Veszteségesek a magánnyudíjpánztárak - visszaléphetünk az állami biztosítóba!
A magánnyugdíjpénztári tagok egy része számára az Országgyűlés által 2009. június 29-én elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy 2009. december 31-ig visszaléphessen a társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerbe
A lehetőség azon pénztártagok számára nyílik meg, akik 2008. december 31-ig betöltötték az 52. életévüket, és önként (nem pályakezdőként) váltak magánnyugdíjpénztári taggá. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a pénztári szolgáltatás mellett már tb (öregségi) nyugellátásban részesülő (volt) pénztártagok 2009 végéig szintén kérhessék tb-nyugellátásuk összegének módosítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával.
A nyugellátásban még nem részesülő pénztártagoknak a PSZÁF tájékoztatója szerint azon magánkasszánál kell bejelenteniük visszalépési szándékukat, amelyikben tagsági jogviszonyuk van. Az e tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell alkalmazni.
A már tb-nyugellátásban részesülő pénztártagok, akiknek a saját jogú öregségi nyugellátása ma 75 százalékos, kérhetik a nyugellátás teljes, 100 százalékos mértékű megállapítását. Az erről szóló kérelmet ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtaniuk, amelynél nyugdíjszolgáltatást kaptak, amelyben tagok. A pénztárnak a kérelmet a beérkezéstől számított 8 napon belül meg kell vizsgálnia.
Ha a kérelmező már részesült magánnyugdíjpénztári (egyösszegű) nyugdíjszolgáltatásban, annak összegét a módosítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül vissza kell fizetnie magánnyugdíjpénztárának (vagy ha az már jogutód nélkül megszűnt, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek). A pénztárnak ezután, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül át kell utalnia az összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az átutalt összeg beérkezését követő hónap utolsó napjáig intézkedik a nyugellátás összegének a megállapítás időpontjára visszamenőleges, az időközben végrehajtott nyugdíjemelések figyelembevételével történő módosításáról.
Ha tehát egy pénztártag a visszalépés mellett dönt, vagy a (volt) pénztártag megállapított nyugellátása módosítását kéri, erre vonatkozó kérelmét legkésőbb 2009. december 31-ig dokumentált módon - például tértivevényes levélben - el kell juttatnia (postára kell adnia) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz, ahol (utoljára) tag volt.
A nyugellátás módosítására irányuló kérelmet ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől a tag egyösszegű nyugdíjszolgáltatásban részesült, illetve amelynek tagja.
A határidő lejártát követően kezdeményezett kérelmek teljesítésére sem pénztáraknak, sem a felügyeletnek, vagy bármely egyéb szervnek semmilyen körülmények között nincs módja - figyelmeztet a PSZÁF.
A felügyelet valamennyi érintettet 2009. szeptember 30-ig tértivevénnyel ellátott levélben értesíti a tudnivalókról. A jelenlegi pénztártagok tájékoztatást kapnak a magánnyugdíjpénztári tagság várható előnyeiről, s kockázatairól is, a már tb-nyugellátásban részesülő (volt) pénztártagok pedig információt a nyugellátás módosításával kapcsolatos eljárásról.
Alaposan helyben hagyta a válság a nyugdíjkasszák vagyonát
A magánpénztári tagok számára azért nyitották meg újra a tb rendszerbe való visszalépés lehetőségét, mert a pénzügyi válság - akárcsak a világ más országaiban - alaposan megnyirbálta a magyar nyugdíjkasszák vagyonát. A magánnyugdíjpénztárak esetében a múlt évi, mintegy 422 milliárd forintos befektetési veszteség lenullázta az előző években elért befektetési nyereséget, tízéves reálhozamuk így mínusz 0,73 százalék. Az idei első negyedévben 62,9 milliárd forint volt a befektetési veszteség, a második negyedévi adatok a kasszák szerint már kedvezőbbek lesznek.
A veszteségek hosszabb távon kiegyenlítődnek majd, a nyugdíjkorhatárhoz közel állóknak azonban ezt már nincs idejük kivárni. Ráadásul, a szabályozás is rontotta helyzetüket a tisztán tb nyugdíjban részesülőkhöz képest, bár az utóbbi időben faragtak az előnyökből (például: a nyugdíjszámítás megváltoztatása, a 13. havi nyugdíj felfüggesztése).
A magánnyugdíjpénztári tagság legnagyobb vonzereje az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár március végén készített felmérése szerint, hogy a megtakarítás személyhez köthető és örökölhető.
A megkérdezett több mint 800 pénztártag 84 százaléka valószínűsítette, hogy az idősebb pénztártagok megérzik majd a jelenlegi válság hatását nyugdíjba menetelkor. A tagok várakozása szerint a fiatalabb generáció esetében jobb a helyzet, bár esetükben sem múlik el nyom nélkül a válság.
A pénztártagok túlnyomó többsége a felmérés szerint még akkor sem élne a tb rendszerbe való visszalépés lehetőségével, ha ezt megtehetné. Kérdés, hogy milyen volt a megkérdezettek korosztályi összetétele; a magánpénztári tagok zöme a fiatalabb korosztályhoz tartozik.
Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója júniusi sajtótájékoztatóján azt javasolta: amennyiben a parlament megnyitja az 52 évesnél idősebb magánnyugdíjpénztári tagok részére az állami biztosítóba való visszalépés lehetőségét, akkor az 57 év felettiek ezt feltétlenül tegyék meg.
