Ha enyhül a vírushelyzet, nagy szükség lesz vendégmunkásokra
A vírushelyzet enyhülésével - akár már az év második felében - újra és nagyon gyorsan munkaerőhiányos helyzet alakulhat ki Magyarországon. A problémával számos ágazat szembesülhet hetek alatt, elsősorban ott, ahol a vendéglátásból, turizmusból vagy a járványhelyzet miatt ellehetetlenülő többi ágazatból kényszerűen szakmát váltó tömegekkel töltötték fel a létszámot.
"Amint az oltásokkal sikerül felülkerekedni a víruson, újra megnyílnak a határok és újraindul számos most hibernált állapotban lévő szektor, nemcsak itthon, de Európa többi országában is. Tipikusan ilyen lesz a vendéglátás és a turizmus. Csak a balatoni nyitás tízezreket von majd el más területekről szinte egyik napról a másikra, és akkor még nem beszéltünk az Ausztriában vagy Londonban dolgozó magyarokról, akik most átmenetileg Magyarországon helyezkedtek el, de várhatóan az első adandó alkalommal visszamennek, így őket is pótolni kell majd” - véli Juhász Csongor, a 8 országban jelen lévő Prohuman HR szolgáltató vállalat ügyvezető igazgatója.
Juhász Csongor
A szakember szerint ha nem készülnek fel időben, bajba kerülhetnek gyárak, logisztikai és kereskedelmi cégek is, amelyek az utóbbi hónapokban „felszívták” a hirtelen munka nélkül maradt tömegeket.
Nagyon hamar újra szükség lesz megbízható vendégmunkásokra is, mert egy-egy régióban ismét kialakulhat olyan helyzet, hogy nem lesz elegendő bevethető magyar munkaerő. Sőt figyelembe kell venni azt is, hogy az EU-n kívüli munkaerőért eddig nem látott versenyben kell majd helyt állnia Magyarországnak.
„Már a járvány előtt is láttuk, hogy például a lengyel és a német munkaerőpiac kitárta kapuit az EU-n kívüli országok, így például az ukrán és szerb munkavállalók előtt. Számos folyamatot és jogi szabályozást tettek egyszerűbbé, hogy könnyebb legyen alkalmazni ún. harmadik országból érkező dolgozókat, és sok esetben a bérek is kedvezőbbek náluk. Talán sokan meglepőnek tarthatják, hogy már most erről beszélünk, de a vírus utáni időszak egyik gyorsan jelentkező és egyik legnagyobb kihívása az lehet, hogy képesek legyünk vonzó célponttá válni a külföldi munkaerő számára” - összegezte Juhász Csongor.
Azért is fontos kérdés mindez, mert egy külföldről érkező beruházás előkészítésekor az is fontos szempont, hogy a célország, régió képes lehet-e hosszútávon fedezni az adott üzem munkaerőigényét. Ha ezt nem érzi biztosítottnak egy vállalat, könnyen választhat más célországot is, ilyen szempontból a munkaerő biztosítása az ország nemzetközi versenyképességének egyik meghatározó eleme és még inkább az lehet a COVID utáni időszakban.
A Prohuman szerint a külföldi munkavállalókra azért is égető szükség lesz, mert ha egy-egy régióban a vállalatok nem találnak megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőt, még az is előfordulhat, hogy elviszik a termelést máshova, ahol könnyebb feltölteni a létszámot és ezzel csökkentik a hazai kapacitásokat. Ez pedig az ország gazdaságának újraindulására is kihatással lehet.
Komoly, új probléma most a szakember szerint, hogy az unión kívüli országokban rendkívül különbözőek a járványügyi korlátozások szabályai, valamint az átoltottság mértéke. Mindez jelentős kockázatot tartogathat, így a jogalkotóknak meg kell majd oldaniuk azt a kihívást, hogy egyrészről ne túlságosan komplikált, időigényes és bürokratizált, hanem olajozott legyen a külföldi munkaerő bevonása, másrészt a korábbiakhoz képest erőteljesebb kontrollt biztosítsanak és minimalizálják a kontroll nélkül, esetleg szürke vagy fekete zónában ide érkező külföldiek munkavállalását.
