A családokat kötelezik a rokkantak ellátására?

A rokkantnyugdíj eltörlése és az érintettek szerint sok esetben embertelen felülvizsgálat miatt tiltakoztak július elején az idősek, a fogyatékkal élők és az elesettek jogaiért. Iványi Gábor metodista lelkész beszédében visszautasította, hogy méltatlanul várna el bárki is segítséget, aki arra rászorul. Seres Mária, a Civil Mozgalom elnöke bejelentette, hogy csatlakozik ahhoz az éhségsztrájkhoz, amelyet a demonstráción több, fogyatékkal élő kezdeményezett és éhségláncot szervez, melyhez várja a csatlakozókat. Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Európában a rehabilitáció kedvezményeket jelent, nem elvonásokat, ahogy nálunk az unortodox rehabilitációs politika gondolja.

A demonstrációt követő fórumbeszélgetések közül az egyikre az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tagjait várták a szervezők a Hősök terére, hiába, mert egy politikus sem jött el. Az előző nap eredményesebb volt, az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának két tagja, Szűcs Erika volt munkaügyi miniszter, a Demokratikus Koalíciótól és Vágó Sebestyén, a Jobbik politikusa több órán át beszélgetett a demonstrálókkal. Az egészségügyi fórumra egyetlen politikus futott be, Kónya Péter, de a pártalapításban utazó Szolidaritás-vezető sem maradt sokáig, beállt egy közös fényképhez a demonstráció szervezőjével, majd távozott.

A demonstrációt Tóth Kata szociális gondozó, a Civil Mozgalom országos koordinátora szervezte, magánemberként, hangsúlyozva, nehogy politikai nézetei miatt véletlenül is kizárjon valakit a támogatók köréből. A társadalom minden rétegének részvételével megvalósuló teljes összefogásban hisz, a "mozgósítás" érdekében tartott főrendezvényre mintegy ezer érdeklődő jött el. Az egy hónapja indított mozgalomról a Facebookon olvasható rövid szövegen kívül keveset tudni, Tóth Kata elmondta, hogy pénze és fizetett segítői nincsenek a Civil Mozgalom néhány önkéntesén kívül. A demonstrációt az hívta életre, hogy a kormány sok ismerősétől elvette a rokkantnyugdíj-jogosultságot, vagyis megkérdőjelezhető eljárásban egészségesnek nyilvánították őket az országszerte végzett ellenőrző vizsgálatok során.

- Az alaptörvény a családokat kötelezi a rokkantak ellátására, csökkentett összegű rehabilitációs és rokkant ellátást folyósítanak, a rehabilitációs ellátás mellett munkát vállalóktól megvonják az ellátást, még akkor is, ha a kettő összege (rehabilitációs ellátás + munka) nem éri el a minimálbért - foglalta össze Tóth Kata, miért ül tucatnyi beteg ember egy sátor alatt a tűző napon. Sérelmezik, hogy kötelezővé tették az önkéntes felülvizsgálatra való jelentkezést, melyen az orvosok az előzetesen kiállított leletek átnézése nélkül, a pillanatnyi állapot alapján döntenek a jelentkezők helyzetéről. A komplex felülvizsgálati rendszer szigorítása miatt súlyos betegek kerülnek ki az ellátásból, a szociális és rehabilitációs szakértők szempontrendszerei súlyos diszkriminációhoz vezetnek - foglalta össze Tóth Kata.

Csalással vádolva

Az egészségügyi bizottság politikusai talán nem találtak tiszta inget vagy elromlott a légkondi az autójukban? - találgattak a demonstrálók, míg közben a szél kicsavarta a fejük fölött ingázó sörsátor lábait. Átmeneti megoldásként minden résztvevőre jutott egy láb, amit megfoghatott. Ebben az összefogásban nem volt hiba. Amíg páran a sátor földön tartásán dolgoztak, Szűcs Sándor Győző elmondta, három napja kólán él, így tiltakozik a rokkantnyugdíjasok visszaminősítése ellen. A szintén éhségsztrájkoló Lencsés Mária szerint a rokkantakat halálra ítélte a kormány. Autóbalesetben elveszítette a férjét, gyerekeit egyedül neveli. Győző és Mária kerekesszékben ülnek. Mária kikéri magának, hogy csaló lenne, mégis meg kell jelennie a felülvizsgálaton. 50 százalékos rokkant, és ha csak egy százalék-kal visszaminősítik, elveszíti az özvegyi nyugdíját, a nyílt munkaerőpiacon pedig semmi esélye az elhelyezkedésre.

Hiányoznak a munkahelyek

A demonstrálók elfogadhatatlannak tartják a rokkantnyugdíj eltörlését - adta hírül közleményében a MEOSZ. Míg az alkotmányos garanciákkal védett rokkantnyugdíj összege arányban állt a ledolgozott évek alatt befizetett járulékokkal és az átlagkeresettel, addig a helyébe léptetett ellátásokat csak az előző év átlagkeresetéből számítják ki, ráadásul bármikor csökkenthetők vagy elvonhatók. Súlyos gondot okoz a tartós betegségekkel küszködő embereknek, hogy az új ellátások rendkívül alacsony összegűek, sok esetben mindössze 28 ezer forintot állapítanak meg, ami a létfenntartáshoz sem elég, nemhogy gyógyszerre, utazásra, álláskeresésre jutna belőle. A januárban kezdődött rendkívüli felülvizsgálatokon - amelyek kapcsán a kormány előre megmondta, hogy 100-120 ezer embert vissza fog terelni a munka világába - féllábú, daganatos beteg, bénult emberekről állapítják meg, hogy rehabilitálhatók, vagy egészségkárosodásuk nem elegendő mértékű ahhoz, hogy bármilyen ellátást kapjanak - sérelmezi a MEOSZ.

A munka világába való visszavezetésből egyelőre csak az ellátások megvonása és csökkentése valósult meg, a munkahelyek még hiányoznak hozzá. Jelenleg is több mint 30 ezer megváltozott munkaképességű ember keres munkát sikertelenül, rehabilitációs foglalkoztatásra pedig a kormány kevesebbet tervez költeni, mint eddig. A MEOSZ korábban már kérte a kormányt, hogy legalább a cégektől beszedett, mintegy 60 milliárdos rehabilitációs hozzájárulást költse foglalkoztatási rehabilitációra.