2020 legnagyobb kihívása a munkaerőpiacon

A régió piacvezető szolgáltatója szerint a képzett külföldi munkaerő kontrollált bevonása nélkül már rövidebb távon is megoldhatatlan problémát okozott volna számos területen a munkaerőhiány. A Prohuman szerint 2019-re visszatekintve általánosságban elmondható, hogy azok a vállalatok tudták megtartani versenyképességüket, amelyek - többnyire HR szolgáltató, munkaerő-kölcsönző bevonásával - munkába állítottak és sikeresen integráltak külföldi dolgozókat. 2020-ban viszont e téren további kihívások várhatók. A vállalatoknak még nagyobb hangsúlyt kell fektetniük külföldiek bevonására, és ehhez a jogalkotó további könnyítései is szükségesek.

„Figyelembe kell venni, hogy a magyarhoz hasonlóképpen mára a lengyel és a német munkaerőpiac is kitárta kapuit az EU-n kívüli országok, így például az ukrán és szerb szomszédaink előtt. Mivel számos folyamatban náluk még egyszerűbb a jogi szabályozás és sok esetben a bérek is kedvezőbbek, várható, hogy sokan közülük továbbállnak majd ezekbe az országokba. Ez lehet az idei év egyik legnagyobb kihívása, hiszen az így kieső dolgozói kapacitásokat pótolni kell” - magyarázza Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója. Az ország legjelentősebb munkaerő-kölcsönző vállalatának kötelékében ma is több mint ezer külföldi állampolgárságú munkavállaló dolgozik Magyarországon. A szakember szerint bár vannak a gazdaság lassulására utaló jelek, az nem várható, hogy a magyar piacon radikális változás áll be, vagyis 2020-ban is inkább a munkaerőhiány lesz jellemző számos ágazatban.

Vendégmunka szükséges, ameddig indokolt

„Nem nehéz belátni, hogy amennyiben egy vállalat hosszabb távon képtelen megoldani a munkaerőhiányt, akár úgy is dönthet, hogy átszervezi, más országba telepíti termelését. Ilyen szempontból a vendégmunkások kontrollált és ellenőrzött bevonása - átmeneti megoldásként - előnyös a magyar munkavállalók számára. Az így szerzett extra kapacitás hozzájárul a hazai munkahelyek hosszú távú megőrzéséhez, és csökkenti a szezonálisan esetleg megugró túlmunkát - mondta el Juhász Csongor. - Ebben az esetben a munkaerő-kölcsönzőkön keresztül történő szervezés lehet a munkavállalók kontrollált bevonásának alapja. A kölcsönzők olyan terheket vesznek le a partnercég válláról, mint az új kollégák szállásának, utazásának megszervezése, a tolmácsolás, az adminisztráció vagy éppen a saját nyelven történő ügyintézés és betanítás.”

2019-ben összességében kedvező hatással volt a magyar munkaerőpiacra, hogy az állam megkönnyítette az ukrán és szerb vendégmunkások munkába állását, és hogy e szomszédos, EU-n kívüli országból származó embereket munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül is lehet foglalkoztatni. Ha ezt kölcsönzési konstrukcióban nem lehetett volna megoldani, a fogadó cégnek kellett volna biztosítani a teljes beilleszkedési folyamatot. Azonban nem minden EU-n kívüli országra vonatkoznak jelenleg a munkavízum megszerzését egyszerűsítő szabályok, ilyen esetben akár 3 hónapig is elhúzódhat a munkavállalási engedélyek ügyintézése. „Mindez azért lehet igazán érzékeny kérdés, mert ha a nálunk jelenleg is nagy számban dolgozó ukrán munkások úgy döntenek, hogy továbbköltöznek például Németországba, akkor az ő hiányukat sok esetben hazai munkaerővel, kizárólag a belső munkapiacra támaszkodva nem lehet majd feltölteni, ez pedig már rövidtávon is okozhat termelési nehézségeket egy-egy szektorban” - vélekedett Juhász Csongor.

„A Prohuman éppen ezért támogat minden olyan kezdeményezést és szabályozási változást, amely 2020-ban is kedvező feltételeket teremt az EU-n kívüli országokból  érkező szakemberek kölcsönzési konstrukcióban történő, egyszerűsített munkába állítására, nemcsak ukrán és szerb munkavállalók esetében, hanem például vietnámi, filippínó vagy mongol állampolgárokra is kiterjesztve, amíg ezt a munkaerőpiaci helyzet megköveteli” - összegezte a szakember.