Juhász Csongor
A szakember szerint ha nem készülnek fel időben, bajba kerülhetnek gyárak, logisztikai és kereskedelmi cégek is, amelyek az utóbbi hónapokban „felszívták” a hirtelen munka nélkül maradt tömegeket.
Nagyon hamar újra szükség lesz megbízható vendégmunkásokra is, mert egy-egy régióban ismét kialakulhat olyan helyzet, hogy nem lesz elegendő bevethető magyar munkaerő. Sőt figyelembe kell venni azt is, hogy az EU-n kívüli munkaerőért eddig nem látott versenyben kell majd helyt állnia Magyarországnak.
„Már a járvány előtt is láttuk, hogy például a lengyel és a német munkaerőpiac kitárta kapuit az EU-n kívüli országok, így például az ukrán és szerb munkavállalók előtt. Számos folyamatot és jogi szabályozást tettek egyszerűbbé, hogy könnyebb legyen alkalmazni ún. harmadik országból érkező dolgozókat, és sok esetben a bérek is kedvezőbbek náluk. Talán sokan meglepőnek tarthatják, hogy már most erről beszélünk, de a vírus utáni időszak egyik gyorsan jelentkező és egyik legnagyobb kihívása az lehet, hogy képesek legyünk vonzó célponttá válni a külföldi munkaerő számára” - összegezte Juhász Csongor.
Azért is fontos kérdés mindez, mert egy külföldről érkező beruházás előkészítésekor az is fontos szempont, hogy a célország, régió képes lehet-e hosszútávon fedezni az adott üzem munkaerőigényét. Ha ezt nem érzi biztosítottnak egy vállalat, könnyen választhat más célországot is, ilyen szempontból a munkaerő biztosítása az ország nemzetközi versenyképességének egyik meghatározó eleme és még inkább az lehet a COVID utáni időszakban.
A Prohuman szerint a külföldi munkavállalókra azért is égető szükség lesz, mert ha egy-egy régióban a vállalatok nem találnak megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőt, még az is előfordulhat, hogy elviszik a termelést máshova, ahol könnyebb feltölteni a létszámot és ezzel csökkentik a hazai kapacitásokat. Ez pedig az ország gazdaságának újraindulására is kihatással lehet.
Komoly, új probléma most a szakember szerint, hogy az unión kívüli országokban rendkívül különbözőek a járványügyi korlátozások szabályai, valamint az átoltottság mértéke. Mindez jelentős kockázatot tartogathat, így a jogalkotóknak meg kell majd oldaniuk azt a kihívást, hogy egyrészről ne túlságosan komplikált, időigényes és bürokratizált, hanem olajozott legyen a külföldi munkaerő bevonása, másrészt a korábbiakhoz képest erőteljesebb kontrollt biztosítsanak és minimalizálják a kontroll nélkül, esetleg szürke vagy fekete zónában ide érkező külföldiek munkavállalását.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
2023-as trendek a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén
Várhatóan 2024 is mozgalmas év lesz a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén, de még mielőtt igazán beindulnának az új év folyamatai,... Teljes cikk
Mire számítanak a munkaerő-kölcsönzők 2024-ben?
A foglalkoztatás bővülésére számíthatunk – fogalmazott Csizmadia Gábor, a tagszervezetein keresztül 200.000 fő munkavállalót foglalkoztató... Teljes cikk
Átírhatja a munkaerőpiaci viszonyokat a januárban életbe lépett új szabályozás
2024. január 1-én lépett hatályba a kormányrendelet, mely több pontban is módosítja a külföldi munkavállalók kölcsönzésének jogszabályi... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Kiderült, miért váltak óvatosabbá a dolgozók a munkahelyváltást illetően 1 hete
- Megtartott munkáltatói ígéretek 1 hete
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 2 hete
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 2 hete
- Rekordév után osztalékot fizethet a Pensum Group, 2024-ben további növekedés jöhet 2 hete
- Mától tilos vendégmunkást alkalmazni az állami szektorban 2 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 2 hete
- Rosszul jár, aki ilyen cégben dolgozik gazdasági válság idején 3 hete
- 123 ezer ukrán menekültnek van már munkája ebben az országban - így adják vissza a nekik nyújtott segítséget 3 hete
- Új vezérigazgató Magyarország legnagyobb HR-szolgáltatójánál 1 hónapja
- Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon? 1 hónapja