A korkedvezmény-biztosítási járulékról tárgyal elsőként az OÉT
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatPénteken újra munkába áll az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT); legelőször azt a törvényt tárgyalják, amely a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítésről szól.
Már januárban életbe lépett az a törvény, amely szerint a hazai munkaadóknak pluszjárulékot kell fizetniük, ha korkedvezményre jogosító állásokban foglalkoztatnak dolgozókat. Jelenleg több mint nyolcszáz ilyen van, az üvegfúvó, az olvasztár, a villamos- és a mozdonyvezető mellett például a légiutas-kísérő munkakör is idetartozik.
A mostani törvény és a hozzá tartozó kormányrendelet értelmében azonban mentesülhet a járulékfizetés alól az a cég, amely javít a dolgozók munkakörülményein, s ennek eredményességéről két hatóságot is meg tud győzni. A munkaadónak érdekében áll majd, hogy többet áldozzon a foglalkozás-egészségügyre, az ergonómiára, a pszichés ártalmak csökkentésére, különben minden veszélyeztetett munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékon felül annak további 13 százalékát kell befizetnie az államkasszába 2011-ben.
A terhek azonban már a jövő évben éreztetik hatásukat a foglalkoztatók körében, ugyanis a pluszjárulék megfizetését csak 2007-ben vállalja át a központi költségvetés. Januártól viszont a többletteher negyedét, 2009-től a felét, 2010-től a háromnegyedét s az azt követő évben a száz százalékát a cégeknek kell kifizetniük.
Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének főtitkára (ÁFEOSZ), az OÉT munkaadói oldalának soros elnöke a Világgazdaságnak jelezte: bár az oldalnak még nincs egységes álláspontja, a maga részéről egyetért a többletjárulék bevezetésével. Magyarországon nagyon alacsony a nyugdíjba vonulók átlagéletkora, az ő ellátásukat a munkaerőpiacon maradóknak kell megfinanszírozniuk, így ha az ellátott munkakör miatt kényszerül valaki korábbi nyugellátásra, jogos a munkáltatói teher növelése - fogalmazott a főtitkár.
Bár a pluszjárulék ellen Dávid Ferenc sem emelt kifogást, a VOSZ főtitkára az előterjesztés több elemét is kifogásolta a Világgazdaságnak. Többek között azt, hogy a két hatóság döntése ellen sem a törvény, sem a rendelet nem biztosít fellebbezési lehetőséget.
Világgazdaság
A mostani törvény és a hozzá tartozó kormányrendelet értelmében azonban mentesülhet a járulékfizetés alól az a cég, amely javít a dolgozók munkakörülményein, s ennek eredményességéről két hatóságot is meg tud győzni. A munkaadónak érdekében áll majd, hogy többet áldozzon a foglalkozás-egészségügyre, az ergonómiára, a pszichés ártalmak csökkentésére, különben minden veszélyeztetett munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékon felül annak további 13 százalékát kell befizetnie az államkasszába 2011-ben.
A terhek azonban már a jövő évben éreztetik hatásukat a foglalkoztatók körében, ugyanis a pluszjárulék megfizetését csak 2007-ben vállalja át a központi költségvetés. Januártól viszont a többletteher negyedét, 2009-től a felét, 2010-től a háromnegyedét s az azt követő évben a száz százalékát a cégeknek kell kifizetniük.
Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének főtitkára (ÁFEOSZ), az OÉT munkaadói oldalának soros elnöke a Világgazdaságnak jelezte: bár az oldalnak még nincs egységes álláspontja, a maga részéről egyetért a többletjárulék bevezetésével. Magyarországon nagyon alacsony a nyugdíjba vonulók átlagéletkora, az ő ellátásukat a munkaerőpiacon maradóknak kell megfinanszírozniuk, így ha az ellátott munkakör miatt kényszerül valaki korábbi nyugellátásra, jogos a munkáltatói teher növelése - fogalmazott a főtitkár.
Bár a pluszjárulék ellen Dávid Ferenc sem emelt kifogást, a VOSZ főtitkára az előterjesztés több elemét is kifogásolta a Világgazdaságnak. Többek között azt, hogy a két hatóság döntése ellen sem a törvény, sem a rendelet nem biztosít fellebbezési lehetőséget.
Világgazdaság
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?