Zsákutcában a karrierem. Mi tegyek? – a karrier coach válaszol

Anikó, 23 éves: Művelődésszervezés szakon végeztem, de ezen a területen nem találtam állást. Hat hónapja adatrögzítést végzek pénzkeresési kényszerből.  Nem teljesítek jól ebben, pedig nagyon figyelek. Kezdem úgy érezni, hogy a vezetőm nem bízik meg bennem, nem fordulhatok hozzá segítségért. A többiekhez sem merek, hiszen ennyi idő után már tudnom kéne minden részletet.  Mit tanácsol, hogyan tovább? Úgy érzem, zsákutcába jutottam.

Kedves Anikó!

Biztos vagyok benne, hogy kérdéseden és problémádon sokakkal osztozol. Noha, nem kutattam, hogyan folynak a szakmai képzések, de feltételezem, hogy a kereslet nem minden esetben esik egybe a szakember-kínálattal, magyarul, nem minden végzőst vár egy bélelt fotel álmai állásában.  Ekkor jut szerephez a minden emberben meglévő túlélő ösztöntől vezérelt találékonyság. Ki-ki a maga eszközeivel keres magának valamilyen munkát. Ilyenkor előfordul, hogy hosszabb-rövidebb ideig, megélhetés miatt olyan tevékenységet is végezünk, ami nem áll éppen az érdeklődésünk középpontjában vagy amiben nem vagyunk kifejezetten erősek.

Szerencsés ezt az élethelyzetet a karrierépítés erőpróbájának tekinteni. Ilyen helyzetben ugyanis két színtéren is megerősödhetünk: Rövidtávon, a napi munkában kell helytállni, ott megtapasztalni, hogyan működsz nyomás alatt, hogyan viszonyulsz a feletteshez, az elvárásokhoz és a kollégákhoz, hogyan tanulsz és állsz ki magadért. Ahol nehézségbe ütközöl, ott erősödhetsz. Hosszú távon pedig a vágyott munkaterülethez szeretnél közelíteni. A két feladaton praktikus sorrendben, és nem egyszerre érdemes munkálkodni. Elsődleges, hogy a megélhetést nyújtó munkában kielégítő állapotot érj el, hogy biztonságban érezd magad. Ezután leszel képes a hosszú távú vágy megvalósítása felé fordulni.

Abból, amit leírsz, azt gondolom, hogy az adatrögzítő munkakör egyes feladatai nem tartoznak az erősségeid közé, még ha alapjában meg is tudod oldani – talán nehezedre esik hosszan koncentrálni, esetleg a számítógép előtti vagy a papírmunka nem testhezálló. És nem mennék el a mellett sem, amit szintén említesz; félsz attól, hogy felettesed és a kollégák talán nem tartanak megfelelőnek a munkára. A megítéléstől való félelem gyakori, amikor valaki nem a választott / tanult szakmájában remekel.

A hosszú távú célon azután tudsz elkezdeni dolgozni, ha itt stabilnak érzed magad. A stabilitás megteremtéséhez a következőket teheted:

1.    Kerüld az „önvádat”!
Tudom, ez furcsán hangzik, az említett szituációban mégis hasznosnak látszik felhagyni a túlzott elvárásokkal magaddal szemben. Helyett az önfelvállalást javaslom.

2.    Fogadd el, hogy ez belefér.
Ha képes vagy felvállalni például azt, hogy számodra nem komfortos kérdezni, amikor nem tudsz valamit, vagy hogy szabad hibázni, máris könnyebben viseled majd a helyzetet. Mindenki fél valamitől. Ha elfogadod, hogy a hibázás, meg a kérdezés belefér, könnyebb lesz beletanulni  feladatokba.

A karrierálmok megvalósításában pedig, úgy látom, az válik be, ha nem adod fel. Nemrég együtt dolgoztam egy fiatal hölggyel, aki az első diplomája és három év ügyfélszolgálatos munka után jött rá, hogy igazából mivel is szeretne foglalkozni.  Beleszeretett a filmes sminkekbe és sminkmesternek készült. Nagyratörő álmok? Pályakezdőként igen. Abbahagyta a munkát és tanult. A sminkes oklevél megszerzése után fél évvel még nem volt komolyabb sminkes munkája, ekkor találkoztunk. Azt határoztuk el, hogy – megélni márpedig kell – , visszamegy dolgozni oda, amiben van tapasztalata. Két hónap ügyfélszolgálati munka alatt visszanyerte a stabilitását – anyagi, aktivitás, önhit, tetterő –, majd nyáron elvállalt egy kellékes kisegítő munkát egy filmforgatáson. A forgatás végén, miközben pakolták össze a kellékeket, meghallotta, amint a vezető sminkes toborozza a sminkeseket a következő forgatásra. Odament, megkérdezte, van-e lehetőség jelentkezni, és volt. Azóta forgatásokon sminkel.

Nagyon jó megoldás tehát, hogy amikor egy lépésben nem tudsz bekerülni a kitűzött szakmába, apró lépésekkel közelítesz, és ott vagy, amikor nyílik egy ajtó. Ehhez alapozod most meg az anyagi, az önhit és a tetterő nyújtotta stabilitásodat.

Petrány Viktória
Coach, www.munkaland.com