A magyar túsz nem sokat ér

Szíriában öt magyar esett emberrablók fogságába, a három rendőr és a két olajipari szakember már hazaérkezett. Nyugati híradásokkal naponta találkozunk, ezért magáról a szíriai konfliktusról és a túszejtésekről arab források alapján tájékozódtunk, valamint a Terrorelhárítási Központ segítségével jellemezni próbáltuk a túszok kiszabadítása utáni eseményeket.

A Közel-Kelet országaiban a külföldiek beilleszkedése általában több nehézségbe ütközik, mint Szíriában, Libanonban és Jordániában. Sógor Dániel, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója 2010-ben járt utoljára Szíriában, akkor példás volt a közbiztonság. A városokban és falvakban nyugodtan sétát lehetett tenni az éjjeli órákban, nappal sok katona és rendőr mutatta magát az utcákon, ami nem volt nyomasztó, sőt, növelte a biztonságérzetet.

Hiába van munkaerő kereslet, ma már nem érkeznek külföldiek. Meglepően hangzik, de a szakértő szerint a munkahelyi kilátások jelenleg sem egyértelműen rosszak, még a külföldiek előtt sem. Ahogy korábban, úgy ma is keresettek a külföldi műszaki értelmiségiek, mérnökök és az orvosok. Damaszkuszban és a tengerparti területeken, ahol nincsenek komoly harcok, bár szórványosan vannak robbantások, a fizetések megérkeznek, mert a szír állam még nem omlott össze.

Jelenleg a városok közötti közlekedés a legveszélyesebb, a senki földjén át vezető országutakon bármi megtörténhet, ahogy a harcok alatt álló területeken is, ilyen Aleppo és Idlib tartomány, keleten Hasake, délen Daraa tartományok, ahol nagy valószínűséggel történni fog valami az arra járó külföldiekkel.

- A szíriai konfliktus nem polgárháború. Nem a szír nép egyik fele harcol a másik ellen, a kormányerők és az őket támogató szír állampolgárok állnak szemben a világ minden részéről odasereglő az iszlám nevében szent háborút hirdető fanatikusokkal és a felfordulásban zsákmányra hajtó bűnözőkkel. Ezen milíciákba tömörülő csoportok között vannak szírek is, de többségében nem szírek, és nem felkelők, ahogy a nyugati sajtóban nevezik őket. A nyugati világot téves információk tömege önti el a szíriai válságról, ez alól Magyarország sem kivétel. Arab források, az Al-Dzsazíra, Al Arabiya hírei, ott élő szír barátaim, ismerőseim egyaránt megerősítik, hogy a 200-300 milícia végzi a civilek elleni erőszak, emberrablások, karddal elkövetett lefejezések döntő többségét, és nem a kormányerők. Az európai emberek a nyugati sajtóból nem kapnak hiteles híreket - fejtette ki Sógor Dániel. - Vannak ezres, sőt tízezres létszámú milíciák is. Ezek tagjai között sokan hisznek abban, amit a zászlajukra tűznek, harcuk célja egy iszlám állam életre hívása. A pár száz tagot számláló milíciák száma ennél magasabb, és vannak sokkal kisebbek is, valószínűleg ezek az akár csak 20 főből álló csapatok a legveszélyesebbek a szír lakosságra és a külföldiekre nézve - tette hozzá Sógor Dániel.

Erre utaló jelek a médiumokban is vannak a szakértő szerint. Az egyik szíriai milícia vezetője Afganisztánt Talibán mintaállamnak tekinti, és azt nyilatkozza, hogy Szíriában is ezt szeretnék elérni. A beszámolót a tunéziai al-Shuruq csatorna készítette, egy iszlamista televízió, vagyis nekik alapvetően tetszett, amit láttak. Nem elrettentésnek szánták, hanem PR filmnek - kommentálta Sógor Dániel.

