Megjelent: 3 éve

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról I. fejezet

A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

images

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei együttműködnek.
2. § (1) A foglalkoztatás elősegítése és az álláskeresők támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg.
(2) A menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.
(3) Azt a harmadik országból származó munkavállalót, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és Magyarországon legalább hat hónapig munkaviszonyban állt, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint az álláskeresők ellátása tekintetében az e törvény és végrehajtási szabályai által meghatározott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.
3. § (1) A törvényben meghatározott célok megvalósulását állami foglalkoztatási szerv segíti elő.
(2) A 3. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 68. pontja hatályon kívül helyezte.
(3) A 3. § (3) bekezdését a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
(4) Az állami foglalkoztatási szerv tevékenységét humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével végzi.
(5) Az állami foglalkoztatási szerv a tevékenysége során együttműködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal.
4. § (1) Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van az állami foglalkoztatási szerv e törvényben, valamint a felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv a hozzáforduló munkavállalót, valamint munkaadót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt.
5. § (1) A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére a III. fejezetben, valamint más jogszabályokban meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, a közfoglalkoztatás szervezését, illetve egyéb eszközöket kell alkalmazni.
(2) A foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a munkanélküliség megelőzését, valamint időtartamának csökkentését a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó eszközök alkalmazásával (pl. adókedvezmények biztosításával, továbbá területfejlesztési és a munkahelyteremtést támogató, elkülönített pénzalapok felhasználásával, az oktatási rendszer és a foglalkoztatáspolitika összehangolásával) is elő kell segíteni.
6. § (1) Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek. Aki magán-munkaközvetítői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben - ha a bejelentő egyéni vállalkozó - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az illetékes állami foglalkoztatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(2) Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítő tevékenység csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelő munkavállalásra irányulhat.
(3) Az, aki magán-munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől - kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik - díjat, költséget nem igényelhet.
(4) A magán-munkaközvetítő tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során
a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán-munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá
b) vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő.
(5) A magán munkaközvetítő tevékenység hatósági ellenőrzését ellátó szerv, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szervei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttműködnek.
7. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarország területén - a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel -
a) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy
b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.
(2) Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés - a (10) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az (1) bekezdésben meghatározott engedély beszerzését követően köthető meg.
(3) A Kormány a 2. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, rendeletben mentességi eseteket határozhat meg.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) rendeletben a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint az (1) bekezdésben meghatározott engedély alól mentes személy magyarországi foglalkoztatása tekintetében bejelentési kötelezettséget írjon elő, továbbá
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedély tekintetében
ba) Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, a harmadik országbeli állampolgár személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel, valamint munkaerő-piaci szempontok alapján egyes tevékenységeket érintően, az engedélyezési kötelezettség alóli mentesség eseteit, valamint
bb) az engedély kiadásának részletes eljárási szabályait,
c) azokat a foglalkoztatási ágazatokat, amelyekben végzett tevékenységet szezonális munkának kell tekinteni - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően - rendeletben állapítsa meg.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása tekintetében nemzetközi szerződésben vagy európai közösségi jogi aktusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő bánásmód követelményétől eltérő szabályokat állapítson meg.24
(6) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), hogy - a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben - rendeletben határozza meg.
a) a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok - ideértve az (1) bekezdésben meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is - legmagasabb számát,
b) azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár - ideértve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is - nem foglalkoztatható, valamint
c) az EU Kék Kártya alapján, Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módját.
(7) A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján történő munkavállalás céljából - a (8a) bekezdésben foglaltak kivételével - előzetes megállapodást köt foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás - a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.
