"Trust-törvény" nyújthatna segítséget a cégutódlásban

A meghatározó magyar családi cégek döntő többségénél a közelmúltban jött el, vagy a következő években lesz aktuális a generációváltás, ám ahhoz, hogy ezt zökkenőmentesen bonyolítsák le a magyar GDP közel felét adó vállalkozások, komoly változásokra lesz szükség belső rendszereikben, folyamatmenedzsmentjükben és tulajdonosi szerkezetükben. Ugyanígy kiemelendőek a külső, például a jogszabályi környezet hatásai, amelyek tekintetében szintén várható elmozdulás a jövőben - hangzott el a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA), a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H), valamint az M27 ABSOLVO közös konferenciáján.

"A családi vállalkozások számára sürgető a cégátadás szabályozásának felülvizsgálata, hiszen a következő években tömegével kerülhet sor a vállalkozások családon belüli utódlására. A rendszerváltás körül alapított cégek tulajdonosvezetői néhány éven belül elérik azt a kort, amikor visszavonulással szeretnének foglalkozni, és szeretnék átadni a vállalkozás irányítását a következő generációnak" - hangsúlyozta Rudas László, az FBN-H alapító elnöke. A konferencián tartott beszédében Rudas László elmondta: a családi cégek alapítói nehezen engedik be az idegen érdeket, az idegen tőkét vállalkozásaikba, törekvéseik egyértelműen arra irányulnak, hogy a közvetlen utód vigye tovább a vállalat irányítását, ugyanakkor természetesen nem zárkóznak el az egyéb lehetőségektől, így a kockázati tőkebefektetőkkel való párbeszédtől, vagy a külső menedzsment alkalmazásától sem.

A legfontosabb ugyanakkor az lenne, ha Magyarországon is létrejönne egy úgynevezett magánalapítványi szabályozás, vagyis egy "trust-törvény", hiszen a magánalapítvány egy önálló jogi személyiségként tulajdonolhatja a családi vagyont, ugyanakkor az alapítványi formából fakadóan egy meghatározott célra rendelt vagyontömeg is egyben. Az alapítványi célok rugalmasan alakítható rendszere a jelenlegi magyar örökösödési jog által szabott keretnél jobban szabályozhatná a vagyonátadás módját, menetét és feltételeit.

"A magánalapítvány létrehozásával az alapító család saját értékrendje mentén alakíthatja ki az alapítvány szabályzata által a tulajdonjogok gyakorlásának módját, ez pedig az átadást is megkönnyíti. A tulajdonosi érdekképviselet így szükség esetén függetlenedhet a család aktuális kompetencia hiányaitól és viselkedési nehézségeitől, s azt akár hosszú távú megbízással nem családtag, hanem profi szakértők vihetik tovább szigorú feltételek között." - véli Rudas László. A magánalapítványnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy családi vállalatok tulajdonosaként működjön az alapítványalapító okiratában előre meghatározott, több generáció időtávjára vonatkozó szabályok szerint.

Mindezek mellett Kürti Tamás, az egyesület alapító alelnöke előadásában arról beszélt, hogy a megfelelő szabályozási háttér mellett elengedhetetlen, hogy a generációváltás során a család ne csak egy leendő vezetőt keressen, hanem a család minden generációját kinevelje felelős tulajdonossá és találjon kompetens irányítót is. "Így több lehetőség marad nyitva, jobb az alkalmazkodóképesség; könnyebben biztosítható, hogy a vállalkozást mindig a legrátermettebb vezesse, és a többi támogassa. Elérhető, hogy a családtagok motivált tulajdonosok legyenek, saját egyedi hozzájárulásukkal gazdagítva a vállalkozást." - mondta az alelnök, és hozzátette: a szociális, a strukturális és az iparági kompetenciák bevonása (e sorrendben) a változások támogatására illetve vezetésére szintén nélkülözhetetlen mérföldkövek az átadás-átvétel folyamatában.