A bér kifizetésének törvényi szabályozása

1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről - A munka díjazása

Munkabér

A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen. (141. §) és a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg. (142. §) Munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás. A munkaköri besoroláson vagy teljesítményen alapuló munkabért úgy kell megállapítani, hogy az az egyenlő bánásmód követelményének megfeleljen. A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni.

Az egy órára járó személyi alapbért úgy kell kiszámítani, hogy a havi személyi alapbér összegét osztani kell teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 174-gyel, részmunkaidős, rövidebb teljes munkaidős foglalkoztatás, illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven órát meghaladó mértékű munkaidő esetén a 174 óra időarányos részével. (Mt. 144. §)

A költségek megtérítése

A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató előzetesen hozzájárult. A munkába járással összefüggő költségeket külön jogszabály szerint kell megtéríteni. (153. § )

A munkabér védelme

A munkabér védelme több helyen is megjelenik a Munka Törvénykönyvében, számos paragrafus közvetlenül utal a munkáltató bérkifizetési kötelezettségére. A munkavállaló megélhetésének biztosítása a munkaviszony létesítésének indoka, melyen belül a munkáltató alapvető kötelezettsége a munkabér megfizetése. A bér védelme a dolgozó létfenntartását és megélhetését biztosítja, ezért élvez külön figyelmet a Munka Törvénykönyvének több pontjában is. A törvénykönyv 8. paragrafusa például tiltja a munkavállaló munkabérről való lemondását, így az olyan szerződések, amelyben a dolgozó előre lemond az őt megillető ellenszolgáltatásról (munkaviszony esetén) semmisnek minősülnek. Az Mt. 76. paragrafusának 5-dik bekezdése pedig kiköti a munkabér kötelező feltüntetését a munkaszerződésben. A fent említett bér-megállapítási, elszámolási valamint tájékoztatási kötelezettségek is a munka díjának védelme céljából születtek, hasonlóan a munkabérből történő levonások korlátozásához.

A díjazás módjai

A munkabér védelmével kapcsolatban a Munka Törvénykönyve (Mt.) rendelkezik a munkabér megállapításáról és kifizetéséről. A munkabért - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. Az utalvánnyal történő fizetés tilalma megakadályozza, hogy a munkavállaló kénytelen legyen munkabére fejében a munkáltatója által előállított árucikket megvásárolni. (Mt. 154. §)

A munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések közé sorolhatjuk ezen túlmenően az Mt. 76. §-ának azon rendelkezését is, amely előírja: a munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállalót megillető munkabér összegét, és azt írásba kell foglalni. Az Mt. elrendeli azt is, hogy a munkabért nem elégséges forintban megállapítani, hanem azt abban is kell kifizetni.

A természetbeni munkabér

Munkaviszonyra vonatkozó szabály természetbeni munkabért állapíthat meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családja szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá. A természetbeni munkabér a pénzben meghatározott munkabér húsz százalékát nem haladhatja meg. Nem adható természetbeni munkabérként szeszesital vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk. Az említett szabályoktól érvényesen eltérni nem lehet (Mt. 154. §).

A munkabér legfeljebb húsz százalékának természetbeni kifizetéséről csak munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezhet a munkáltató és a munkavállaló megállapodása nem dönthet. A természetbeni munkabérre vonatkozó korlát a munkavégzés ellenértékeként fizetett más díjazásokra is vonatkozik, így a pótlékokra, a rendkívüli munkavégzés ellenértékére, az Mt.-ben egyébként tételesen nem nevesített és szabályozott prémiumra. A természetbeni munkabér az átlagkeresetbe beszámít, kifizetése után teljesítenie kell a munkáltatónak a munkabért terhelő levonásokat.

A bér kifizetésének határideje és a következmények

Az Mt. rendelkezik a munkabér kifizetésének határidejéről és helyéről. A munkavállaló részére járó munkabért, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havonta utólag, egy részben kell elszámolni és kifizetni. Amennyiben a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak egy része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Előleget azonban - legalább havonta - ilyen esetben is fizetni kell.

