13 munkaszüneti nap: ez sok vagy kevés?

Magyarországon eddig 12 munkaszüneti nap volt egy évben. Most azonban eggyel több lehet a nagypéntekkel együtt. Orbán Viktor miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy „a reformáció emlékéve alkalmas pillanat arra, hogy ezzel a lépéssel a nagypéntek méltó megünneplését segítsék”.

A munkaadók nincsenek egyébként elragadtatva az ötlettől, úgy vélik, a gazdasági következményeit is meg kellene vizsgálni. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára cikkében kiemelte: húsvét vasárnapon és húsvét hétfőn továbbra is zárva tartanak az üzletek. A mostani gyakorlat szerint viszont nagyszombat nem munkaszüneti nap, így akkor kinyithatnak. „Hogy is lesz? Nagypénteken zárás, nagyszombaton nyitás? Vagy négy napig teljes boltzár?” - teszi fel a kérdést.

Úgy látja: a fizetett munkaszüneti napok emelése csökkenti a nemzetgazdasági szintű éves munkaidő-alapot. Ez akár több tízmilliárdos nagyságrendű termelési/szolgáltatási érték kieséséhez vezethet. Dávid Ferenc nem tudja, mérlegelték-e ezt, de abban biztos, az üzleti szektor véleményére most sem voltak kíváncsiak. A VOSZ főtitkára úgy véli: ha már újabb fizetett munkaszüneti nap kell, a december 24-e hasznosabb lenne.

A Portfolio a nagypéntek munkanappá nyilvánításának gazdasági hatását nem ilyen borúlátó. A gazdasági lap azt írja, elméletileg teljesítményt csökkentő hatású lesz egy újabb munkaszüneti nap, ám ennek mértéke elhanyagolhatóan kicsi.

A cikkben azt írták, a különféle naptárhatások eltérő jelentőségűek. A termelés ütemezése során az ünnepnapokkal is kalkulálva készül az éves terv. Ahol nem teljes kapacitáson zajlik a termelés, ott a kevesebb munkanap miatti kiesést könnyen lehet pótolni a korábbi vagy későbbi hónapokban - írják. Azokban az iparágakban, ahol folytonos a termelés (például közműszolgáltatások, kereskedelem bizonyos szegmensei) ott másként érvényesül a hatás, teszik hozzá.

Több országban munkaszüneti nap a nagypéntek

A VOSZ főtitkára a Népszavában azt írta, rátalált az ötletgazdára. Varga László nyugalmazott református lelkész, a KDNP képviselőjeként 2011. május 9-én indítványozta ugyanezt.

A kereszténydemokrata politikus egyéni képviselői indítványát öt éve azzal indokolta, hogy nagypéntek a keresztény kultúra egyik kiemelkedő napja. Mint a munka törvénykönyvéről szóló törvény módosításában kiemelte: Európa jó néhány országában, így különösen Németországban, Ausztriában, Olaszországban vagy Portugáliában nagypéntek jelenleg is munkaszüneti nap. Ezen a napon emlékezik a világ kereszténysége Isten szeretetének legnagyobb bizonyságára a golgotai keresztre, Jézus Krisztus megváltó halálára. Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájától kezdve az útszéli keresztig minden erre a napra emlékeztet, éppen ezért szükség lenne ezt a napot munkaszünetté nyilvánítani, ezzel is lehetőséget adni a hívő emberek számára az elmélyülésre, az áhitatra.

Kép forrása: https://jakubmarian.com/wp-content/uploads/2016/10/public-holidays-europe.jpg

Hol, mennyi munkaszünet jár?

Utánajártunk, hol mennyi munkaszünet jár Európában. Több portálon lehet utána olvasni, melyik országban, mire számíthatnak a munkavállalók. 2016-ban az adatok szerint a szlovákok jártak a legjobban 15 nappal, és csupán egyetlen nappal marad el tőlük Svédország, Törökország, vagy éppen Horvátország.

Svédországban azonban vannak olyan ünnepek, amelyek után fél nap szabadságot engedélyeznek a munkáltatóktól, szakszervezetektől, kollektív szerződés feltételeitől függően. Ilyen a Vízkereszt, Nagyszombat, Walpurgis-éj, Pünkösd Szilveszter és Mindenszentek estéje.

Svájcban 9 és 16 nap között változik a munkaszüneti napok mértéke.

Németországban 13 munkaszüneti nap van az elérhető adatok szerint. Bár bizonyos ünnepeket csak egy-egy szövetségi állam tart meg. Ez alól kivételt képez a német egység napja. Spanyolországban tizennégy munkaszüneti nap van, de itt is tartományonként eltérhet ennek mértéke. A különbség akár 2-3 nap is lehet.

Ausztriában tizennégy munkaszüneti nap van és további öt országos tartományi ünnepet és négy banki szünnapot tartanak. Bár hivatalosan az osztrák kormány nem ismeri ezeket el.

Franciaországban hivatalosan 11 munkaszüneti nap van, de további három nap szüntetik be a munkát országszerte, régiónként eltérően.

Olaszországban 12 munkaszüneti nap van.

Nagy-Britanniában hivatalosan nincs munkaszüneti nap, viszont 28 nap fizetett szabadság jár nekik. Érdemes hozzáfűzni, hogy banki szünnapot itt is tartanak. Ám a banki szünnapon előfordul, hogy egy-egy üzlet nyitva marad.

Belgiumban 11 munkaszüneti nap van. A törvény szerint a dolgozóknak nem kell ledolgozniuk minden munkaszüneti napot. Ha a munka természetéből adódódóan egy dolgozónak mégis dolgoznia kell egy munkaszüneti napon, akkor kap egy plusz szabadnapot.

Magyarország a 12 napjával (ami hamarosan 13 lehet) a középmezőnybe tartozik (bár az idei év a környező országokban Románia kivételével mind jobban sikerült), és kifejezetten jól jártunk például Hollandiához képest, ahol 8, vagy Írországhoz, ahhoz 9 nap jár.