A munkahelyen kevés lesz az A2-es nyelvvizsga
A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint motivációt jelenthet, de a munkaerőpiacon nem elegendő az új A2-es minimumszintű nyelvvizsga.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint alacsonyabb tudásszintű tanulók számára az A2-es szintű, alapfok alatti nyelvvizsga motivációt jelenthet a tanulásban, de a munkaerőpiacon az nem elegendő. Légrádi Tamást annak kapcsán kérdezte pénteken az MTI, hogy bevezetik az úgynevezett belépő fokú, államilag elismert nyelvvizsgát.
Légrádi Tamás úgy véli, az új vizsgaszint bevezetését indokolhatta az a „stabil probléma”, hogy például a szakiskolai képzésben különösen a nyelvtanulás szempontjából alulmotiváltak a diákok.
Mint mondta, a hatfokozatú skála második, A2-es szintjén a tanuló kezdő szinten tud beszélni magáról, családjáról, közvetlen környezetéről. A munkaerőpiacon, illetve külföldi munkavállaláshoz ez nem elegendő. Megjegyezte azt is, hogy sok helyen a B1-es alapfok is kevés. Tudomása szerint már nincs olyan egyetemi szak sem, ahol a diplomához elég lenne az alapfokú nyelvvizsga.
Annak kapcsán, hogy a csalások lehetőségének csökkentése érdekében a szóbeli nyelvvizsgákon a jövőben hangfelvétel készül majd, illetve az írásbeli vizsgák feladatlapjai is csak a vizsga napján jutnak majd el a vizsgahelyekre, az egyesület elnöke azt mondta: egyrészt nem kis adminisztrációs terhet ró a vizsgaközpontokra, másrészt viszont egyetértenek minden olyan törekvéssel, változtatással, amely a tiszta vizsgáztatást segíti.
A nyelvvizsgáztatásról szóló kormányrendelet módosítása kedden jelent meg a Magyar Közlönyben. A kormányfő által jegyzett módosítás a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Ez alapján bevezetik, hogy államilag elismert nyelvvizsgát ne csak B1, B2 és C1 szinten lehessen tenni, hanem A2 (belépőfok) szinten is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezt azzal indokolta csütörtökön, hogy jelenleg Magyarországon az Európai Unió tagállamaiban széles körben elfogadott és alkalmazott Közös Európai Referenciakeret hat fokozatából csak három szinten lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni (B1=alapfok, B2=középfok, C1=felsőfok). A Magyarországon alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti - mutattak rá a közleményben.
Légrádi Tamás úgy véli, az új vizsgaszint bevezetését indokolhatta az a „stabil probléma”, hogy például a szakiskolai képzésben különösen a nyelvtanulás szempontjából alulmotiváltak a diákok.
Mint mondta, a hatfokozatú skála második, A2-es szintjén a tanuló kezdő szinten tud beszélni magáról, családjáról, közvetlen környezetéről. A munkaerőpiacon, illetve külföldi munkavállaláshoz ez nem elegendő. Megjegyezte azt is, hogy sok helyen a B1-es alapfok is kevés. Tudomása szerint már nincs olyan egyetemi szak sem, ahol a diplomához elég lenne az alapfokú nyelvvizsga.
Annak kapcsán, hogy a csalások lehetőségének csökkentése érdekében a szóbeli nyelvvizsgákon a jövőben hangfelvétel készül majd, illetve az írásbeli vizsgák feladatlapjai is csak a vizsga napján jutnak majd el a vizsgahelyekre, az egyesület elnöke azt mondta: egyrészt nem kis adminisztrációs terhet ró a vizsgaközpontokra, másrészt viszont egyetértenek minden olyan törekvéssel, változtatással, amely a tiszta vizsgáztatást segíti.
A nyelvvizsgáztatásról szóló kormányrendelet módosítása kedden jelent meg a Magyar Közlönyben. A kormányfő által jegyzett módosítás a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Ez alapján bevezetik, hogy államilag elismert nyelvvizsgát ne csak B1, B2 és C1 szinten lehessen tenni, hanem A2 (belépőfok) szinten is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezt azzal indokolta csütörtökön, hogy jelenleg Magyarországon az Európai Unió tagállamaiban széles körben elfogadott és alkalmazott Közös Európai Referenciakeret hat fokozatából csak három szinten lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni (B1=alapfok, B2=középfok, C1=felsőfok). A Magyarországon alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti - mutattak rá a közleményben.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon