Megjelent: 3 éve

445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről-II. fejezet

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR MAGYARORSZÁGI FOGLALKOZTATÁSÁNAK NEM ÖSSZEVONT KÉRELMEZÉSI ELJÁRÁS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ENGEDÉLYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI

images

1. A munkavállalási engedély

3. § (1) A harmadik országbeli állampolgár, amennyiben nem tartozik a Harmtv. 29/A. § (1)-(3) bekezdésének hatálya alá, - a 15. §-ban foglalt kivétellel - Magyarországon munkavállalási engedély alapján foglalkoztatható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt - a 9. §-ban foglalt kivétellel - akkor kell kiadni, ha
a) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett,
b) a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és végrehajtási rendeletei alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és
c) a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató
a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyújtott be,
b) a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.
(4) Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több megye területén található, a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételnek - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a foglalkoztató székhelye szerinti megyében kell fennállnia. Ezen túlmenően a munkavállalási engedély kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.
(5) Ha a (4) bekezdésben megjelölt munkavégzéssel érintett többi megye valamelyikének területén rendelkezésre áll megfelelő kiközvetíthető munkaerő, akkor e megye területére az engedély nem adható ki, azonban a munkavégzés engedélyezhető azon munkavégzéssel érintett többi megye területén, ahol megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre.
(6) Ha a foglalkoztató egy időben több személyre vonatkozóan nyújtott be munkavállalási engedély iránti kérelmet, és a kérelem elbírálására illetékes kormányhivatal illetékességi területén, illetve a többi megye valamelyikének területén a kérelmezett létszámhoz képest csak részben áll rendelkezésre kiközvetíthető munkaerő, akkor a foglalkoztatás - a kormányhivatal felhívására a foglalkoztató által megnevezett személyek tekintetében - a rendelkezésre nem álló kiközvetíthető munkaerő tekintetében engedélyezhető.
(7) Ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több megye területére terjedhet ki, a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek a munkavégzés megkezdésének helye szerinti megye vonatkozásában kell fennállnia.
4. § (1) A munkavállalási engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység ellátására, milyen FEOR-kóddal megjelölt munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható.
(2) Az engedély - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb két évre adható ki, amely meghosszabbítható.
(3) A 9. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott esetben az engedélyt a fogadási megállapodásban meghatározott időtartamra kell kiadni, és az a fogadási megállapodás időtartamának meghosszabbítása esetén hosszabbítható meg.
(4) A munkavállalási engedély meghosszabbítására az engedélyezés szabályait kell alkalmazni.
5. § (1) A munkavállalási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha
a) nem állnak fenn a 3. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételek,
b) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása a Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok - foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott - létszámán felül történne,
c) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó foglalkozásban a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható,
d) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,
e) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg,
f) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására - a 2. § 4. pont b) alpontjában foglalt kivétellel - nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor,
g) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony - a 2. § 4. pont b) alpontjában foglalt kivétellel - nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár között jön létre,
h) a szolgáltatás kizárólagos tárgya a külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződésben a harmadik országbeli állampolgár munkaerejének tartós átengedése,
i) a harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság hiánya),
j) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelmezett foglalkoztatás időtartamát érintően érvényes munkavállalási engedély van hatályban,
k) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása érdekében hamis vagy hamisított szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okiratot nyújtott be.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazása szempontjából a foglalkoztató érdekkörében keletkezett oknak különösen azt kell tekinteni, ha a foglalkoztató
a) a munkaerőigényében a munkakör betöltésére vagy a tevékenység ellátására nyilvánvalóan szükségtelen alkalmazási feltételt jelölt meg,
b) a feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy
c) érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de abban közvetítést nem kért, vagy a munkaerőigény érvényességi idejét tíz napnál rövidebb időtartamban határozta meg.
(3) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott körülmény fennállásáról a kormányhivatalt a miniszter tájékoztatja.
(4) Az (1) bekezdés j) pontja alkalmazásában nem minősül érvényes engedélynek, ha a másik érvényes engedéllyel rendelkező foglalkoztató a munkavállalási engedély elbírálásáig kezdeményezi az engedély visszavonását, vagy a harmadik országbeli állampolgár írásban nyilatkozik arról, hogy a korábbi foglalkoztatónál a jogviszonya megszűnt.
6. § (1) A kérelem az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően akkor is elutasítható, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján nem indokolt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyéb foglalkoztatási szempont lehet különösen, ha
a) a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki,
b) a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Met.) meghatározott, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történő befizetésre kötelezték,
c) a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,
d) a foglalkoztatónál a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak,
e) a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van,
f) a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre,
g) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbért - ideértve az illetményt és a díjazást - jelölt meg.
(3) A (2) bekezdés g) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért megjelölt alapbér - ideértve az illetményt és a díjazást - az erre a tevékenységre vonatkozó országos személyi alapbérnél akkor minősül lényegesen alacsonyabbnak, ha nem haladja meg annak nyolcvan százalékát.

