A munkaerő-kölcsönzés alanyai
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA munkaerő-kölcsönzésére irányuló jogviszony három alanya:
A) A munkavégző személy (munkavállaló)
Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkavállalói jogalanyiság-szabályok (Mt. 72. és 72/A. §-ok) teljes egészében érvényesülnek. Következésképpen munkaerő-kölcsönzés szempontjából a munkaviszony alanya lehet minden olyan természetes személy, aki betöltötte a tizenhatodik életévét, de ugyanúgy a tizenötödik életévét betöltött és tanulóviszonyban álló fiatal is az iskolai szünet alatt, továbbá a tankötelesek a gyámhatóság engedélye alapján a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett.
B) A munkavállalót alkalmazó munkáltató (kölcsönbeadó)
Kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, közhasznú társaság vagy - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet lehet, amelyik megfelel az Mt.-ben, illetve az egyéb jogszabályokban foglalt feltételeknek, és a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vette.
Egyéni vállalkozó, illetve betéti társaság munkaerő-kölcsönzési tevékenységet nem végezhet. Hasonlóan tiltott e tevékenység költségvetési szervek esetében is. A cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság alapító okiratának (társasági szerződésének a szövetkezet alapszabályzatának) a működés jellegeként egyértelműen tartalmaznia kell: a munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenység folytatását, továbbá rendelkeznie kell az ügyfelek fogadására alkalmas irodahelyiséggel, egyéb tárgyi feltételekkel, legalább egymillió forint vagyoni biztosítékot kell letétbe helyeznie, ezenkívül igazolnia kell, hogy adó- és járulékbefizetési kötelezettségének eleget tett.
C) A munka megrendelője (kölcsönvevő)
Kölcsönvevő bármilyen munkáltató lehet, aki az Mt. 73. §-a szerint jogképes. Így - többek között - kölcsönvevő (munkaerő-megrendelő) lehet az egyéni vállalkozó, bármilyen társas vállalkozás, alapítvány is, sőt kölcsön kérhet munkaerőt a közalkalmazotti szerv is azzal, hogy a kölcsönbe vett személy tevékenysége az intézmény alaptevékenységét nem érintheti.
Dr. Breznay Tibor
Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkavállalói jogalanyiság-szabályok (Mt. 72. és 72/A. §-ok) teljes egészében érvényesülnek. Következésképpen munkaerő-kölcsönzés szempontjából a munkaviszony alanya lehet minden olyan természetes személy, aki betöltötte a tizenhatodik életévét, de ugyanúgy a tizenötödik életévét betöltött és tanulóviszonyban álló fiatal is az iskolai szünet alatt, továbbá a tankötelesek a gyámhatóság engedélye alapján a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett.
B) A munkavállalót alkalmazó munkáltató (kölcsönbeadó)
Kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, közhasznú társaság vagy - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet lehet, amelyik megfelel az Mt.-ben, illetve az egyéb jogszabályokban foglalt feltételeknek, és a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vette.
Egyéni vállalkozó, illetve betéti társaság munkaerő-kölcsönzési tevékenységet nem végezhet. Hasonlóan tiltott e tevékenység költségvetési szervek esetében is. A cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság alapító okiratának (társasági szerződésének a szövetkezet alapszabályzatának) a működés jellegeként egyértelműen tartalmaznia kell: a munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenység folytatását, továbbá rendelkeznie kell az ügyfelek fogadására alkalmas irodahelyiséggel, egyéb tárgyi feltételekkel, legalább egymillió forint vagyoni biztosítékot kell letétbe helyeznie, ezenkívül igazolnia kell, hogy adó- és járulékbefizetési kötelezettségének eleget tett.
C) A munka megrendelője (kölcsönvevő)
Kölcsönvevő bármilyen munkáltató lehet, aki az Mt. 73. §-a szerint jogképes. Így - többek között - kölcsönvevő (munkaerő-megrendelő) lehet az egyéni vállalkozó, bármilyen társas vállalkozás, alapítvány is, sőt kölcsön kérhet munkaerőt a közalkalmazotti szerv is azzal, hogy a kölcsönbe vett személy tevékenysége az intézmény alaptevékenységét nem érintheti.
Dr. Breznay Tibor
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Izsó Balázs munkaerő-kölcsönző szakértő a Prohuman operatív igazgatója.
Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?