A milíciák szellemi háttere és motivációja sokszínű, a vallási alapon szervezett állam megteremtésétől a kizárólag pénzszerzésre törekvő csoportokig. Sógor Dániel úgy látja, a milíciák nagy kárt tesznek azzal, hogy a szír lakosságot az erőszakot legalizáló cselekedetekkel, rengeteg videofilmmel, valamint komoly agymosással próbálják maguk mellé állítani. - Ezért lehet olyan véleményeket hallani, hogy normális 10-12 éves gyerekek kezébe fegyvert adni és embereket karddal lefejezni - mondta el a szakértő. Erről videofilm készült, amit csak erős idegzetű olvasóink nézzenek meg.

Érdekes, hogy a válság előtt nyíltan nem működtek milíciák, vélhetően alvó sejtekben léteztek.

Az emberrablók gondolkodásmódja egyszerű: itt egy külföldi? - biztosan jó lesz valamire, raboljuk el. Ezt követően majd kiderül, hogy pénzt kérnek érte vagy alku tárgyává teszik. Az is nagyon fontos, hogy milyen állampolgárról van szó. Sógor Dániel információi szerint a kelet-közép-európai túszok Szíriában nem érnek sok pénzt. - Ha nem tudnak mit kezdeni a foglyokkal, akkor az emberrablók körbekérdeznek, megvárják, amíg jelentkezik egy olyan csoport, amelyiknek van ötlete a tovább értékesítésre. A vevő pénzért vagy fegyverért megkapja őket, és megpróbál fogolycserét intézni a szír kormánnyal vagy pénzt követel a túszok anyaországától, de az is lehet, hogy nagyobb haszonért továbbadja a zsákmányt egy másik csoportnak. A fogság éveken át tarthat, több helyszínen, több elrabló közreműködésével. A fogva tartás körülményei borzalmasak, mert az emberrablók nem törődnek semmi mással, csak a haszonnal - mondta el Sógor Dániel.

A konfliktus megoldása jelentősen függ a külső támogatótól. A szír államot az orosz és kínai fél támogatja, a milíciákat Nyugat-Európa, az USA, Törökország és Katar. Ennek megfelelően lehetséges az amerikai-orosz és az amerikai-kínai egyezkedés is. A szakértő elmondta, hogy a konfliktus hosszú távon nagyobb eséllyel a kormányerők győzelmével érhet véget, rövidtávon valószínűbb a hatalom megosztását jelentő politikai egyezség. A térség történelmében sok a példa az elhúzódó válságokra. 1975-82 között Szíriában, Algériában 10, Libanonban 25 éven át dörögtek a fegyverek. A küszöbön álló amerikai fegyveres beavatkozás persze új forgatókönyvet hozhat.

Külügyi álláspont

A konzuli szolgálatnak nincs információja a Szíriában bajba jutott magyar állampolgárok pontos számáról - tájékoztatta lapunkat a Külügyminisztérium. A 2012-ben elrabolt öt magyar állampolgár kiszabadult. Kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a rendelkezésre álló információk szerint magyar munkavállalók nem dolgoznak Szíriában. Becslések szerint jelenleg kb. 60 magyar állampolgár, többségük kettős magyar-szír állampolgár, tartózkodik ott. A Külügyminisztérium tapasztalatai szerint a magyar-szír kettős állampolgársággal rendelkező személyek is egyre nagyobb számban hagyják el az országot.

A magyar konzuli szolgálat továbbra is minden magyar állampolgárt arra bíztat, hogy hagyja el Szíriát. Az országban való maradásnak, tartózkodásnak a Külügyminisztérium szerint nincsenek meg a feltételei. A külügyi tárca arról tájékoztatott, hogy sürgős konzuli érdekvédelmi esetekben a bajba jutott magyar állampolgárok elsősorban a bejrúti nagykövetséghez vagy bármely a térségben található magyar külképviselethez (Amman, Ankara) fordulhatnak, de kérhetik a szír fővárosban még működő EU képviseletek (Csehország, Románia) segítségét. A legtöbb magyar állampolgár Bejrúton keresztül hagyja el Szíriát. A Damaszkusz-Bejrút útvonal viszonylag járható, rendszeres rajta a forgalom. A bejrúti magyar nagykövetség soron kívül látja el hazautazásra jogosító úti okmányokkal azokat a Szíriában élő magyar-szír kettős állampolgárokat, akik magyar útlevelének érvényessége lejárt, ilyen módon is biztosítva mielőbbi visszajutásukat Magyarországra. A magyar Külügyminisztérium jelenleg nem tart fenn kapcsolatot szíriai állami szervekkel. A bejrúti magyar külképviseletnek a szíriai vonatkozású konzuli érdekvédelmi ügyek intézésére, a bajba jutott magyar állampolgárok megsegítésére a diplomáciai kapcsolatok megszakadása és a beutazás lehetetlensége miatt (szír vízum felvétele nem lehetséges) csak korlátozott lehetőségei vannak.

Lélek a TEK-ben

- A TEK megalakulása óta az emberrablási ügyek mindegyike, melynek megoldásában részt vettünk, sikerrel zárult, vagyis a külföldön elrabolt magyar állampolgárok közül összesen tízen kapták vissza szabadságukat a mi segítségünkkel - tudtuk meg a Terrorelhárítási Központ (TEK) Társadalmi Kapcsolatok Osztályától.

Más vélemények szerint nem beszélhetünk hibátlan statisztikáról. Az első szíriai túszszabadítás után a TEK munkájával kapcsolatban megfogalmazott kritikákról lásd keretes írásunkat.

- Hajdu János vezérőrnagy, a TEK főigazgatójának az utasítása alapján a pszichológusok minden általunk kezelt krízishelyzetben ott vannak a csapatban - mondta el Csomós István rendőr alezredes műveleti pszichológus, aki szerint e döntés helyességét az eredményeik igazolják, és a pszichológusok munkája is szorosan hozzájárul a műveleti feladatok sikeres végrehajtásához. A TEK akcióit - szaknyelven szólva műveleteit - az ún. krízisközpont irányítja, melynek a feladatok végrehajtását segítő pszichológusok is tagjai. Ez egyedülálló a rendvédelmi gyakorlatban. A TEK vezetése ugyanis kiemelt jelentőséget tulajdonít a szakpszichológusok szerepének a krízishelyzetek kezelése során.

A lövészeten részt vevők fegyverei dörögtek a laktanyai lőtéren, miközben az alezredes elmondta, hogy a magyar elit alakulat milyen feladatkörben tart igényt a lélek dolgaiban jártas szakemberekre.

A krízisközpont foglalkozik a hozzátartozókkal, családtagokkal is, mert a szeretteik elrablása traumatikus esemény, ezért lelki segítségre is szükségük van. A műveleti pszichológus elmondta, hogy a hozzátartozók eddig minden esetben együttműködtek vele és pszichológus kollégáival. A leghosszabb időszak a két olajipari szakember elrablása volt, ami 410 napig tartott. A pszichológusok az ilyen hosszú ideig elhúzódó esetek alatt is rendszeresen személyes kapcsolatot tartanak a családtagokkal.

