Megjelent: 15 éve

A munkaerő-kölcsönzés alanyai

A munkaerő-kölcsönzésére irányuló jogviszony három alanya:

images

A) A munkavégző személy (munkavállaló)
Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkavállalói jogalanyiság-szabályok (Mt. 72. és 72/A. §-ok) teljes egészében érvényesülnek. Következésképpen munkaerő-kölcsönzés szempontjából a munkaviszony alanya lehet minden olyan természetes személy, aki betöltötte a tizenhatodik életévét, de ugyanúgy a tizenötödik életévét betöltött és tanulóviszonyban álló fiatal is az iskolai szünet alatt, továbbá a tankötelesek a gyámhatóság engedélye alapján a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett.

B) A munkavállalót alkalmazó munkáltató (kölcsönbeadó)
Kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, közhasznú társaság vagy - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet lehet, amelyik megfelel az Mt.-ben, illetve az egyéb jogszabályokban foglalt feltételeknek, és a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vette.
Egyéni vállalkozó, illetve betéti társaság munkaerő-kölcsönzési tevékenységet nem végezhet. Hasonlóan tiltott e tevékenység költségvetési szervek esetében is. A cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság alapító okiratának (társasági szerződésének a szövetkezet alapszabályzatának) a működés jellegeként egyértelműen tartalmaznia kell: a munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenység folytatását, továbbá rendelkeznie kell az ügyfelek fogadására alkalmas irodahelyiséggel, egyéb tárgyi feltételekkel, legalább egymillió forint vagyoni biztosítékot kell letétbe helyeznie, ezenkívül igazolnia kell, hogy adó- és járulékbefizetési kötelezettségének eleget tett.

C) A munka megrendelője (kölcsönvevő)
Kölcsönvevő bármilyen munkáltató lehet, aki az Mt. 73. §-a szerint jogképes. Így - többek között - kölcsönvevő (munkaerő-megrendelő) lehet az egyéni vállalkozó, bármilyen társas vállalkozás, alapítvány is, sőt kölcsön kérhet munkaerőt a közalkalmazotti szerv is azzal, hogy a kölcsönbe vett személy tevékenysége az intézmény alaptevékenységét nem érintheti.


Dr. Breznay Tibor
  • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Egyre népszerűbbek az atipikus foglalkoztatási formák

Kétszázmilliárd forint árbevételt termelt az atipikus foglalkoztatási szektor az év első nyolc hónapjában, ennek egynegyedét a diák- és a... Teljes cikk

A tisztességtelen kölcsönző cégek kikoptak a piacról, ma már nem éri meg kockáztatni

A munkaerő-kölcsönzés ma már transzparens és szigorúan szabályozott tevékenység, ahol nem éri meg trükközni, a korábbi negatív tapasztalatokból... Teljes cikk

Egyre többen dolgoznak kölcsönzött munkaerőként

A legutóbbi kötelező adatszolgáltatás szerint Magyarországon több mint 800 munkaerő-kölcsönző cég létezik és közel 150 ezer fő dolgozott... Teljes cikk