A legtöbb vállalatnál nincs tudatos egészségfejlesztési stratégia

A kötelező foglalkozás-egészségügyi előírások betartásán felül nem egyszer csupán egészségpénztári hozzájárulást biztosítanak a munkavállalók részére. Az ötven főnél több dolgozót foglalkoztató vállalatok körében végzett felmérés eredményeivel a résztvevők és az érdeklődők a Hewitt HeRbárium nevű rendezvényen ismerkedhettek meg október 16-án.

A Hewitt 2008 nyarán több mint 100 nagyvállalat humánerőforrás vezetőjét kérdezte meg arról, hogyan gondolkodnak dolgozóik egészségéről, hogyan ítélik meg az egészség szerepét cégük teljesítményében. A visszaérkezett válaszok alapján elmondható, hogy a Magyarországon működő nagyvállalatok nagy részénél valamilyen szinten már elkezdtek foglalkozni a munkahelyi egészséggel (a megkérdezettek 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy léteznek a vállalatuknál a dolgozókat egészségi állapotuk kezelésében segítő intézkedések), ám ez a legtöbb esetben nem tudatos, azaz nem egy előre végiggondolt stratégia mentén határozzák meg a vállalatok az egészségfejlesztéssel kapcsolatos akcióikat. Mint a felmérésből kiderült, a cégek 78,5 százalékánál ezen akciók mögül hiányzik a stratégiai megfontolás.

- Legtöbb esetben a törvényben előírt kötelezettségek teljesítésére szorítkoznak a vállalatok. Pedig a munkahelyi egészségügy rendkívül sokoldalú és változatos terület - többek között balesetek és betegségek megelőzéséről, egészséges és biztonságos munkahelyek kialakításáról, egészségtudatos magatartás- és életmód-ösztönzésről van szó - fogalmazott Párniczky Tibor, a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. egészségmenedzsment üzletágának vezetője.

Mi a fontosabb: a dolgozók elégedettsége vagy a termelékenység?

A felmérés arra is rámutatott, hogy a vállalatokat elsősorban dolgozóik elégedettsége motiválja a munkahelyi egészség fejlesztésére, a válaszadók 37 százaléka első helyen jelölte ezt a tényezőt, míg mindössze 8 százalékuk tartotta a munkaerő termelékenységének növelését a legfontosabb szempontnak. Bár a munkahelyi egészségfejlesztés a munkavállalókra irányul, előnyei szerteágazóak a vállalat számára is: csökkennek a betegségekhez kapcsolódó kiadások, nő a vállalat termelékenysége, rugalmasabbá válik a vállalkozás. Az egészséges, képzett és motivált munkaerővel ugyanis növekszik az innovációs készség és a termelékenység.

A jól végzett munkahelyi egészségfejlesztés javítja a vállalati képet az ügyfelek körében és a munkaerőpiacon egyaránt. A munkavállalók körében pedig a csökkenő megterhelés és a jobb alkalmazkodás következtében ritkábban lépnek fel az egészségre vonatkozó panaszok, vagy egészségkárosodásra vonatkozó tünetek. Előnyös továbbá az is, hogy a pozitív munkahelyi légkör növeli a munkahelyi jóllétet és a munka iránti motiváltságot.

Ennek ellenére a válaszadók több mint fele önmagában a munkavállaló felelősségét hangsúlyozta, mondván, hogy "a munkavállalók felelősek saját egészségi állapotukért - a mi feladatunk, hogy ehhez megfelelő eszközöket biztosítsunk, de az életükbe ne szóljunk bele (23 százalék), vagy hogy "az egészség a humán tőke része - az alkalmazottak is odafigyelnek rá, ha megfelelő jövedelmet biztosítunk számukra" (26 százalék). A megkérdezetteknek csak a harmada, mintegy 32 százaléka vallotta, hogy "az egészséges dolgozó az üzleti siker elengedhetetlen feltétele - kötelességünk gondoskodni róla".

A jövőre nézve ugyanakkor jó jelnek tekinthető, hogy a cégek fele (48 százalék) befektetésként tekint dolgozói egészségi állapotára, sőt, 55 százalékuk hosszú távú megoldásokra törekszik az egészségi állapot és a termelékenység javítása érdekében.