhatna meg. Az elmúlt egy év mérlegét tekintve ugyanakkor erőteljes elmaradás tapasztalható, hiszen a jelenlegi ütem alapján negyven év kellene az egymilliós szám eléréséhez (igaz, ebben a kivetítésben nem szerepelnek a Mercedes, az Audi és az Opel megvalósítás alatt álló beruházásai). Szóval bele kell húzni, mert 2020-ig erősen fel kellene pörgetni a munkahelyteremtés ütemét.

Javulásnak javulás

Egyértelműen a javulás jelei látszanak - részben szezonális okok miatt - a hazai munkaerőpiacon: február és április között a 15-64 éves korosztályban átlagosan 3,728 millió ember dolgozott, ami több mint 26 ezerrel magasabb a január-márciusi időszakban mértnél. Az egy évvel korábbi értékhez képest szintén 26 ezres a javulás, akkor 3,702 millióan dolgoztak átlagosan.

A munkanélküliek száma a KSH legfrissebb statisztikája szerint 481 200 volt, ami több mint hétezerrel marad el az első negyedévben tapasztalttól. Egy évvel ezelőtt 496 700 munkanélkülit regisztrált a statisztikai hivatal. A fenti két számból az is kikövetkeztethető, hogy az elmúlt egy évben tízezerrel nőtt az aktívak száma a munkaerőpiacon, ez a legfrissebb adatok szerint 4,209 millió főt jelentett. Érdekesség azonban, hogy az inaktívak száma csak négyezerrel csökkent ebben az időszakban.

A fenti adatok fényében a 15-64 éves korosztály munkanélküliségi rátája február és április között 11,4 százalék volt, ami csökkenést jelent az egy évvel korábbi 11,8 százalékhoz és a január-márciusi 11,7 százalékhoz képest is. Az 55 százalékos foglalkoztatási arány és a 62,1 százalékos aktivitási ráta három hónapos csúcsot jelent.

A munkanélküliségi adatokat böngészve főleg a január-márciusi időszakhoz képest jelentős a javulás, hiszen egy hónap alatt 25 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ez azonban nagyrészt a szezonalitásnak tudható be, tavasszal a mezőgazdasági és építőipari idénymunkák indulásával mindig állást kap néhány tízezer ember, akik aztán ősszel az idénymunkák végeztével munkanélküliként jelennek meg a piacon.

Mikor lesz itt egymillió munkahely?

Az elmúlt egy év növekedési ütemét figyelembe véve tehát majdnem negyven év kellene ahhoz, amire már kevesebb mint tíz évünk van: az egymillió új adózó munkahely létrehozásához. Abban azért majdnem mindenki egyetért, hogy a növekedési ütem gyorsulni fog, hiszen vannak már bejelentett beruházások, melyek a következő egy-két évben fognak termelni (Mercedes, Audi, Opel).

Emellett a kormány sokat vár attól, hogy megszünteti a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét, amely ugyan nem jelent majd nagyszámú azonnali új állást, viszont jelentősen csökkenti a kiadásokat. Emellett a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával akár százezer embert is visszaterelnének a munkaerőpiacra, a kérdés csak az, lesz-e számukra munkalehetőség. További lökést adhat a következő hónapokban az állami közmunkaprogramok beindulása, mely szintén új munkahelyeket jelent majd statisztikailag.

"A foglalkoztatás növekedése részben a feldolgozóipar megnövekedett keresletének, részben szezonális okoknak köszönhető, ami a következő hónapokban folytatódhat" - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A szakember szerint a munkanélküliség feltehetően lassabb ütemben mérséklődhet, mint a foglalkoztatás javulása a kormány munkaerőpiaci intézkedéseinek hatására, így azonban az aktivitási ráta lassú emelkedése várható.

Suppan kiemeli, hogy az év közepére a munkanélküliségi ráta 10,2 százalékra csökkenhet, azonban az év végére szezonális okok miatt 10,6 százalékra emelkedhet, így az idei átlagos munkanélküliségi ráta 10,7 százalék lehet. Jövőre folytatódhat a lassú javulás, így az átlagos munkanélküliségi ráta 10,4 százalékra csökkenhet.