2. Munkavállalási engedély szezonális munka keretében történő, 90 napot meg nem haladó foglalkoztatáshoz

7. § (1) Szezonális munkavállalási engedéllyel a harmadik országbeli állampolgár szezonális munka keretében történő, 90 napot meg nem haladó folyamatos foglalkoztatása engedélyezhető.
(2) A szezonális munkavállalási engedélyre a 3-6. §-ban foglaltakat ebben az alcímben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Ugyanazon harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához kiadott több szezonális munkavállalási engedély esetében az egyes engedélyekben meghatározott szezonális munka együttes időtartama 12 hónapon belül nem haladhatja meg a 180 napot.
(4) A szezonális munkavállalási engedély egyszer hosszabbítható meg. Az engedély meghosszabbításának feltétele, hogy a szezonális munka időtartama a meghosszabbítással együtt ne haladja meg a 90 napot.
(5) A szezonális munkavállalási engedélyt a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni.
(6) A szezonális munkavállalási engedély kiadása során nem kell vizsgálni a 3. § (2) bekezdésben foglaltakat.
(7) A kiadott szezonális munkavállalási engedélyekről az Flt. 57/A. §-a szerinti nyilvántartást a miniszter vezeti.
8. § (1) Az 5. §-ban foglaltaktól eltérően a szezonális munkavállalási engedély iránti kérelmet akkor kell elutasítani, ha
a) a harmadik országbeli állampolgár szezonálismunka keretében történő foglalkoztatása 12 hónapon belül a száznyolcvan nap időkeretet kimerítette vagy szezonális munkavállalási engedély iránti kérelemben megjelölt foglalkoztatás időtartamával együtt kimerítené,
b) a harmadik országbeli állampolgár egymást követő különböző foglalkoztatónál történő foglalkoztatásának időtartama a 90 napot meghaladja,
c) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása a Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok - a miniszter rendeletében meghatározott - létszámán felül történne,
d) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó foglalkozásban a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható,
e) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,
f) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár között jön létre,
g) a munkaügyi hatóság vagy az adóhatóság (a továbbiakban: illetékes hatóság) a szezonális munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül
ga) a foglalkoztatóval szemben foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt pénzbírságot szabott ki vagy
gb) a foglalkoztatót a Met. 7/A. §-ában foglaltak szerint a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezte, vagy
h) a foglalkoztató felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet.
(2) A kérelem a 6. § (2) bekezdés d) pontja esetén is elutasítható.
(3) A szezonális munka munkaerő-kölcsönzés keretében is engedélyezhető.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kérelmet el kell utasítani az (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti esetben, továbbá, ha a kölcsönbeadó nem szerepel a kormányhivatal nyilvántartásában.
(5) A (3) bekezdés alkalmazása esetén foglalkoztatón a kölcsönbeadót kell érteni.