A lehetőség azon pénztártagok számára nyílik meg, akik 2008. december 31-ig betöltötték az 52. életévüket, és önként (nem pályakezdőként) váltak magánnyugdíjpénztári taggá. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a pénztári szolgáltatás mellett már tb (öregségi) nyugellátásban részesülő (volt) pénztártagok 2009 végéig szintén kérhessék tb-nyugellátásuk összegének módosítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával.
A nyugellátásban még nem részesülő pénztártagoknak a PSZÁF tájékoztatója szerint azon magánkasszánál kell bejelenteniük visszalépési szándékukat, amelyikben tagsági jogviszonyuk van. Az e tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell alkalmazni.
A már tb-nyugellátásban részesülő pénztártagok, akiknek a saját jogú öregségi nyugellátása ma 75 százalékos, kérhetik a nyugellátás teljes, 100 százalékos mértékű megállapítását. Az erről szóló kérelmet ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtaniuk, amelynél nyugdíjszolgáltatást kaptak, amelyben tagok. A pénztárnak a kérelmet a beérkezéstől számított 8 napon belül meg kell vizsgálnia.
Ha a kérelmező már részesült magánnyugdíjpénztári (egyösszegű) nyugdíjszolgáltatásban, annak összegét a módosítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül vissza kell fizetnie magánnyugdíjpénztárának (vagy ha az már jogutód nélkül megszűnt, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek). A pénztárnak ezután, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül át kell utalnia az összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az átutalt összeg beérkezését követő hónap utolsó napjáig intézkedik a nyugellátás összegének a megállapítás időpontjára visszamenőleges, az időközben végrehajtott nyugdíjemelések figyelembevételével történő módosításáról.
Ha tehát egy pénztártag a visszalépés mellett dönt, vagy a (volt) pénztártag megállapított nyugellátása módosítását kéri, erre vonatkozó kérelmét legkésőbb 2009. december 31-ig dokumentált módon - például tértivevényes levélben - el kell juttatnia (postára kell adnia) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz, ahol (utoljára) tag volt.
A nyugellátás módosítására irányuló kérelmet ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől a tag egyösszegű nyugdíjszolgáltatásban részesült, illetve amelynek tagja.
A határidő lejártát követően kezdeményezett kérelmek teljesítésére sem pénztáraknak, sem a felügyeletnek, vagy bármely egyéb szervnek semmilyen körülmények között nincs módja - figyelmeztet a PSZÁF.
A felügyelet valamennyi érintettet 2009. szeptember 30-ig tértivevénnyel ellátott levélben értesíti a tudnivalókról. A jelenlegi pénztártagok tájékoztatást kapnak a magánnyugdíjpénztári tagság várható előnyeiről, s kockázatairól is, a már tb-nyugellátásban részesülő (volt) pénztártagok pedig információt a nyugellátás módosításával kapcsolatos eljárásról.
Alaposan helyben hagyta a válság a nyugdíjkasszák vagyonát
A magánpénztári tagok számára azért nyitották meg újra a tb rendszerbe való visszalépés lehetőségét, mert a pénzügyi válság - akárcsak a világ más országaiban - alaposan megnyirbálta a magyar nyugdíjkasszák vagyonát. A magánnyugdíjpénztárak esetében a múlt évi, mintegy 422 milliárd forintos befektetési veszteség lenullázta az előző években elért befektetési nyereséget, tízéves reálhozamuk így mínusz 0,73 százalék. Az idei első negyedévben 62,9 milliárd forint volt a befektetési veszteség, a második negyedévi adatok a kasszák szerint már kedvezőbbek lesznek.
A veszteségek hosszabb távon kiegyenlítődnek majd, a nyugdíjkorhatárhoz közel állóknak azonban ezt már nincs idejük kivárni. Ráadásul, a szabályozás is rontotta helyzetüket a tisztán tb nyugdíjban részesülőkhöz képest, bár az utóbbi időben faragtak az előnyökből (például: a nyugdíjszámítás megváltoztatása, a 13. havi nyugdíj felfüggesztése).
A magánnyugdíjpénztári tagság legnagyobb vonzereje az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár március végén készített felmérése szerint, hogy a megtakarítás személyhez köthető és örökölhető.
A megkérdezett több mint 800 pénztártag 84 százaléka valószínűsítette, hogy az idősebb pénztártagok megérzik majd a jelenlegi válság hatását nyugdíjba menetelkor. A tagok várakozása szerint a fiatalabb generáció esetében jobb a helyzet, bár esetükben sem múlik el nyom nélkül a válság.
A pénztártagok túlnyomó többsége a felmérés szerint még akkor sem élne a tb rendszerbe való visszalépés lehetőségével, ha ezt megtehetné. Kérdés, hogy milyen volt a megkérdezettek korosztályi összetétele; a magánpénztári tagok zöme a fiatalabb korosztályhoz tartozik.
Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója júniusi sajtótájékoztatóján azt javasolta: amennyiben a parlament megnyitja az 52 évesnél idősebb magánnyugdíjpénztári tagok részére az állami biztosítóba való visszalépés lehetőségét, akkor az 57 év felettiek ezt feltétlenül tegyék meg.
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról