Újabb 600 iskolát zárhatnak be

Porogi András, a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesületének alelnöke tavaly azt prognosztizálta, hogy országosan mintegy 600 iskolát zárhatnak be vagy vonhatnak össze az elkövetkező években. Hozzátette, ha minden a jelenlegiek szerint folytatódik, Hiller István hatezer tantermet fog megszüntetni az elkövetkező három évben. Ennek elkerülése érdekében hozták létre oktatáspolitikai szakemberek az Élőlánc a kisiskolákért mozgalmat. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szerint azonban közel sem ilyen sötét a jövőkép.

Tavaly mintegy száz intézményt zártak be amiatt, hogy a kormány áttért a fejkvótás támogatásról a teljesítménymutatós rendszerre. Bár a változás sok városi intézményt is nehéz helyzetbe kényszerít, az önkormányzatok úgy vélik, hogy az igazi halálos ítéletet a falusi iskolák fölött mondja ki. Az első-második évfolyam esetében a tanulónkénti fejkvóta 204 ezerről 145 ezer forintra csökkent, de például az ötödikesek és a kilencedikesek esetében is húszszázalékos a különbség.

Az elégtelen finanszírozás mellett a meghatározott csoportlétszám jelenti a másik égető problémát. Ennek alsó határa tizenöt fő, ami a mai népességfogyást tekintve sok falu számára teljesíthetetlen. Ám ahol nincs meg az előírt gyereklétszám, azok az önkormányzatok elesnek az állami támogatástól, ami egyet jelent a csőddel.

Megoldásokat keresnek

"A kisiskolák megszűnése rövid távon nagyon hátrányosan érinti a kistelepülésen élő családokat. Hosszú távon pedig a fiatalok elvándorlásához, így a falvak kihalásához vezet" - mondta a FigyelőNetnek Farkas Gabriella, az Élőlánc a kisiskolákért mozgalom oktatáspolitikai koordinátora. Hozzátette: a felmérések arról tanúskodnak, hogy a kistelepülések iskoláiban folyó oktató-nevelő munka színvonala nem marad el az átlagostól.

Az ilyen települések kétségbeesve keresik a lehetséges megoldásokat, nem egy esetben tiltakozásokat szerveztek, sőt éhségsztrájkról is hírt adtak a médiumok, ám többnyire hasztalannak bizonyultak az akciók.

Nagycsaládosokat csábítanak

Az iskola megszüntetése ellen sok településen úgy léptek fel a polgármesterek, hogy nagycsaládosokat juttattak lakáshoz a faluban, hogy meglegyen a kellő gyerekszám. Az egyik alföldi kisközségben, Görbeházán is ez jelentett megoldást, legalább is egyelőre. "A mi esetünkben az ötödik osztály létszámával kapcsolatosan merültek fel problémák" - mondta megkeresésünkre Pusztai Adél polgármester.

A falu első embere kiemelte: a képviselő-testület döntése alapján az önkormányzat tulajdonát képező két lakás bérbeadását hirdették meg, elsősorban olyan családok számára, amelyekben ötödikes korú gyermek van. "Ennek köszönhetően, valamint az önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazottak együttműködésével sikerült megtartanunk az iskola önállóságát és működőképességét" - mondta a polgármester.

A Borsod megyei Varbón Üveges Géza polgármester úgy nyilatkozott, hogy az erőfeszítések ellenére sem sikerült megtartani az iskolát, ezért onnan és a közeli Kondóról összesen negyvenhat gyereknek kell a szeptemberben elkezdődött tanévtől másik településre utaznia tanulni. Egy részük Sajószentpéteren, másik részük Parasznyán folytatja tanulmányait.
Sérül a szabad iskolaválasztás joga?

Ahol nem sikerül megtartani a tanodát, marad a gyerekek utaztatása a kistérségen belül, akár napi egyórás ingázásnak kitéve őket. Ez Farkas Gabriella szerint már sérti az esélyegyenlőséget.
A tanulók szabad iskolaválasztási joga nem érvényesül, és drasztikus számú pedagógus válik állástalanná. Előbb-utóbb az ilyen gyerekeket követik a szülők is, a fiataloknak eggyel kevesebb okuk lesz a faluban maradni. Nem kell hozzá jóstehetség, hogy a mezőgazdaság ellehetetlenítése után, a meglévő oktatási rendszer szétverésével néhány évtized alatt teljesen elpusztulhat a falvak jó része, ezzel együtt pedig a nemzeti kultúránk egy jelentős szegmense" - véli az oktatáspolitikai szakértő.

Farkas Gabriella hozzátette: az EU által is szorgalmazott munkahelyteremtő, a falvak népességmegtartó képességét javító törekvéseknek ellentmond az aprófalvak iskoláinak felszámolása. "Azt kívánjuk elérni, hogy az átgondolatlan kormányzati intézkedéseket vonják vissza, s a vidék felemelkedését segítő rendeleteket hozzanak létre" - hangsúlyozta a kisiskolák megtartásáért küzdő szervezet szakértője.

A kormány racionális keretek között megtartaná

Lapunk megkeresésére az OKM részéről László Bálint sajtóreferens a kormányprogramból idézve elmondta, hogy a kistelepüléseken - ahol ez lehetséges - igyekeznek megőrizni az általános iskolák alsó tagozatait. Az oktatási színvonal garanciájaként e kisiskolák a térség másik, teljes évfolyammal működő általános iskolájának tagintézményeként működhetnek.

Kiemelt figyelmet fordítanak a kistérségi közoktatási együttműködésre, az intézményfenntartói társulás kistérségi formában való megvalósulására. Ennek érdekében támogatják, hogy a kistérségi társulások vegyék át a fenntartói jogok gyakorlását.

"A közlekedés megkönnyítésével, iskolabuszokkal segítjük, hogy a kisebb településeken élő gyermekek is a korszerű tudást biztosító modern intézményekben tanulhassanak" - hangsúlyozta László Bálint.

A szaktárca sajtóreferense elmondta, hogy az elmúlt tanévben 1220 intézményt szüntettek meg jogutóddal, ebből 1015 intézmény látott el óvodai vagy általános iskolai feladatot. Bár valóban 88 intézmény szűnt meg jogutód nélkül, ám ezekben majdnem minden esetben rendkívül alacsony, húsz fő alatti volt a tanulók létszáma.