3. Munkavállalási engedély munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül

9. § (1) A munkavállalási engedélyt a 3. § (2)-(7) bekezdésében, valamint az 5. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni:
1. nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül,
2. harmadik országbeli állampolgárnak kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez,
3. a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság esetében, naptári negyedévenként, a megelőző naptári negyedév utolsó napján érvényes munkajogi állományi létszáma öt százalékát meg nem haladó létszámú harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez,
4. a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének személyzete közeli hozzátartozója magyarországi foglalkoztatásához, az államok között fennálló viszonosság hiányában,
5. a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 104. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglaltak kivételével a felsőoktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési, művészeti intézmények által meghívott, az adott szakmában nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként tíz munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez,
6. az EU Kék Kártyával nem rendelkező, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő, családi együttélés biztosítása céljából kiadandó tartózkodási engedélyre nem jogosult családtag munkavégzéséhez,
7. menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személlyel legalább egy éve Magyarországon együtt élő házastársának munkavégzéséhez,
8. menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt Magyarországon legalább egy évig együtt élt,
9. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meghaladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,
10. az olyan harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatásához az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti jogszabályok szerint hozzájárult,
11. annak a befogadottnak a befogadó állomáson kívüli munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatását az idegenrendészeti hatóság humanitárius szempontból támogatja,
12. nemzetközi szervezet, külföldi állam diplomáciai, konzuli képviselete vagy egyéb szerve vagy személyzete által foglalkoztatni kívánt, e szervek személyi állományába nem tartozó, a küldő állam delegált tagjának nem minősülő harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez,
13. a mozgóképszakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény alapján nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozás által alkalmazni kívánt harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez,
14. ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során kerül sor, és annak időtartama naptári évenként nem haladja meg a három hónapot,
15. a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 104. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglaltak kivételével a kutatónak olyan magyarországi oktatási tevékenységéhez, amelyet a harmadik országbeli állampolgár a kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet szerinti, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodásban meghatározott kutatási tevékenysége mellett végez,
16. ha a foglalkoztató a 2. § 12. pontjában meghatározott, engedély meghosszabbítása iránti kérelmet legkésőbb a munkavállalási engedély lejártát megelőző tizenötödik napon benyújtja, valamint
17. az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár - a családi együttélést biztosító szabályok hatálya alá tartozó - családtagja munkavégzéséhez.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban előírt alkalmazási feltételeknek megfeleljen.
(3) Az (1) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott esetekben a 6. §-ban foglalt szempontokat sem kell vizsgálni.
(4)2 Az (1) bekezdés 3. pontja alkalmazása szempontjából, a megelőző naptári negyedév munkajogi állományi létszám öt százalékának kiszámításánál minden olyan harmadik országbeli állampolgárt figyelembe kell venni, akinek foglalkoztatására munkavállalási engedély vagy összevont engedély alapján kerül sor.
(5) Az (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott viszonosság fennállásának tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.
(6) Az (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott esetben az engedély kiadásakor nem kell vizsgálni a 3. § (2) bekezdés c) pontjában írt feltétel fennállását, és a kérelemhez a képzettséget, végzettséget tanúsító okiratok másolatait nem kell csatolni. A kérelemhez csatolni kell a filmalkotás magyarországi gyártásának elvégzésére vagy a koprodukciós filmalkotás gyártására kötött magánjogi szerződést, valamint a filmalkotás Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatalánál történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtásáról szóló igazolást.

