A magyar álláskeresők több mint harmada alig tud írni, olvasni és számolni

Magyarországon 2018-ban nagyjából 90 ezer ember szövegértése, számolási képessége és számítógépes környezetben mutatott problémamegoldó képességei annyira alacsony szinten vannak, hogy nem érik el a foglalkoztatottak leggyengébb 10 százalékának készségszintjét. A gyakorlatilag írni, olvasni és számolni alig tudó réteg teszi ki a regisztrált álláskereső férfiak 31 százalékát és a nők 41 százalékát - írja a Qubit.

A kutatás a a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) PIAAC magyar adatfelvételén alapuló tanulmányában olvasható, amit Csillag Márton, a Közgazdaságtudományi Intézet (KRTK) tudományos segédmunkatársa ismertetett egy műhelybeszélgetésen. A tanulmány a különböző készségek munkapiaci kimenetekre vonatkozó hatását vizsgálja. ">Az érintettek közül 35 ezren 35 évnél fiatalabbak, tehát még körülbelül 30 évet dolgozhatnának, azonban nem tudni, hogy miként fejlesztné alapkészségeiket a foglalkoztatási szolgálat. 

Lannert Judit közgazdász és oktatáskutató az előadásában elmondta, hogy a hazai munkahelyek többsége nem igényli a különböző alapkészségek intenzív használatát és a tanulásra sem ad lehetőséget, miközben a dolgozók szívesen tanulnának, különösen, ha képzettebbek.  A skandináv és angolszász országokban az emberek sokkal inkább használják szociális vagy problémamegoldó készségeiket a munkaerőpiacon. Az oktatáskutató szerint a tiszta verseny vagy a jó kormányzás terepet ad a munkaerő fejlesztéséhez.

Csillag Márton szerint az alapkészségeknek erős hatása van a foglalkoztatásra nézve: 4 százalékponttal nagyobb eséllyel szerez munkát az, aki eggyel magasabb számolási készségszinttel bír egy hozzá korra, nemre és más demográfiai tényezőket tekintve hasonló embernél. Az eggyel magasabb készségszint 10 százalékos pluszt jelent a munkabérben. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy a jobb készségekkel rendelkező dolgozók nagyobb eséllyel kerülnek jobban fizető cégekhez vagy magasabb pozícióba.

A kutatók atta is kitértek, hogy a versenyszférában nagyon magas a munkájukban idegen nyelvet használók bérelőnye. Csillag Márton szerint már azoknak is 11 százalékkal nő a bérhozama a csak magyarul beszélőkhöz képest, akik egyszerűbb idegen nyelvű szövegeket értenek meg. Akik folyékonyan beszélnek idegen nyelven, 22 százalékos bérhozam-növekedésre számíthatnak. A felmérés adatai szerint Magyarországon a dolgozók fele nem használ semmilyen idegen nyelvet, és csak harmaduk ért meg legalább egyszerű szövegeket.

Csillag Márton a regisztrált álláskeresők képességeinek elemzése során azt találta, hogy az álláskeresők egyhatoda egyáltalán nem tud számolni, negyedük csak a legalapvetőbb műveleteket tudja elvégezni, és mindössze negyedük állt jó vagy elfogadható készségszinten. A foglalkoztatottak egyharmada, illetve az álláskeresők kétharmada egyáltalán nem vagy csak nagyon rosszul tud számítógépet használni, például képtelen válaszolni egy e-mailre. 

A kutatás szerint a foglalkoztatottak között a leggyengébb készségekkel bíró 10 százalék körülbelül bruttó 100 ezer forintot keres havonta. A leggyengébb készségekkel bíró 25 százalék a minimálbér körüli összeget keresi meg, ami bár idén 200 ezer forintra nőtt, ennek hatását novemberre az infláció teljesen elvitte. A kutatók úgy látják, hogy azoknak a regisztrált álláskeresőknek, akiknek a készségei a foglalkoztatottak leggyengébb 10 százalékának megfelelő szövegértést és számolási készséget sem éri el (azaz funkcionális analfabéták), semmi esélyük rá, hogy állást kapjanak az elsődleges munkaerőpiacon. A leggyengébb 25 százalékot el nem érőknek a minimálbérnél jobban fizető állásra nincs esélyük.

Qubit

fotó: unsplash