Van-e élet a sportkarrier után?

Az olimpiai bajnokok havi több százezer forintos apanázst kapnak, miközben világ- és Európa-bajnok élsportolókat nem támogatja az állam. Podolszki Attila, az 1988-as év Európa-bajnoki ezüstérmes szabadfogású birkózója szerint ez az eljárás diszkriminatív. Sok bajnokot ugyan támogat a volt klubja, de legtöbbjüknek egyedül kell boldogulnia a sportkarrier után a munkaerőpiacon. Podolszki Attila például Angliában is volt építőmunkás, most pedig biztonsági őrként dolgozik, miközben a bajnokok jogaiért küzd.

Podolszki magánszemélyként tett javaslatai alapján változtatták meg a 2004-es sporttörvényt, miután felhívta a figyelmet az amatőr sportolók szerződéseinek visszásságaira. Emellett évek óta harcol azért, hogy a világ- és Európa-bajnok érmesek az olimpikonokhoz hasonlóan állami támogatást kapjanak. „Elfogadhatatlan, hogy Magyarországon csak azok érnek valamit, akik olimpián szerepelnek jól, közülük sokan a több százezres járadékon túl magas beosztásokat is kapnak az állami szférában. Miközben a szakmában mindenki tudja, hogy a versenyerősség alapján a vb-, illetve bizonyos sportágakban az Eb messze megelőzi az olimpiát, ahová a kvalifikációs rendszer miatt olyanok is kijutnak, akik az Eb-n labdába sem rúgnának” - mondta a HVG-nek.

A volt birkózó az Alkotmánybírósághoz is fordult az indítványával, miszerint diszkrimináció, hogy az állam különbséget tesz „sportértékek” közt. A testület azonban nem találta hátrányos megkülönböztetésnek az olimpikonok életjáradékát, amit 2009-es határozatukban azzal indokoltak: a törvényhozónak szabad mérlegelési joga van, hogy kinek biztosít ilyen ex gratia juttatást.

Kowacsics Rita sportandragógus, korábbi teniszező évek óta az élsportolók versenyzés utáni életszakaszát, a munka világába való beilleszkedési nehézségeiket kutatja erről tart órákat a Testnevelési Egyetemen. A kutató szerint az élsport végül legtöbbször a tanulás és a munkatapasztalat rovására megy, így nehéz beilleszkedni a munka világába a visszavonulás után. A volt teniszbajnok azt mondja, közfeladat lenne a Magyarországnak jó hírnevet szerző, a nemzettudatot erősítő kiváló sportolók támogatása.

Más véleményen van Kárpáti Róbert pszichiáter-sportpszichológus. Szerinte nem feltétlenül krízis a sportkarrier megszakadása, főleg, ha nem sérülés, hanem saját döntés után vonul vissza a sportoló. Az előbbi esetben súlyosabb lehet a hatás. Ezért a sportolóknak már aktív pályafutásuk alatt készülniük kellene a későbbi karrierépítésre.

HVG Online