4. Eljárási szabályok

10. § (1) A 3. § (3) bekezdés a) pontja esetén a munkavállalási engedély és a mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély (a továbbiakban együtt: engedély) iránti kérelmet, valamint a munkaerőigényt annál a kormányhivatalnál kell benyújtani, amelynek területén a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása történik. A 3. § (3) bekezdés b) és c) pontjai esetében a munkaerőigényt a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalnál kell benyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha
a) a munka természetéből adódóan a munkavégzés több megye vagy járási hivatal területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti kormányhivatal, illetve járási hivatal,
b) a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több - különböző megye vagy járási hivatal területén lévő - telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal, illetve járási hivatal jár el.
(3) A kérelemmel egyidejűleg benyújtott munkaerőigény előzetes vizsgálatát a kormányhivatal végzi el, amelyet követően a munkaerőigényt a közvetítési eljárás lefolytatása érdekében az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes járási hivatal részére továbbítja. A járási hivatal a közvetítés eredményéről a 13. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül tájékoztatja a kormányhivatalt. Amennyiben az engedély iránti kérelem elutasítási feltételei a közvetítési eljárás lefolytatásának eredményétől függetlenül fennállnak, a kormányhivatal a munkaerőigény továbbítását mellőzi.
11. § (1) Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be.
(2) A kérelmet az 1. és 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
12. § (1) A kérelemhez - a szezonális munkavállalási engedély, valamint a munkavállalási engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével - csatolni kell:
a) a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint annak hiteles magyar fordítását, továbbá
b) a 9. §-ban meghatározott esetben a jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, okiratokat, valamint a hozzátartozói minőséget igazoló okirat hiteles másolatát, valamint azok hiteles magyar fordítását.
(2) Ha a szakképzettség vagy végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a kormányhivatal a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságot megkeresi annak igazolása érdekében, hogy a diploma honosításához vagy elismeréséhez szükséges feltételek fennállnak-e. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása a szakképesítések elismeréséről szóló törvény szerinti honosítási, illetve elismerési eljárást nem váltja ki.
(3) Ha a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolata a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül indított munkavállalási engedélyezési ügyben valamely kormányhivatal részére becsatolásra került, a kormányhivatal hivatalból, saját iratanyagából, vagy a foglalkoztató kérelmére belföldi jogsegély keretében más kormányhivataltól az eredetivel megegyező hitelesített másolatban szerzi be, amennyiben az a megkeresett kormányhivatal iratanyagában megtalálható.
(4) Az eljárásban a korábbi engedélyt kiadó kormányhivatal által készített nem hiteles elektronikus másolat elfogadható. A hiteles dokumentumot a másolatot kiállító kormányhivatal irattárában legalább tíz évig megőrzi.
13. § (1) A 13. § (1) bekezdését a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 218. § b) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Kulcsszemélyzet foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem esetében az ügyintézési határidő öt nap.
(3) Az ügyintézési határidő tíz nap
a) a munkaerőpiaci vizsgálat nélkül kiadandó egyéni engedély esetén,
b) a 14. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint
c) ha a foglalkoztató a 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti munkaerőigényét a kérelem benyújtását megelőzően legalább tizenöt nappal korábban a járási hivatalnál benyújtotta.
(4) A 10. § szerinti közvetítési eljárást a járási hivatal tíz napon belül folyatja le.
14. § (1) A foglalkoztató köteles bejelenteni öt napon belül az illetékes kormányhivatalhoz
a) a munkavállalási engedélyhez kötött foglalkoztatás meghiúsulását,
b) a munkavállalási engedélyben meghatározott foglalkoztatás megszűnését, valamint
c) a munkavállalási engedélyben meghatározott foglalkoztatás engedélymentessé válását, kivéve, ha az illetékes kormányhivatalnak hivatalból tudomása van erről.
(1a) A foglalkoztató a szezonális munkavállalási engedély esetében az (1) bekezdésben foglaltakon felül köteles bejelenteni, ha
a) szezonális munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül az illetékes hatóság
aa) vele szemben foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt pénzbírságot szabott ki, vagy
ab) a Met. 7/A. §-ában foglaltak szerint a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezte,
b) az a) pontban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazására a szezonális munkavállalási engedély érvényességének időtartama alatt kerül sor,
c) felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet, vagy
d) munkaerő-kölcsönzés keretében engedélyezett szezonális munka keretében történő foglalkoztatás esetében a kormányhivatal törölte a kölcsönbeadók nyilvántartásából.
(2) A foglalkoztató (1) bekezdés szerinti bejelentésének
a) az engedély számát,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a munkaviszony megszűnésének időpontját, és
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az engedélymentességet megalapozó okot és annak kezdő időpontját kell tartalmaznia.
(2a) Szezonális munkavállalási engedély esetében a bejelentésnek tartalmaznia kell
a) az (1a) bekezdés a)-b) és d) pontja szerinti esetben a határozatot hozó hatóság megnevezését, valamint a határozat számát,
b) az (1a) bekezdés c) pontja szerinti esetben a felszámolási eljárást lefolytató bíróság megnevezését, valamint ügyiratának számát.
(3) A foglalkoztató az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően három évig megőrizni, és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni.
(4) A kormányhivatal az engedélyt visszavonja, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) foglalkoztatása meghiúsul vagy megszűnik a foglalkoztatónál,
b) foglalkoztatására az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben kerül sor,
c) foglalkoztatása engedélymentessé vált,
d) tartózkodásra jogosító engedélye érvénytelenné vált vagy tartózkodásra jogosító engedélyét jogerősen visszavonták, és erről a kormányhivatal tudomást szerez,
e) foglalkoztatásának az engedélyben foglalt feltételei már nem állnak fenn, vagy
f) foglalkoztatása érdekében a foglalkoztató hamis vagy hamisított okiratot nyújtott be,
g) részére az engedélyben meghatározott foglalkoztatás időtartamát érintően összevont engedély kerül kiadásra.
(5) Engedély nélkül történő foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is, ha a harmadik országbeli állampolgár tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, vagy a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt nem az engedélyben megjelölt munkahelyen vagy munkakörben foglalkoztatja.
(6) A kormányhivatal a szezonális munkavállalási engedélyt a (4) bekezdésben foglaltakon kívül abban az esetben is visszavonja, ha
a) az engedély tárgyát képező foglalkoztatás alatt tudomást szerez arról, hogy az illetékes hatóság a szezonális munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül
aa) a foglalkoztatóval szemben, foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt pénzbírságot szabott ki vagy
ab) a foglalkoztatót a Met. 7/A. §-ában foglaltak szerint a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezte, vagy
b) foglalkoztató felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet.
(7) A kormányhivatal a munkaerő-kölcsönzés keretében kiadott szezonális munkavállalási engedélyt - a (6) bekezdésben foglaltakon kívül - abban az esetben is visszavonja, ha a kormányhivatal a kölcsönbeadót törli a nyilvántartásból.
(8) A kormányhivatal a szezonális munkavállalási engedély visszavonásáról szóló határozatot megküldi a harmadik országbeli állampolgár részére.

