Szerző: Bánosi Eszter
Megjelent: 3 éve

A hétfő reggel szindróma - Megkímélhetjük magunkat káros hatásaitól, ha tudjuk, hogyan kezeljük

Hogy érzed magad hétfőn? Elégedett vagy és boldog? Vagy stresszes és szorongó? A kérdésekre adott válaszok sokszor felfedhetik azt, hogyan töltöttük el legutóbbi hétvégénket.

A hétfő reggel szindróma (MMS) egy olyan munkavonatkozású állapot, amely a munkahelyre való visszatéréskor jelentkezik hétről hétre. Ma már számos kutatás bizonyítja, hogy hétfő reggel magasabb a stressz szintünk, sőt megnövekszik a szívinfarktus előfordulásának esélye is - egy kutatás szerint akár 20%-kal is más napokhoz képest. A megnövekedett stressz szintet bizonyítja a Tokyo Women's Medical University egyik kísérlete is, amelyben 175 férfit és nőt láttak el 24 órás vérnyomásmérővel, és egy héten keresztül mérték a vérnyomásukat. Az eredmények azt mutatták, hogy a legmagasabb vérnyomásértékek azoktól érkeztek, akik már hétfőn reggel dolgoztak, akiknek viszont nem kellett hétfő reggel munkába menniük, nem emelkedett meg a vérnyomásuk. „A hétfő reggel szindróma az általános stressz tüneteihez nagyon hasonló tünetekkel jelentkezik, például szaporább lehet a pulzus, magasabb a vérnyomás, megemelkedhet a vércukorszint, vérzsírsav” - mondja Csuport László stresszkezelési facilitátor, a Travel és sabbatical coaching blog szerzője, aki szerint mindaddig ez nem számít gondnak, amíg a tünetek nem fokozódnak, vagy jelentkeznek minden egyes hétfőn. „Ha a tünetek nem múlnak, akkor a szindrómának hosszú távon olyan következményei is lehetnek, mint az alvásproblémák, a teljesítmény csökkenése, a hirtelen hangulatváltozások, a koncentrációs zavarok, a pánikreakciók, a fokozottabb ingerlékenység, a kapcsolati problémák, vagy olyan fizikai tünetek, mint a derék-, hát- és nyakfájás stb.” - sorolja a szakember. „Mentális nyaralás” hétvégén? Egy kutatás szerint a gondolkodásmód apró megváltoztatása (a hétvége nyaralásként való kezelése) növelheti a boldogságunk szintjét a hét kezdetén. Ráadásul a hagyományos nyaralástól eltérően ez az érzelmi feltöltekezés egyáltalán nem drága vagy időigényes. A kutatók elsőként többszázezer amerikai nyaralás tényleges hatásait vizsgálták a Gallup USA Daily Poll 2014-2016-as adatainak elemzésével. Azt tapasztalták, hogy a nyaralást előnyben részesítő személyek jelentősen boldogabbak: pozitívabb érzelmeket mutatnak, és elégedettebbek az életükben. Azonban a kutatásból az is kiderült, hogy a többség nagyon rosszul tölti a vakációt, sőt az amerikaiak az Európai Unióban dolgozó munkavállalókhoz képest sokkal kevesebb szabadságot vesznek ki, és több órát töltenek az irodában, mivel az Egyesült Államokban a munkavállalók számára nem garantálják a fizetett szabadságot. A kutatók azt szerették volna látni, hogy van-e mód arra, hogy az emberek megfelelően használják ki szabadidejüket, és feltöltődve térjenek vissza a munkába. A több mint 400 munkavállaló körében végzett kísérletben kijelöltek egy májusi hétvégét 2017-ben, és a hétvége előtti pénteken véletlenszerűen arra kérték a résztvevők felét, hogy úgy kezeljék az elkövetkező két napot, mintha vakáció volna, a kontrollcsoportnak pedig ugyanúgy kellett viszonyulnia a hétvégéhez, mint ahogy máskor szokott. Hogy miként értelmezték az utasításokat, az teljesen rajtuk múlott, mindenki azt csinálhatott, amit akart az elkövetkező két napban. Amikor a résztvevők visszatértek a munkába hétfőn, egy újabb felmérést végeztek rajtuk, és megnézték jelenlegi boldogságuk szintjét (pozitív, negatív érzelmeiket és elégedettségüket). Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik a hétvégéjüket vakációként kezelték, lényegesen boldogabbak voltak, mint azok, akik csak egy szokásos hétvégét tartottak. Döntő a gondolkodásmódunk A kísérletben a „vakációzók” másképpen viselkedtek: kevesebb házimunkát végeztek, kevesebbet dolgoztak, több időt töltöttek az ágyban a partnerükkel, és kicsivel többet ettek. Ezek a különbségek azonban mégsem voltak felelősek a boldogság megnövekedett szintjéért. Ehelyett úgy tűnt, hogy a pihenőidő kezelésének mikéntje, a gondolkodásmód az, ami számít: a nyaralók sokkal több figyelmet szenteltek a jelen pillanatnak, és ez nagyobb boldogságot eredményezett a következő hétfőn. A kutatások azt mutatják, hogy a lelassítás, a körülményeknek szentelt nagyobb figyelem lehetővé teszi, hogy a tevékenységeinket jobban élvezhessük. Anélkül, hogy a múltra emlékeznék, vagy szoronganák és fantáziálnánk a jövőről, a jelen pillanatra irányuló figyelem növelése érzékenyebbé tesz minket a környezetünkben már meglévő örömforrásokra. Még ha nem is lehet egész hétvégén ignorálni a következő munkahét „fenyegetéseit”, vagy a háztartási kötelezettségeket, még mindig sokat kamatozhatunk a „nyaralás-gondolkodásmód” előnyeiből az amerikai kutatók szerint. A hétvégéből vagy akár a munkahétből mindig lehet egy kis időt annak szentelni, hogy teljes mértékben élvezhessük a jelen pillanatot épp úgy, mint a nyaralásunkon. Tekintettel arra, hogy a nyaralási tudatállapot és az ebből eredő boldogság a rutin megszakításából ered, ez a módszer nem válhat önmagában rutinszerűvé. Ha minden egyes hétvégét így kezelünk, az a kognitív és érzelmi hatás csökkenését okozhatja, figyelmeztetnek a kutatók. Ezért azt javasolják, hogy azokra az időszakokra tartogassuk a mentális vakációt, amikor valóban szükségünk van a pihenésre. Kísérleteik azt mutatják, hogy a gondolkodásmód sokkal fontosabb, mint a tényleges tevékenységek, vagy az elköltött pénzösszeg mennyisége. Főleg ha a tevékenységek közben megpróbáljuk észrevenni és értékelni azt az időt, ami nekünk adatott. A hétfő reggeli stressz már pénteken kezdődik Csuport László szerint nem igazán realisztikus, nehezen betartható úgy tekintenünk a hétvégénkre, mintha vakáció lenne, hiszen az embereknek általában csak ilyenkor jut idejük többet foglalkozni a gyerekekkel, ellátni a házimunkát, intézni a bevásárlást. „Azt gondolom, ha Magyarországon végeznék el ugyanezt a kísérletet, nem múlnának el a kedvezőtlen hatások hétfő reggelre. Azonban léteznek praktikák arra, hogyan töltsük el a hétvégénket, és készüljünk fel a következő hétre” - mondja, és hozzáteszi, ha hétfőn rosszabb a kedvünk attól, hogy megint dolgoznunk kell, az önmagában még nem probléma. Akkor van gond, ha ez a lehangoltság nem múlik el 1-2 óra alatt, hanem tartósan megmarad, és állandó feszültséggel megyünk a munkahelyünkre. „A hétfő reggeli stressz pénteken kezdődik. Hogy ki, hogyan kezeli ezt az állapotot, az függ a családi támogatástól, a személyiségünktől, szemléletmódunktól, és nem utolsósorban a munkahelyünktől. Ez a három tényező jelentősen befolyásolja azt, kinél milyen mértékben jelenik meg a szindróma.” Abban viszont egyetért a kutatással, hogy a hosszúhétvégéinkkel tényleg bánhatunk úgy, mintha kisebb vakációk lennének. „Idén is elég sok hosszú hétvége lesz, amelyek tényleg tekinthetőek egyfajta "nyaralás"-nak. Érdemes rájuk felkészül, hogy jól-hasznosan teljenek, és így könnyebben fog kezdődni az első munkanap” - javasolja. A főnököd biztosan nem dolgozik hétvégén „A sikeresebb emberek kitalálták már annak a technikáját, hogyan lehet kezelni a hétvégét. Azt gondolom, nagyon fontos megtanulnunk pihenni” - mondja a stresszkezelési facilitátor. A szakértő szerint sokat segíthet a tünetek enyhítésében, ha már pénteken végiggondoljuk, leírjuk, mi az, amit el kell végeznünk a jövő héten. „Sokat segít az is, ha a család már pénteken összeül, és tervszerűen megbeszélik, mit fognak a hétvégén csinálni. Van egy mondás, mely szerint az embernek életbe vágóan szüksége van időnként arra, hogy ne csináljon életbevágóan fontos dolgokat, például csak nézze az eget, a felhőket. Szakítsunk lehetőséget az énidőre is, és csináljunk minél több közös programot. Nagyon fontosnak tartom, hogy beszélgessenek egymással az emberek, mert riasztó adatok vannak arra vonatkozóan, mennyit beszélgetünk a gyerekeinkkel, egymással” - hívja fel a figyelmet Csuport László. „Ha szeretnénk oldani a hétfői szorongást, azt is végiggondolhatjuk, miért szeretjük a munkánkat, mi az, ami pozitív benne. Az apró gesztusok nagyon sokat számítanak, ezért javasolni szoktam, hogy reggel kérdezzük meg a munkahelyünkön, kinek hogyan telt a hétvégéje, vagy ha sütöttünk, és maradt belőle, vigyünk egy pár szelettel a kollégáknak. Ha módunk van rá, ne tegyünk hétfőre megbeszélést, inkább halasszuk el keddre. Ha ez nem megoldható, kezdjük a megbeszélést egy személyes történettel arról, hogyan telt a hétvégénk, és kérjük meg a többieket is, hogy meséljenek. Ezzel egyfajta átmenetet teremtünk a hétvége és a hétfő között” - javasolja. Egy idő után, ha a változtatások nem enyhítenek a problémán, érdemes elgondolkoznunk azon is, megéri-e egy olyan munkahelyen dolgoznunk, ahol nem érezzük jól magunkat. Csuport László kiemeli, fontos külön kezelni a vállalkozókat, akiknél még fokozottabban figyelni kell a pihenőnapokra. „Volt olyan ügyfelem, aki mindig nagyon kimerülten jött a találkozóinkra, és arról panaszkodott, hogy nagyon korán kel, nem tud játszani a gyerekeivel. Megkérdeztem tőle, mi akadályozza meg abban, hogy egy fél órát reggel játsszon vele, hiszen a maga ura, szakíthat erre időt. Teljesen magába roskadt, hogy ez nem jutott eszébe.” A szakember arra biztat, hogy vegyük észre a lehetőségeinket, amelyek a szemünk előtt vannak, ha pedig nem megy másként, váltsunk, hiszen a mai munkaerő-piaci körülmények között már jóval több eséllyel találunk új állást. Fotó: Pixabay.com
  • 2021.10.21Delta variáns - félelmek, hiedelmek, veszélyek... Mit kell tudni a harmadik oltásról? Dr. Szlávik János a Dél-pesti Centrumkórház OHI Infektológiai osztályának osztályvezető főorvosa. Tavaszi rendezvénysorozatunk során előadásában a Covid19 járványról, a vírus terjedéséről és a megelőzésről beszélt. Mostani előadásában a DELTA variáns okozta vélt és valós félelmekről, veszélyekről, a következő időszakra előrelátható helyzetről és a harmadik oltás kapcsán felmerülő bizonytalanságokról beszél. Részletek Jegyek
  • 2021.10.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
  • 2021.10.28Távmunka, home-office - eltérő jogi álláspontok - eltérő munkajogi gyakorlatok. Hol hibázhatunk? Rizikók és irányok. Dr. Fodor T. Gábor elismert munkajogász, munkajogi előadó hazai és nemzetközi szinten munkajogi tárgyú cikkek szerzője. Előadásában a Covid19 járványhelyzet kapcsán felmerülő kérdések, tapasztalatok, munkajogi gyakorlatok kerülnek előtérbe, ide értve a home office és távmunka sajátosságait, különbségeit, de szóba kerülnek a veszélyhelyzetet követő időszak várható munkajogi aspektusai is. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
„Az MSZP nyugdíjprogramja igazságosabb a jelenlegi rendszernél” - válasz Bán Andrásnak

Hétfőn cikket közöltünk Bán András szociálpolitikustól, aki az MSZP nyugdíjprogramját vette nagyító alá. Többek között azt írta, hogy... Teljes cikk

Aki válaszol: Csépai Martin

HR Szubjektív rovatunkban Csépai Martin, a Deloitte HR Tanácsadási Üzletág vezetője kérdez, miután válaszolt Friedl Zsuzsa, a Magyar Telekom Chief... Teljes cikk

Úttörőnek lenni nehéz

Bár annak idején az úttörők tizenkét pontjában – a jelenleg még a munkaerőpiacot uraló X-generációsok talán még emlékeznek rá –... Teljes cikk