A munkaerő motiválása és korszerűbb toborzás kell 2017-ben
A munkaadók többsége korszerűbb toborzás-kiválasztási technikákban és fokozott motiválásban látja a munkaerő-gazdálkodási nehézségek megoldását, derül ki a Humán Centrum Kft. legfrissebb kutatásából. Bár a HR-kapacitás szűkös, a munkaerő-kölcsönzők és iskolaszövetkezetek bevonása még kevéssé meghatározó.
2016 decemberében zajlott a felmérés, melynek során HR kérdésekben érintett szakembereket kérdezett a HR-szolgáltatásokkal foglalkozó Humán Centrum Kft. a vállalati foglalkoztatásról. Az online kérdőívet vegyes iparágakat képviselő, az ország különböző részein tevékenykedő kkv-k és nagyvállalatok munkatársai töltötték ki.
A munkaerő-toborzás témakörében a válaszadók többsége abszolút nyitottságot mutat az új munkaerő felvételére, a vállalatok alkalmazotti körének bővítése jelenleg is zajlik. A válaszok alapján a betanított, a segéd- és szakmunkások, valamint az ügyviteli alkalmazottak a legkeresettebbek. Szintén számottevő a különböző mérnökök (építész- folyamat- minőségbiztosítási- és villamosmérnök), illetve a gyakorlati tudással és tapasztalattal rendelkező szakértők, specialisták hiánya. A munkaerő-állomány bővítésének mértéke a válaszadó cégek mintegy 60%-ánál maximum 10 főt jelent, 25%-ánál 11-50 fő között lehet.
A felmérés alapján az érintett vállalatoknál jellemzően gondot okoz a munkaügyi osztály (HR) kapacitásának elégtelensége, a nem megfelelő toborzás-kiválasztás, valamint a vállalat jó hírnevének elhanyagolása. A válaszok szerint a legnagyobb problémát az alacsony vállalati bérszínvonal jelenti, illetve az, hogy nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő a telephelyek körül, több pozícióban pedig aggasztó munkaerőhiány tapasztalható. Mindez azért is jelzésértékű, mert a válaszadók összesített állományi létszáma meghaladja az 50.000 főt. A kutatás szerint a fenti jelenség a közép-magyarországi régióban a leggyakoribb, de nagyobb mértékben megfigyelhető a közép- és nyugat-dunántúli területeken is. A felmérés alapján az érintett vállalatoknál jellemzően gondot okoz még a munkaügyi osztály (HR) kapacitásának elégtelensége, a nem megfelelő toborzás-kiválasztás, valamint a munkáltatói márkaépítés hiánya.
A válaszokból egyértelműen kimutatható, hogy a korszerűbb toborzás-kiválasztási technikák, az ösztönzőbb motivációs rendszer, a munkáltatói márkaépítés és a munkavállalók szállítása, elszállásolása jelentene megoldást a munkaerő-toborzással, -megtartással kapcsolatos nehézségekre. Esetenként a részmunkaidő (távmunka, rugalmas munkaidő) bevezetése és a vállalati technológiai fejlesztés, a gazdaságos folyamatok kialakítása is könnyíthetne a problémákon.
A Humán Centrum kérdőíve - a foglalkoztatás témakörén belül - a munkaerő-kölcsönzés jelenségét és annak a különböző cégek életében betöltött szerepét egyaránt vizsgálta. Az adatokból jól látszik, hogy hazai viszonylatban a kölcsönzött munkavállalók alkalmazása, mint foglalkoztatási lehetőség a vállalatok 36%-ra jellemző, átlagosan 12 hónapnál hosszabb ideig vesznek igénybe ilyen típusú munkaerőt. A kölcsönzés nagyobb arányú alkalmazása könnyítheti a vállalatok munkaerő-gazdálkodásának nehézségeit. A válaszadók kétharmada úgy nyilatkozott, hogy a jövőben az eddigivel azonos szinten marad, vagy éppenséggel emelkedik a kölcsönzött dolgozók foglalkoztatásának aránya.
A munkaadók többsége nem foglalkoztat közvetlenül tanulókat: az iskolarendszerű gyakorlati képzésben résztvevő (pl. duális képzés, ösztöndíjas) diákok alkalmazása elenyésző. Mindemellett nyitottságot mutatnak a diákszövetkezetek bevonására, hiszen a vállalatok 30%-a tervezi a diákmunka tudatos bővítését. A cégek igen eltérően használják ki a diákszövetkezeti együttműködésben rejlő lehetőségeket. A cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák szövetkezet adatai szerint egy-egy diák átlagosan 1-6 hónap közötti időtartamban lát el kisegítő vagy szakirányú tanulmányokat igénylő gyakornoki feladatokat. Alkalmazásukkal a foglalkoztatói ráfordítások csökkenthetőek a főállásúhoz hasonló besorolási díjazás mellett.
„A felmérésben részt vevő cégek válaszai egyértelműen azt mutatják, hogy az érintettek jellemzően tisztában vannak a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés, a diákmunka szervezés pozitív velejáróival. A cégeknek a korszerű toborzás-kiválasztási technikák alkalmazása, a munkaügyi adminisztrációs terhek jelentős csökkentése és a munkavállalók esetleges szállítása miatt is érdemes kölcsönzésben gondolkodniuk.” - foglalta össze Szabó Zsuzsa, a Humán Centrum Kft. cégvezetője.
Foglalkoztatási kilátások 2017-ben
A munkaerő-toborzás témakörében a válaszadók többsége abszolút nyitottságot mutat az új munkaerő felvételére, a vállalatok alkalmazotti körének bővítése jelenleg is zajlik. A válaszok alapján a betanított, a segéd- és szakmunkások, valamint az ügyviteli alkalmazottak a legkeresettebbek. Szintén számottevő a különböző mérnökök (építész- folyamat- minőségbiztosítási- és villamosmérnök), illetve a gyakorlati tudással és tapasztalattal rendelkező szakértők, specialisták hiánya. A munkaerő-állomány bővítésének mértéke a válaszadó cégek mintegy 60%-ánál maximum 10 főt jelent, 25%-ánál 11-50 fő között lehet.
A munkaerő-toborzás problémái
A felmérés alapján az érintett vállalatoknál jellemzően gondot okoz a munkaügyi osztály (HR) kapacitásának elégtelensége, a nem megfelelő toborzás-kiválasztás, valamint a vállalat jó hírnevének elhanyagolása. A válaszok szerint a legnagyobb problémát az alacsony vállalati bérszínvonal jelenti, illetve az, hogy nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő a telephelyek körül, több pozícióban pedig aggasztó munkaerőhiány tapasztalható. Mindez azért is jelzésértékű, mert a válaszadók összesített állományi létszáma meghaladja az 50.000 főt. A kutatás szerint a fenti jelenség a közép-magyarországi régióban a leggyakoribb, de nagyobb mértékben megfigyelhető a közép- és nyugat-dunántúli területeken is. A felmérés alapján az érintett vállalatoknál jellemzően gondot okoz még a munkaügyi osztály (HR) kapacitásának elégtelensége, a nem megfelelő toborzás-kiválasztás, valamint a munkáltatói márkaépítés hiánya.
A lehetséges megoldások
A válaszokból egyértelműen kimutatható, hogy a korszerűbb toborzás-kiválasztási technikák, az ösztönzőbb motivációs rendszer, a munkáltatói márkaépítés és a munkavállalók szállítása, elszállásolása jelentene megoldást a munkaerő-toborzással, -megtartással kapcsolatos nehézségekre. Esetenként a részmunkaidő (távmunka, rugalmas munkaidő) bevezetése és a vállalati technológiai fejlesztés, a gazdaságos folyamatok kialakítása is könnyíthetne a problémákon.
A munkaerő-kölcsönzés tendenciái 2017-ben
A Humán Centrum kérdőíve - a foglalkoztatás témakörén belül - a munkaerő-kölcsönzés jelenségét és annak a különböző cégek életében betöltött szerepét egyaránt vizsgálta. Az adatokból jól látszik, hogy hazai viszonylatban a kölcsönzött munkavállalók alkalmazása, mint foglalkoztatási lehetőség a vállalatok 36%-ra jellemző, átlagosan 12 hónapnál hosszabb ideig vesznek igénybe ilyen típusú munkaerőt. A kölcsönzés nagyobb arányú alkalmazása könnyítheti a vállalatok munkaerő-gazdálkodásának nehézségeit. A válaszadók kétharmada úgy nyilatkozott, hogy a jövőben az eddigivel azonos szinten marad, vagy éppenséggel emelkedik a kölcsönzött dolgozók foglalkoztatásának aránya.
A diákmunka szerepe a vállalatok életében
A munkaadók többsége nem foglalkoztat közvetlenül tanulókat: az iskolarendszerű gyakorlati képzésben résztvevő (pl. duális képzés, ösztöndíjas) diákok alkalmazása elenyésző. Mindemellett nyitottságot mutatnak a diákszövetkezetek bevonására, hiszen a vállalatok 30%-a tervezi a diákmunka tudatos bővítését. A cégek igen eltérően használják ki a diákszövetkezeti együttműködésben rejlő lehetőségeket. A cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák szövetkezet adatai szerint egy-egy diák átlagosan 1-6 hónap közötti időtartamban lát el kisegítő vagy szakirányú tanulmányokat igénylő gyakornoki feladatokat. Alkalmazásukkal a foglalkoztatói ráfordítások csökkenthetőek a főállásúhoz hasonló besorolási díjazás mellett.
„A felmérésben részt vevő cégek válaszai egyértelműen azt mutatják, hogy az érintettek jellemzően tisztában vannak a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés, a diákmunka szervezés pozitív velejáróival. A cégeknek a korszerű toborzás-kiválasztási technikák alkalmazása, a munkaügyi adminisztrációs terhek jelentős csökkentése és a munkavállalók esetleges szállítása miatt is érdemes kölcsönzésben gondolkodniuk.” - foglalta össze Szabó Zsuzsa, a Humán Centrum Kft. cégvezetője.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?