(7a) A megállapodás
a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély esetén legfeljebb öt év,
b) EU Kék Kártya iránt benyújtott kérelem esetén legfeljebb négyéves,
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,
d) a Harmtv. 29. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hat hónapos,
e) a Harmtv. 29. § (1a) bekezdése szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb egyéves,
f) az 58. § (7) bekezdésében meghatározott szezonális munka esetében tizenkét hónapon belül legfeljebb hat hónapos
határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.
(8) A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR),
b) a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához szükséges szakmai képesítése, EU Kék Kártyával történő foglalkoztatás esetén felsőfokú szakmai képesítése megnevezését,
c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét,
d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését,
e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható kezdő és befejező időpontját,
f) a foglalkoztatás helyének megjelölését, valamint
g) ha a foglalkoztatásra várhatóan nem az általános teljes napi munkaidőben kerül sor, a részmunkaidős foglalkoztatás munkaidejét.
(8a) A foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár nem köt előzetes megállapodást, ha harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására
a) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott vállalaton belüli áthelyezés, vagy
b) belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében külföldi munkáltatóval fennálló munkaviszonya
alapján kerül sor.
(9) A felek a (8) bekezdés c) pontja szerinti díjazás mértékétől kizárólag a harmadik országbeli állampolgár javára térhetnek el.
(10) A foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló - ha az ugyanazon foglalkoztatóval korábban létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony feltételei (munkakör, munkavégzés helye) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, korábban kiadott engedélyben foglaltakhoz képest nem változtak, előzetes megállapodás és az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás birtokában megállapodhat a harmadik országbeli állampolgárnak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedély lejártát követő, az (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási engedély kiadására irányuló, összevont kérelmezési eljárás idejére szóló továbbfoglalkoztatásában.
8. § (1) Az Országgyűlés szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresőket megillető juttatásokat, valamint ezek finanszírozásának módját.
(2) A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően feladatainak ellátása során
a) gondoskodik döntéseinek összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet,
b) az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan évente foglalkoztatási akciótervet készít,
c) a feladatának eredményes ellátása érdekében a munkaerő-piaci folyamatok naprakész megfigyelésére és ennek nyomán a munkaerő-piaci politikák hatékony alakítására és alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakít ki,
d) meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.
(3) A 8. § (3) bekezdését az 1998: LXXXVI. törvény 77. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
(4) A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során
a) külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez,
b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,
c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit,
d) A 8. § (4) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését a 2008: CVII. törvény 18. § (2) bekezdése d) pontra változtatta. A d) pontot a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
e) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.
(5) A 8. § új (5) bekezdését a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)-(6) bekezdés számozását (6)-(7) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdést a 2010: CLXXI. törvény 105. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
(6) A munkaadó:
a) érdekképviseleti szervei útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,
b) segíti az állami foglalkoztatási szerv munkáját, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legkésőbb a betöltés esedékességekor tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet,
c) szociális hozzájárulási adó fizetésével hozzájárul az álláskeresők ellátásához.
(7) A munkavállaló:
a) képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,
b) együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel, valamint a munkaadóval, mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködik új munkahely felkutatásában,
c) álláskeresők támogatásának biztosítására járulékot fizet.
(8) A 8. § (7) bekezdését az 1995: LII. törvény 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 8. § eredeti (7) bekezdésének számozása a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése alapján (8) bekezdésre változott.
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
  • 2020.10.16XIII. LEAN FÓRUM - KONFERENCIA A Fórum fókuszai: Lean Vezetés - Lean coaching Ipar 4.0. és a Lean a gyakorlatban Lean Quality – Lean Six Sigma Lean Office - Folyamatfejlesztés Részletek Jegyek
  • 2020.10.22 HR folyamatok/HR kommunikáció/Változásmenedzsment A képzésen összefoglaljuk és rendszerbe helyezzük a HR folyamatokat, megismerkedünk a HR kommunikáció szerepével és témaköreivel, valamint megtudjuk, mit jelent a változásmenedzsment. Kiknek ajánljuk? A képzést azoknak ajánljuk, akik szeretnének fejleszteni a belső kommunikáción, illetve a változások menedzselését hatékonyabbá szeretnék tenni. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - XI.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - X.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk