A cafeteria nem bérkiegészítésre való - szabályok 2015-re

Az adótörvények változásairól Dr. Andrási Jánosné a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály osztályvezetője hozott reggeli indításként jó alapot. Az előző évhez képest változatlan közterhek (16+14 százalék – melyet a juttatás értékének 1,19 szeresére kell számolnunk) mellett új éves keretösszeg-rendszert kell megismernie a munkáltatóknak, ami fokozott figyelmet igényel a nyilatkoztatáskor. A juttatás felső határa 450 ezer forintra csökken, és a 200 ezer forint feletti rész csak SZÉP-kártyán nyújtható majd. Amennyiben a magánszemély munkaviszonya az adóévnek csak egy részében áll fenn, akkor a rá vonatkozó keretösszeg az éves keretösszeg jogviszonyban töltött napokkal arányos része lesz. Ha a jogviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg, akkor az éves keretösszeg 200 ezer forint. Az éves keretösszeget meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, vagyis nem 14, hanem 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli. Így összesen 16+27 közterhet kell utána fizetni.

Összesen 450 ezer forint/év (rekreációs keretösszeg):

-SZÉP-kártya vendéglátás: 150 ezer forint/év
-SZÉP-kártya szállás: 225 ezer forint/év
-SZÉP-kártya szabadidő: 75 ezer forint/év

Csak 200 ezres keretben adható közkedvelt juttatások:

- munkahelyi étkeztetés: 12500 forint/hó
- Erzsébet-utalvány: 8000 forint/hó
- helyi bérlet: bérlet értéke
- iskolakezdési támogatás: minimálbér 30 százaléka/gyermek/év
- önkéntes nyugdíjpénztár: minimálbér 50 százaléka/hó
- egészségpénztár: minimálbér 30 százalék/hó

Amennyiben a magánszemély az éves keretösszeget meg nem haladó juttatása és a SZÉP-kártya értékhatárt meg nem haladó juttatása együttesen meghaladja a rekreációs keretösszeget, akkor a meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, és így 16 százalék+27 százalékra nő az adóteher. A keretösszegek számításánál a munkavállaló juttatásaként kell számításba venni a rá tekintettel más magánszemélynek juttatott értéket is. A keretösszegek vizsgálatánál nem kell figyelembe venni a célzott szolgáltatást. A SZÉP kártya esetében fontos kiemelni, hogy ha a munkavállaló előző munkahelyén is kapott összeget, akkor azt hozzá kell számolni a különböző alszámlákhoz, de a saját időarányos éves és rekreációs keretébe nem, csak azt, amit a cég ad neki.

Példák a keretösszegek számításához

Amennyiben a munkavállaló a SZÉP-kártyán kívül 200 ezer forintot meg nem haladó béren kívüli juttatást kap, akkor az adó mértéke 16 + 14 százalék. Ha a magánszemély kizárólag SZÉP-kártya formájában kap 450 ezer forint értékű juttatást, akkor az adó mértéke 16 + 14 százalék. Ha a magánszemély béren kívüli juttatása 200 ezer forint, és e mellett még kap 450 ezer forint értékű SZÉP-kártya juttatást is, akkor a 450 ezer forintot meghaladó 200 ezer forint egyes meghatározott juttatásnak minősül és így az adó mértéke 16+27 százalékra nő. Itt is természetesen a munkáltató által fizetett közterhek alapja a juttatás értékének 1, 19 szerese.

Dr. Andrási Jánosnénak kétségei vannak afelől, hogy túl sok munkáltató kerülne a keretek felső határa miatt hátrányba. Tapasztalatai szerint ugyanis a 200 ezer forintos keretet nem sok vállalatnál lépik túl.

A cafeteria nem bérkiegészítésre való

Miként Dr. Andrási Jánosné kiemelte: a cafeteria nem önálló juttatási jogcím. Az szja-törvény 1.§ 2015. január 1-jétől beiktatott rendelkezése megerősíti azt az alapelvben korábban is meglévő szabályt, hogy a kedvező adózási szabályok nem alkalmazhatók akkor, ha a juttatás a magánszemély önálló vagy nem önálló tevékenységének az ellenértéke. - Nem arra találták ki a cafeteriát, hogy a munkabéreket ebben fizessék ki – nyomatékosította a NAV főosztályvezetője. Hozzátette: a cafeteria a dolgozóknak a teljesítménytől függetlenül jár.

A juttatások utáni bevallási és adófizetési kötelezettség

A személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást a juttatónak a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani akkor, ha a juttatás
- Az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárt nem haladja meg;
- Az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárt meghaladja;
- Az éves vagy a rekreációs keretösszeget meghaladja.

A jogviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell bevallani, ha a megszűnéskor a magánszemély juttatásai a keretösszegek arányos részét meghaladják. Ez utóbbi esetben a már megfizetett közterheket be kell számítani, vagyis a juttatónak plusz 13 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ezen új szabály értelmében a kilépő dolgozó éves keretét nem kell görgetni és utólag számolgatni, hogy belefért-e az éves keretbe avagy sem. Vagyis a keret túllépését egyszerűbb lesz észrevenni és követni – derült ki az előadásból.

Adómentes juttatások

Azért van lehetőség adómentes juttatásokra is – ezzel a mondattal tért rá a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály osztályvezetője a következő részre, melyet igen nagy érdeklődés övezett. Adómentesen adható a sportról szóló törvény szerinti sportrendezvényre bérlet, jegy értékhatár nélkül, a kulturális szolgáltatás az adóévben 50 ezer forintig. - Akár család minden tagja kaphat, így négy főre összesen akár 200 ezer forintot is adhat a munkáltató erre a célra. Ráadásul nem számít bele a 200 ezres keretbe – hangzott el a konferencián. Fata László, a Cafeteria TREND magazin szakértője kiemelte: egy nyilatkozatban kell a munkavállalónak felsorolnia, azonosítania a közeli hozzátartozókat és egy listát érdemes kínálni számára, amelyből kiválaszthatja megfelelő rokonsági kapcsolat milyenségét.

Nem terheli adó a kifizető által fenntartott sportlétesítmény használatának biztosítását. Magyarul, ha egy irodaház tulajdonosa bérbe adja az irodáit, amelyekhez konditerem is tartozik, akkor ennek dolgozói használata adómentes juttatásnak minősül és nem számít bele a keretbe – magyarázta az osztályvezető. Adómentesen adható továbbá a vissza nem térítendő lakáscélú támogatást, mely kiegészül az akadálymentesítési célú támogatással, munkáltatói hitellel. Fata László felsorolta a támogatáshoz szükséges iratokat és tudnivalókat. A szakember nem javasolja, hogy a lakáscélú támogatást előre- a dokumentumok begyűjtése előtt - utalja a cég, mert a dolgozó innentől nem lesz annyira érdekelt a papírok beszerzésében, leadásában. Fontos, több juttató esetén legfeljebb 5 millió forint adható idén és a megelőző négy évben. Ha mástól is kapott a dolgozó ilyen támogatást, nyilatkozzon róla, de a teljes támogatás nem haladhatja meg az építés, vásárlás értékének harminc százalékát.

Okos gazdálkodásra buzdít mindenkit a NAV osztályvezetője

Az adószakember javaslata nem más, mint a „cafeteria-étlap” megfelelő, előrelátó összeállítása. Ennek értelmében mindkét fél számára kedvezően kell beválogatni a különböző juttatásokat. Például szerepeljen a választható elemek között a munkába járáshoz kapcsolódó bérlet összegének 14 százaléka (a bérlet összegének 86 százalékát kötelező kifizetnie a munkáltatónak) is.

Ha a munkaviszonyból származó jövedelmet január 10-ig kifizetjük, még az előző év szabályai alapján számolunk. A béren kívüli juttatás esetében azonban, ha január 5-én fizetünk, akkor az már a 2015-ös szabályok szerint kell elszámolni. - Ha a munkáltató decemberi jövedelmet akar, adja át a juttatásokat abban a hónapban - javasolja a NAV osztályvezetője.

Fata László több tényezőre rámutatott a különböző nyilatkozatok kitöltésével, papírok beszerzésével kapcsolatban. Például arra, hogy a helyi bérletet megveheti a munkáltató és átadás-átvételi lappal odaadhatja a dolgozónak. Ilyenkor fontos az átadás időpontja, mert az határozza meg az adózást. Ha a dolgozó veszi meg a bérletet, a munkáltató utólagos kifizetésének időpontja számít. - Ha már eldőlt a cafeteria-étlap és annak összege, akkor érdemes végiggondolni az utalás időpontját. Gondban lehetnek a munkáltatók, ha előre átutalják a teljes évi összeget, mert év közben túlléphetik a keretet, ha például távozik egy munkatárs a cégtől – húzta alá. Kiemelte: az ajándékutalvány után 51,17 százalék közterhet kell fizetniük a munkáltatóknak. Korlátlanul adhatunk ajándékutalványt, ha egyformán adunk mindenkinek. Ha nem, akkor le kell írni a csoportalkotás módját, kerülendők az egyenlő bánásmódot megsértő és teljesítményhez kapcsolódó kritériumokat. Érdemes a csekély mértékű ajándék (minimálbér 10 százaléka 3 alkalom/év) lehetőségét megvizsgálni a szakemberek szerint.

Egyes munkáltatói juttatások

Miként Dr. Andrási Jánosné előadásából megtudhattuk, a munkáltatók adhatnak a saját adókötelezettségük mellett olyan juttatásokat a feltételeknek megfelelő magánszemélyeknek, amely juttatások nincsenek nevesítve egyes meghatározott juttatásként, feltéve, hogy azt minden munkavállaló vagy mindenki által megismerhető szabályzatban meghatározott szempont szerint kialakított kör valamennyi tagja kapja. Abban az esetben, ha a munkáltató valamennyi dolgozója részére azonos értékben, a meghatározott körhöz tartozóknál azonos módszerrel meghatározott keret terhére biztosítja a választási lehetőséget azonos juttatások közül, akkor az szja tv-ben nem nevesített juttatás (pl. ruha) is lehet olyan, amely után a munkáltató egyes meghatározott juttatásként adózik. Nem lehet egyes meghatározott juttatás a készétel vásárlására jogosító utalvány.

Rontja a munkáltatói márkát a csökkenő cafeteriakeret

Szűts Ildikó, Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke, címzetes egyetemi docens a munkáltatói márka fontosságát emelte ki előadásában. A munkáltatói brand jelzi, hogyan fogja magát érezni a vállalatnál a dolgozó. Ha egy munkáltatónak számít, hogy mi alapján ítélik meg a céget és abban csak az ötödik szempont, hogy mit mond a munkavállaló, akkor kevesebbet fordít és foglalkozik azzal, hogy bizonyos juttatási elemek, mint például a cafeteria, milyen hatással van a cégre. A 2000-es évek elején a teljesítményarányos bérezés és karrierlehetőség volt az, ami a munkavállalókat befolyásolta. Manapság a vállalati hírnév és pszichológiai szerződésben foglaltak, a dolgozóknak tett ígéretek és azok betartása foglalkoztatja a munkavállalókat. A munkáltató megítélését rontja a folyamatosan változó jogszabályi környezet, hiszen nem lesz képes tartani a szavát. Nem építi a munkáltatói brandet, ha csökken a cafeteriakeret összege, ha a munkáltató későn kommunikál róla, ha a dolgozói véleményeket és szociális kérdéseket figyelmen kívül hagyja, nem keres azokra megoldást, ha csúszik a cafeteria bevezetése, például mert nem történt meg időben a szoftver frissítése. Sok múlik tehát a HR-esek munkáján – nyomatékosította az egyetemi docens.

Az eredményes cégeknek nyilvánvalóan nagyobb keretük van a fizetés- vagy cafeteriakeret-emelésre és kihasználják azokat a jogszabályi lehetőségeket, amiket a 2015-ös adótörvény tartalmaz. A kutatások azt bizonyítják, hogy azoknál a cégeknél, ahol magas az elkötelezettség, nagyobb a büdzsé.

A Legjobb Munkahely felmérés adatai szerint egy átlag munkahelyen a dolgozók közel fele (44 százalék) gondolja azt, hogy nem részesül megfelelő bérezésben a teljesítménye alapján. Míg a díjazottaknál ez a szám 27 százalék. A dolgozók harminc százaléka elégedetlen a béren kívüli juttatásokkal, míg a legjobb munkahelyeknél 9 százalék vélekedik így.

Kulcsfontosságú a dolgozók tájékoztatása

Szűts Ildikó rámutatott, a vállalatok egyik fő kihívása, hogy a dolgozók nem értékelik évente a munkáltatótól kapott juttatások mértékét, természetesnek veszik azokat. Ezért valószínűleg a helyi bérlet és iskolakezdési támogatás kifizetésének adóváltozásai is elkerülik a figyelmüket. Érdemes tájékoztatni a dolgozókat a plusz juttatásokról különböző fórumokon. Az előadó néhány ötlettel is szolgált, miként lehet a változásokat a lehető legjobban kezelni: világos tájékoztatás a bértárgyalásokon, a helyzet megértetése; a közvetlen munkahelyi vezetők felkészítése; a dolgozókat leginkább érdeklő kérdések feltérképezése és megválaszolása akár egy cafeteria belső weboldallal; korra, szociális helyzetre szabott alternatívák kidolgozása; a döntést meghozásához szükséges tájékoztatást lehetővé tevő, akár anonim belső ingyenes vonal, zöld szám létrehozása.

Hol vannak a legjobb cafeteria rendszerek?

Az immár ötödszörre meghirdetett Az év Cafeteria rendszere 2014. díjat azok a vállalatoknak ítélték oda, akik öt területet figyelembe véve a legmagasabb szinten működtetik a cafeteria-rendszerüket. A győztesek mind a törvényi megfelelőség terén, mind az optimális adminisztráció kialakításában, a munkatársi-munkáltatói igények figyelembe vételében és a szolgáltatói kapcsolatok terén is jól teljesítettek. Az első helyezett az
NI Hungary Kft, a második a Groupama Garancia Biztosító Zrt., a harmadik pedig Schenker Kft. lett.

A konferencia 334 látogatója jól megérdemelt tapssal fogadta a díjat átvevő munkáltatók képviselőit. A szervezők a résztvevői visszajelzések alapján elégedetten zárták a napot, hiszen egy 5-ös skálán, 4, 71-es értékelést kapott a konferencia.