A fordított áfa (is) válasz az USA vádjaira

A magukat újra és újra bedöntő, majd főnixként feltámadó munkaerő-kölcsönzők és iskolaszövetkezetek nem örülnek az ellenük hozott adótörvénynek. A fordított áfa annyit tesz, hogy ezek után nem érhetnek az áfához, mert megbízóik fizetik be az Államkincstárba.

A munkaerő-kölcsönzési szektorban 130 ezer, diákmunkában 100 ezer fő dolgozik az érintett szervezetek közleménye szerint. A 35-50 milliárd forintra becsült éves csalást már régen megelégelték az iskolaszövetkezeteket és munkaerő-kölcsönzőket tömörítő érdekképviseletek, melyek több éve lobbiztak a kormányzatnál a fordított áfa bevezetése érdekében – nyilatkozta a HR Portálnak a DIÁK ÉSZ és az MMOSZ.

Kósa és az aktuálpolitikai helyzet

Arról, hogy mi történt a fordított áfa bevezetésének hátterében a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DIÁK ÉSZ) elnöke, Fiák István beszélt. „Az iskolaszövetkezeti szféra két érdekképviseleti szövetsége a fordított áfa ügyben Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselőhöz fordult. Szatmáry a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként szoros kapcsolatban van a kkv-kkal, míg Kósa a ’80-as évek második felében a Rajk László Szakkollégiumban működött Garancia Iskolaszövetkezetet vezette Spéder Zoltánnal (ma az FHB-t irányító milliárdos üzletember – a szerk.) és Szarvas Ferenccel (később volt MÁV és BKV vezérigazgató – a szerk.) együtt. Szatmáry Kristóf BKIK elnökként segített, míg Kósa Lajos nem felejtette el iskolaszövetkezeti gyökereit. „Évek óta kerestük őket és más kormányzati politikusokat a fordított áfa ügyében a munkaerő-kölcsönzők két érdekképviseleti szövetségével együtt” – mondta el Fiák István. A változtatás érdekében arra kérte a kormány a négy érdekképviseleti szervezetet, hogy mutassák ki, milyen mértékű az adóelkerülés a munkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek piacán. Kimutatták, hogy például csak a vagyonőr ágazatban 35 milliárd forint tűnik el évente, amiből 13 milliárd az áfa-csalás. Az is árulkodó tény, hogy a NAV legutóbbi két nagy fogásában a bűnszervezetek munkaerő-kölcsönzőket használtak eszközként a milliárdos adó és áfa-csalásban. Számításaik szerint a munkaerő-kölcsönző és az iskolaszövetkezeti szférában 35-50 milliárd forint évente az áfa-csalás mértéke.

„Az aktuálpolitika helyzettel szerencsénk volt” – válaszolta arra a felvetésünkre Fiák István, hogy véletlennek tekinthető-e a fordított áfa bevezetésének időpontja, hiszen már évek óta lobbiztak ezért. Miközben az USA kormánya erős nyomás alá helyzete a magyar kormányt és a NAV-ot amiatt, hogy eltűri bűnszervezetek hatalmas mértékű áfa csalásait, Fiák szerint a fordított áfa bevezetése lehetőséget ad annak a kormányzati szándéknak a kimutatására, hogy minden eszközzel vissza akarja szorítani az áfa-csalást. Ehhez azonban szükséges az Európai Unió jóváhagyása is, amire szerinte a pénzmosás megszüntetése és a bűnmegelőzés miatt valós remény van. Január 1-jétól a törvény az unió későbbi derogációs eljárásától függetlenül életbe fog lépni.

Tisztességes üzlet a piros vonal felett

Dénes Rajmund, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) alelnöke kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy 35-50 milliárdos áfa-csalás mértéke körülbelül egyharmad-kétharmad, és a magasabb béreket fizető kölcsönzők felé billen a mérleg nyelve. „A tagságunkba tartozó cégek érdekeit szolgálja a fordított áfa, de nem mindenkiét. Az egyik tagságon kívüli kölcsönző vezetője a szemünkre vetette, hogy úgysem fogja megváltoztatni a piacot, a magyarok leleményes emberek, majd kitalálnak valami mást. Mi azonban azt várjuk, hogy ellehetetlenülnek és kivonulnak a bűncselekmények elkövetésére használt cégek a közeljövőben” – mondta el Dénes.

Fiák István kifejtette, hogy az utóbbi években az ártott leginkább az iskolaszövetkezeteken keresztül munkát vállaló diákoknak, hogy a hipermarketek és a bankok beszerzési osztályaihoz került át a HR-tevékenység. Azóta havonta legalább 50 diák jelentkezik a DIÁK ÉSZ-nél, hogy nem fizették ki. Ennek okát abban látja, hogy míg a HR-osztályok általában felelősebben gondolkodnak a törvényes foglalkoztatás ügyében, addig a beszerzési osztályoknál a költségminimalizálás az első számú szempont. Kiemelte, hogy tárgyalásokat folytatnak a hipermarket láncokkal és bankokkal arról, hogy vezessenek be egy „piros vonalat”, vagyis tartsák magukat ahhoz, hogy az iskolaszövetkezetektől és a munkaerő-kölcsönzőktől érkező dolgozóknak is ki kell fizetni a minimálbért és a járulékokat. A dolog hátterében az áll, hogy a nagy cégek online liciteket tartanak a munkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek versenyeztetése során, amiknek az a célja, hogy a szolgáltatók egymás alá ígérjenek, és ennek következtében gyakran olyan órabérrel viszik el az üzletet, amiből a nettó bért sem lehet kigazdálkodni, vagyis nyilvánvalóan adót csalnak. Fiák kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy tárgyalásokat folytatnak többek között a Tescóval, Burger Kinggel, McDonald’s-szel, Auchannal.

Modellt adnának Európának

A négy munkáltatói érdekképviselet szerint a munkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek számára azért is fontos a törvényi változás, mert ezzel a munkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek is a fordított áfa hatály alá esnek. Fiák szerint üzleti vonatkozásban a fordított áfa nem oszt, nem szoroz a legálisan működő munkaerő-kölcsönzőknek és iskolaszövetkezeteknek. Azok azonban nem örülnek most, melyek részben az áfából finanszírozták működésüket – tette hozzá Dénes Rajmund.

„Olyan komplex jogi szabályozás alakul ki ezzel a törvénnyel az Európában csak Magyarországon működő vállalkozási forma, azaz az iskolaszövetkezet körül, ami által az egész modell adaptálhatóvá válik minden EU tagország számára” – írják közleményükben. Fiák lehetőséget lát arra, hogy a 25 év alatti fiatalok elhelyezkedését segítő aktív foglalkoztatáspolitikai eszközt Navracsics Tiboron, az Európai Bizottság ifjúságért felelős biztosán keresztül magyar modellként ajánlják az EU tagországainak. „Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos támogatását ez irányban is magukénak tudjuk. Ezen eszköznek is köszönhető, hogy a 25 éven aluliak munkanélkülisége Magyarországon csak 21 százalék mértékű, míg Portugáliában 45 százalék, Spanyolországban pedig 55 százalék” – összegezte Fiák István.