5. A harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását érintő engedélyezési kötelezettség alóli mentesség szabályai


15. § (1) A harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre:
1. nemzetközi szerződés, törvény vagy kormányrendelet ilyen tartalmú rendelkezése esetén,
2. a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság - nemzetközi szerződés által meghatározott - fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez,
3. külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, valamint az államok közt fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez,
4. a Magyarország területén nemzetközi szerződés alapján működő nemzetközi kormányközi szervezet, valamint Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert, Magyarország területén működő szervezet (a továbbiakban: nemzetközi szervezet) személyzetének a nemzetközi szervezetnél történő, valamint ezek közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez,
5. a nemzetközi szervezetet vagy nemzetközi szervezetnek nem minősülő közös szervet létrehozó szerződésben részes államok által delegált személyeknek (a továbbiakban: delegáltak) a nemzetközi szervezetnél vagy a közös szervnél történő munkavégzéséhez, valamint a részes államok között fennálló viszonosság alapján a delegáltak közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez,
6. a harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,
7. Magyarország kivételével az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi szerződés teljesítése érdekében történő munkavégzéshez,
8. Magyarország kivételével az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozás mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez,
9. a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéshez,
10. a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján - a pályázat, valamint az ösztöndíj keretében történő - munkavégzéshez,
11. a külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához,
12. a Magyarország területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészeti iskolával, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez,
13. az alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységhez, amelyre - az oktatásért felelős miniszter igazolása szerint - az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretében kerül sor,
14. a bevett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy (egyházi személy) tevékenységéhez,
15. a Magyarország területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez,
16. a naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységhez,
17. a kutató olyan tevékenységéhez, amely - a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint - a Magyarország és más állam között létrejött nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik,
18. a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához,
19. a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt,
20. a kutató olyan magyarországi kutatási tevékenységéhez, amelyet a harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez,
21. a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, és az edző sporttevékenységre való felkészítő tevékenységéhez,
22. az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-én Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás I. Cikk 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott és Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzéséhez,
23. a Harmtv. 19. §-ában meghatározott családegyesítő családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező és legalább egy éve jogszerűen Magyarország területén tartózkodó családtagjának, feltéve, hogy a családegyesítő engedély nélkül foglalkoztatható, valamint
24. a menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú esetén szülőjének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
25. a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontja alapján közfoglalkoztatottként foglalkoztatható természetes személy közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkavégzéséhez,
26. olyan harmadik országbeli állampolgárnak a miniszter közleményében meghatározott foglalkozásokban történő magyarországi foglalkoztatásához, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is, aki Magyarországgal szomszédos ország állampolgára,
27. ha a harmadik országbeli állampolgár az első tagállam illetékes hatósága által kiállított, vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló, érvényes engedéllyel rendelkezik és a magyarországi foglalkoztatása olyan magyarországi fogadó szervezetnél valósul meg, amely az első tagállam illetékes hatósága által kiállított engedélyben meghatározott vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozik és a magyarországi foglalkoztatás bármely 180 napos időtartamon belül nem haladja meg a 90 napot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a harmadik országbeli állampolgárnak a mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére.
(3) Az (1) bekezdés 3. és 5. pontjában meghatározott viszonosság fennállásának tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.
(3a) Az (1) bekezdés 26. pontja alapján a miniszter évente március 31-éig közleményben állapítja meg azokat a foglalkozásokat, amelyekre
a) a benyújtott munkaerőigények alapján a járási hivatalok országosan, megyei szinten vagy járási szinten
aa) legalább egy hónapja nem tudtak megfelelő létszámú munkaerőt közvetíteni, vagy
ab) azért nem tudnak megfelelő létszámú munkaerőt közvetíteni, mert rövid idő alatt nagy létszámú munkaerő közvetítésére lenne szükség, és
b) a munkaerőigényt szomszédos országbeli állampolgárokkal lehet hatékonyan biztosítani.
(3b) A miniszter a (3a) bekezdés szerinti közleményt hivatalos lapban teszi közzé.
(3c) Az (1) bekezdés 27. pontjában meghatározott mentesség feltétele, hogy az idegenrendészeti hatóság a magyarországi foglalkoztatásról az illetékes járási hivatalt tájékoztassa.
(4) A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítani.
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
  • 2020.09.17HR Basic képzés HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni. Jöjjön el képzésünkre és sajátítsa el – évek helyett 11 napban – az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - XI.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - X.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk