A HR esete a statisztikával - I. rész

"A HR olyan irányba halad, ahol a gazdasági mutatókra kell összpontosítanunk. Ez része annak a szemléletnek, mely az ún. tényalapú HR-t helyezi előtérbe" - mondja Linda Barrington, egy New york-i üzleti kutatási szervezet, a Konferencia Testület kutatási igazgatója és munkaügyi közgazdásza. "Ha megértjük a fontos gazdasági mutatókat, akkor elősegíthetjük, hogy a HR érdemi beszélgetést folytasson a pénzügyi vezetőkkel, a vállalati közgazdászokkal, az ügyvezetővel és minden más vezetővel arról, hogy ezek mit is jelentenek az üzlet számára a HR szempontjából." Ráadásul e tudás által a HR vezetők megismerik a cég és az iparág üzleti ciklusait, valamint a cég teljesítményét meghatározó gazdasági környezetet.

"Most, hogy a HR az adminisztrációs megközelítést maga mögött hagyva az üzletben egyre fontosabb stratégiai szerephez jut, a HR szakemberek - hogy megállapítsák, mi folyik a munkaerő-piacon - az adatokat a termelékenység, az álláshirdetések és más gazdasági mutatók szempontjából vizsgálják." - meséli Miguel Quinones, a dallasi Déli Methodista Egyetem Edwin L. Cox Üzleti Iskolájának menedzsment professzora. Ezeket az adatokat használhatják stratégiai kezdeményezések támogatására a különböző üzletágakban.

A legnagyobb kihívás meghatározni a legmegfelelőbb mutatókat, melyeket meg szeretnénk figyelni anélkül, hogy a sok bába közt elvesszen a gyerek. Azok a HR vezetők, akik az igazán lényeges gazdasági mutatókra tudnak koncentrálni, és ezt az adatözönt képesek átalakítani stratégiai üzleti ismeretté, óriási értéket adhatnak a cégnek.

Mire használhatjuk a statisztikát?

Quinones szerint a HR szakembereknek először a termelékenységi adatokat kell megfigyelniük, például az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának Munkaügyi Statisztikai Hivatala által szolgáltatott adatokat. Ez egy jó lehetőség arra, hogy a felmérjék az egy alkalmazottra eső termelékenységet, és kiszámítsák a humántőke megtérülési rátáját. "A cégek a növekedést már nem a gépállomány, hanem a képességek fejlesztésén keresztül valósítják meg." - mondja. A tudás-alapú gazdaságban igenis van értelme a humántőke megtérülését figyelemmel kísérni. A HR szakemberek akár egy lépéssel tovább is mehetnek, ha az adatokat a saját gazdasági mutatóik felmérésére használják, pl. ha a HR költségeket a bevétel egy adott százalékaként tekintik.

A gazdasági mutatókat használhatjuk arra is, hogy kiderítsük, a munkaerőt milyen gazdasági kérdések érintik az ország és a világ különböző tájain, melyek jelentős hatással lehetnek a cégre a szakképzett munkaerő megtalálása és a kompenzáció mértékének meghatározása terén.

A HR szakemberek a kiegészítő iparágakat is megfigyelhetik, hogy megtudják, a gazdasági fejlődés miként segítheti, vagy hátráltathatja a céget abban, hogy alkalmazottakat vegyen fel az adott iparágból. Például, ha a turisztikai ipar válságba kerül, a kiskereskedőknek lehetősége nyílik, hogy több embert vegyenek át az iparágban tevékenykedő cégektől.

Hogy kiderítsük, melyek a legfontosabb mutatók cégünk számára, kezdjünk el kérdezősködni a pénzügyi és operációs vezetők körében; tudjuk meg, ők mely adatokat figyelik rendszeresen. Tudásunkat bővíthetjük továbbá szakmai konferenciákon is, de sokat megtudhatunk bizonyos egyesületektől, más cégeknél dolgozó szakmabeliektől, az ipari és kereskedelmi csoportoktól, és nem utolsó sorban a cég saját HR személyzetétől.

Az összegyűjtendő és elemzendő adatok kiválasztásakor a HR szakembereknek nagy gondot kell fordítaniuk az igazán hasznos adatok meghatározására. "Bármit számszerűsíthetünk, de fel kell tenni magunknak a kérdést: mit jelent ez az adat nekem és az üzletnek?" - mondja Grant Schneider, SPHR, a New Jersey-beli Livingstonban működő Briad Csoport - egy étterem és szálloda franchise-láncot üzemeletető cég - elnök-helyettese.

GDP, valutaárfolyam és munkanélküliségi adatok - hasznos vagy haszontalan?

A makrogazdasági mutatók magukba foglalnak olyan adatokat is, melyek az egész gazdaság hogylétéről árulkodnak. Ilyenek például a kamatlábak, az infláció, a munkanélküliségi ráta vagy a bruttó hazai össztermék (GDP). A HR szakemberek helyzetüktől függően ítélhetik ezeket hasznosnak vagy kevésbé hasznosnak.

A kamatláb-ingadozásra érzékeny iparágakban - példának okáért az építőiparban - a makrogazdasági mutatók és kamatlábváltozások figyelemmel kísérése segíthet a HR szakembereknek a stratégiai munkaerő-tervezésben.

Stanley Bloom, a Florida állambeli Sunrise-ban működő Chubb Insurance HR elnök-helyettese mikor áttekinti az éves költségvetést és a következő évi javaslatot készíti elő, számos gazdasági adatot és mutatót hív segítségül. "Hogy megállapítsam, az adott ország prosperál vagy hanyatlik-e, mindig megnézem az olyan általános gazdasági adatokat, mint pl. a GDP. Ahhoz pedig, hogy az ország teljes gazdasági helyzetéről kapjak képet, a munkanélküliségi ráta ad segítséget" - fejtette ki. Ez az információ nagy hatással van az előjelzésekre.

A munkanélküliségi ráta és más mutatók segítenek a HR szakembereknek, hogy megbecsüljék a rendelkezésre álló munkaerő mennyiségét, a képességek és szakképzettség részletes ismeretével együtt. "A gazdasági adatok valóban használhatók, amikor eljátszunk a létszámbővítés gondolatával." - mondja James Lewis, az Ann Arbori szabványügyi és termékbiztonság tanúsítási szervezet, az NSF International HR igazgatója. "Jelzést kaphatunk arról, milyen nehéz lesz a bővülés nyomán keletkező vákuumot feltölteni, hogy a cégnek miként kell a projektet vagy bővítést időzítenie vagy akár azt is, hogy a cégnek vissza kell-e tartania a projektet a körülmények változásig" - magyarázta.

Nemzetközi szinten Lewis figyelemmel kíséri a valutaárfolyamokat, hogy megértse, változásuk miként hat a munkaerő-költségekre a cég nemzetközi működésében. Például, az euró amerikai dollárhoz mért erősödése felvitte a cég brüsszeli irodájában dolgozók árát. Ez nem feltétlenül akadályozza meg a munkaerő-felvételt, de szükségessé teszi, hogy a cég bevétel/kiadás aránya javuljon, mielőtt újabb bővítésre szánná el magát.

Fischer Róbert