Telefonon beszélnek, ellátogatnak a családok otthonaiba vagy a TEK központjában találkoznak. Tekintettel az érintettek személyiségi jogaira az egyes esetekre vonatkozó konkrét információkat nem adhatott arról, hogy mi történt a korábbi ügyek során, hogyan élték meg az eseményeket az érintett hozzátartozók; az általános pszichológusi munkát úgy jellemezte, hogy ilyen esetekben a legfontosabb feladat a remény fenntartása. - Az elrabolt emberek hozzátartozói krízishelyzetbe kerülnek, kiszolgáltatottságot, tehetetlenséget, szorongást éreznek. A napi egyensúly felborul, miközben kötelezettségeik vannak, dolgozni járnak, gondoskodnak a szeretteikről. Életük ideiglenes újjászervezésében veszünk részt segítő beszélgetésekkel, empátiás megerősítéssel, érzéseik elfogadásával. A kríziskezelés során fontos az ideiglenes megnyugvás módjának megtalálása, a támasznyújtás, a feszültség csökkentése, a remény fenntartása, a "ventilláció", a segítő beszélgetés, hogy lelkileg olyan egyensúlyi állapotba kerüljenek, hogy képesek legyenek együtt élni a megváltozott élethelyzetükkel. A krízisközpont megosztja velük a hozzátartozókról érkező fontos információkat, de csak a teljesen biztos értesüléseket - vázolta fel Csomós István. A pszichológusoknak jut az a szerep is, hogy elmondják ezeket a híreket. A tudósításokban láthattuk, hogy a két olajipari szakember kiszabadulása után, Szíriában megvizsgálták őket a TEK orvosai és pszichológusai, és kiderült, hogy a helyzethez képest megfelelő egészségi állapotban vannak, nem igényelnek azonnali orvosi ellátást. A hazaérkezést követően - és ez minden hasonló esetben így van - azonnal vagy rövid időn belül meghallgatja őket a TEK. Csomós István elmondta, hogy tapasztalataik alapján általában 2-3 nap alatt pozitív irányba változik az állapotuk, de vannak esetek, amikor ehhez több hétre is szükség van. Azt, hogy a későbbiekben ki betegszik meg, nem lehet előre megmondani, az ilyen megrázkódtatást követő 6 hónapban poszttraumatikus stressz szindróma alakulhat ki. Csomós Istvánnak klinikai szakpszichológusként figyelnie kell arra is, hogy a támogatott személy állapota mennyire stabil, szükség esetén orvosi konzultációt javasol. - Akire lelkileg súlyos hatással volt az esemény, az nem tud róla beszélni. Gyakori, hogy ébrenlétben állandóan felidézi a történteket, vagy nem tud aludni, ha mégis, akkor arról álmodik. A hazatérő a TEK szakpszichológusaihoz is fordulhat, ha a lelki életében, viselkedésében szokatlan jeleket észlel, és úgy érzi, nem tud visszaállni a rendes kerékvágásba. Eddig minden esetben felajánlották, hogy igénybe vehetik az általuk biztosított pszichológiai segítségnyújtást - fejtette ki a szakpszichológus. Csomósnak voltak olyan kliensei, akik visszajártak hozzá, miután lezárták az elrablásukkal kapcsolatos kérdéseket a TEK-kel, de úgy érzik, lelki segítségre szorulnak. Megtudtuk, hogy nem kell fizetniük ezért. A szakpszichológus szerint az igazi siker az, amikor a kiszabadult találkozik a családjával a terrorelhárítók bázisán. Ezekben a pillanatokban nemcsak ők, hanem gyakran a TEK munkatársai is meghatódnak.

A szíriai fogságból hazaérkező magyarok a TEK információi szerint visszailleszkedtek a munkahelyükre.






Fiktív terepszemle

A Szíriában fogvatartott két magyar férfi kiszabadításának részleteiről a TEK nem adott részletes tájékoztatást, ezért a témával kapcsolatban, általánosabb megközelítésben kérdeztük Végh József volt túsztárgyalót.

Megtörtént a túszejtés. Az emberrablók felveszik a kapcsolatot a családdal, vagy a munkáltatóval, vagy a túszok országával. Részükről a kapcsolatfelvétel lényege a zsarolás. A megzsarolt családok és cégek eldönthetik, hogy saját maguk próbálják meg rendezni az ügyet vagy átadják országuk hatóságainak. Utóbbi esetben a külügy-, belügyminisztérium és a rendőrség összehangolt munkája veszi kezdetét, beindul az együttműködés a másik ország hasonló szervezeteivel. Végh József pszichológus, a legismertebb magyar túsztárgyaló egy holland állampolgár esetét említi, akit elraboltak Olaszországban, a tárgyalások azonban Amszterdamban voltak. Az Olaszországból Amszterdamig tartó utaztatás megszervezésébe több országot kellett bevonni, nehogy valahol tévedésből megpróbálják elfogni az emberrablókat, ami áthúzta volna a hollandok elképzeléseit. Egy másik példa: franciákat ejtettek túszul Csecsenföldön, a tárgyalások egy idő után Ankarában folytatódtak. Egy szálloda teljes szintjét kibérelték, az egyik szárnyon az emberrablók, a másikon a francia rendőrség különleges osztaga, a RAID emberei állomásoztak, és egy mediátor járt oda-vissza közöttük. - A nemzetközi szervezőmunkát nem igénylő belföldi akciókban is mindig nagy csapat állt a legfontosabb szereplő, a parancsnokság mögött, a túsztárgyaló pedig alárendeli magát a kitűzött stratégiáénak - tudtuk meg Végh Józseftől. Jellemző a telefonos tárgyalások során, hogy a stáb cédulákra írva ad instrukciókat a túsztárgyalónak, és bevett szokás, hogy egy pszichológus segíti, mert fontos, hogy más szemszögből is lássák az eseményeket.

A tárgyalások alkalmával általában nincsenek olyan közel egymáshoz a felek, mint az ankarai szállodában. A kommunikáció egyirányú: Végh József leggyakrabban telefonon és e-mailen érintkezett a bűnözőkkel: "mindig ők hívtak, mi nem tudtuk hívni őket", mivel nagyon vigyáznak arra, hogy megőrizzék inkognitójukat.

Miben járulhat hozzá a tárgyalások sikeréhez a túsztárgyaló? Ismeri a módszereket, hogyan lehet életben tartani a túszt és az alkufolyamatot. Eközben nem hoz önálló döntést, ami nehezen képzelhető el egy laikus számára, mégis reális például abban a helyzetben, amikor egy vállalat a megbízója, és a cégvezető úgy dönt, hogy kifizetik a váltságdíjat. Ezt a döntést a túsztárgyalónak kötelessége tiszteletben tartani, vagyis nem kezd önálló akcióba. Azért sem, mert egy válságot csak egy úton lehet kezelni, még ha a gyakorlat sok esetben felül is írja ezt az aranyszabályt. Végh József tapasztalatai szerint a rendőrség által vezetett tárgyalások sorában gyakran előfordul, hogy az emberrablók titokban ajánlatot tesznek a túsz családjának, mely rábeszélhető a külön alkura.

Végh József 17 éven át dolgozott börtönben nevelőként, 8 évig tartozott a Rendőrség Különleges Szolgálatának állományába, ekkor tanulmányozta a nemzetközi archívumokat, megismerte az ügyek kezelését. Rendőröket választott ki speciális feladatokra, felkészítette a túsztárgyalásra, a válságkezelésre, és több kiemelt ügyben volt túsztárgyaló. A legtöbb tapasztalatot a túszok életéért folytatott munka során szerezte. - Az is előfordult, hogy volt rendőr állt a másik oldalon, ebben a helyzetben mindig kölcsönösen tiszteltük egymás szakmai tudását. Még ha nem is derült fény a másik személyére, rá lehetett jönni, hogy szakemberről van szó, ugyanis nem váltak be a máskor sikerrel alkalmazott módszerek - mondta el Végh József.

Végh József szerint ezekben az esetekben poszttraumás stressz szindróma lép fel a leggyakrabban. - Feltűnő a probléma akkor is, ha a kiszabadult rab túl könnyedén beszél az elrablásáról, mert akkor még biztosan nem dolgozta fel az esetet. A lelki és gyakran fizikai kínzás, verések emlékével egyedül nehezebb szembenézni, mint egy segítő támogatása mellett. Van, aki pár hét alatt túljut ezen, másnak 15 évre van szüksége, és van, aki nem kér segítséget. Végh József sokáig kapcsolatban állt egy lánnyal, akit 14 évesen raboltak el, és tudatosan nem akarta feldolgozni az eseményeket, mindennap át akarta élni, hogy "én vagyok az a lány, akit elraboltak", ami az identitása részévé vált.



Kép forrása: www.thenews.com