A munkabér kifizetésének alapformája a kézpénzes kifizetés. A munkáltató nem kötelezheti a dolgozót, hogy a munkabér átutalása miatt bankszámlát nyisson, a feleknek célszerű a munkaszerződésben rögzíteni a kifizetés formáját, ezzel elkerülhetők a későbbi nézeteltérések. A munkabért főszabályként havonta utólag egy összegben kell kifizetni, a munkáltató székhelyén vagy telephelyén, személyesen a munkavállalónak. A munkabért legkésőbb - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni (Mt. 155. §).

A munkabért a munkavállalónak kell kifizetni, kivéve ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza (Mt. 158. §). A munkabért a munkavállaló munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén kell kifizetni. Italboltban vagy más szórakozóhelyen a munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki. A munkabért munkaidőben kell kifizetni, kivéve ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően rendelkezik.

Ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén, akkor kérésére munkabérét a bérfizetés előtti utolsó ott töltött munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni. A munkáltató - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a szabadság megkezdése előtti munkanapon köteles kifizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért.

Ha a főnök félvállról veszi a munkabér kifizetésének határidejét

Amennyiben vita merül fel a foglalkoztatott és a munkáltató között a bérkifizetést illetően, például késedelmes fizetés vagy el nem számolt bérpótlék kérdésében, úgy minden esetben a foglalkoztató kötelezettsége a munkabér késedelem nélküli megfizetésének bizonyítása. A bérfizetési napon történő kifizetés elmulasztásának esetére, a késedelem idejére a polgári jogszabályokban meghatározott kamat jár (Mt. 159. §). A késedelmi kamat mértékére a Polgári Törvénykönyv az irányadó. Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes (Ptk. 301. §). A kamat a bér bruttó összege után jár. Amennyiben jogellenesen szüntették meg a munkavállaló munkaviszonyát, úgy a munkavállaló járandósága a munkaviszonya jogellenes megszüntetését megállapító bírósági ítélet jogerőre emelkedésével válik esedékessé, és ettől az időponttól nyílik meg a jog a kamat követelésére.

Késedelmes fizetés esetén a Ptk. 301. §-ban meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles a munkáltató, minek az összege általában 6-7 százalék között mozog.

Fizetés átutalással

Az Mt. alapján lehetőség van arra, hogy a munkáltató a munkavállaló bankszámlájára utalja a munkabért. Mindehhez elengedhetetlen jogszabályi feltétel, hogy ezt kollektív szerződés rendelje el, illetve a munkavállaló a munkáltatónak erre megbízást adjon. A munkáltató egyoldalúan nem intézkedhet.

Az átutalásnak - a munkabérfizetésre vonatkozó általános szabályok alapján - úgy kell megtörténnie, hogy a munkavállaló a kifizetési napon rendelkezhessen munkabérével. Legkésőbb a bérfizetési napon már hozzá kell jutnia a munkabéréhez. A munkajogi szakirodalom szerint - kollektív szerződés eltérő rendelkezése, illetve a felek eltérő megállapodásának hiányában - az átutalás költségei a munkáltatót terhelik. Amennyiben a kollektív szerződés a munkabér átutalásáról rendelkezik, a munkavállaló nem követelheti a készpénzben történő kifizetést. Mindez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodjon - a kollektív szerződéstől eltérően - abban, hogy a munkabért a munkahelyen készpénzben fizessék ki a dolgozónak.

Nem állapítható meg a munkáltató késedelme, ha banki átutaláshoz általában szükséges idő alatt a munkabér megérkezik. A munkaviszony megszűnése után esedékes munkabért szintén átutalással teljesíti a munkáltató, ha az a munkaviszony fennállása alatt kötelező volt.

Az elszámolás

A munkabér védelme érdekében az Mt. előírja, hogy a munkavállaló részére részletes írásbeli elszámolást kell adni a munkabéréről. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja (Mt. 160. §). Az elszámolás csak írásbeli lehet és tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés az ügyelet és a készenlét jogcímén kifizetett díjazást is.

Forrás: Magyarország.hu, Munka törvénykönyve

Gyimóthy Éva, HR Portal