A munkaidő fontossága - kiemelik-e a rabszolgasorsból a munkavállalót?

Új munkajogi szabályok

Tegnap írtunka startupok munkaidő-szervezéséről. Hasonló témára épült a BDO által szervezett Munkaidő Expo, ahol a munkaidő, pihenőidő témájára fókuszálva a munkaidőkeret, munkaidő-nyilvántartás és az elszámolási időszak új szabályairól volt szó.

Alvás, kocsmázás, kártyázás – ezért szorult a múlt munkavállalója

Dr. Dudás Katalin ügyvéd , az OMMF korábbi elnöke a rendezvényen elmondta: manapság a hagyományos munkaidőrendszert egyre inkább felváltja a nem hagyományos, rugalmas munkatervezési rendszer. Az idő ellentmondása a munka változó jellegével vegyülve arra kényszerít minket, hogy újra átgondoljuk: mit is értünk a munka és az idő fogalmán – mikor, hol, hogyan és miért dolgozunk – idézte az ügyvédnő Charles Handy társadalom- és szervezetfilozófust, írót.

A mindennapi idő lineáris, homogén, kiszámítható, megvásárolható és osztható. A hajnaltól napnyugtáig tartó munkanap helyett fontos a pontos óraidő ismerete és beosztása. Az idő az ipari kapitalizmusra való átmenetben nyeri el fegyelmező jellegét, amikor a munka feladatokhoz mért időbeosztását óra szabályozza. Régen a munkavállalókat a következő kihágásokért büntették: alvás, kocsmalátogatás, kártyázás, előbb eltávozott, kerítésen át közlekedett. A mai világban is fontos a munkavállaló részéről a megfelelő fegyelmezettség, persze nyilvánvalóan nem a fenti kihágások fordulnak elő manapság.

Mikor vagyunk munkában?

A munkaidő kitölti az időnk nagy részét, kialakítása megterhelést okoz, szociális és családi életünkre is kihat.

Az anyagi ellenszolgáltatáson kívül a munka sok más előnnyel jár: strukturálja a dolgozó idejét, ezen kívül társadalmi kapcsolatokat, kollektív célt, azonosságtudatot és rendszeres tevékenységet kínál számára – mondta a szakember Dr. John Haworth-t, a Manchesteri Egyetem tanárát idézve.

A munka törvénykönyve szerint a munkát csak olyan időtartamban lehet végezni, hogy a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Fontos az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklése, káros hatásának csökkentése. Kell egy egységes és átfogó megelőzési stratégia a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra kiterjedően.

Ma már általában a cégek megrendelésre dolgoznak, nincs már tömegtermelés. Ez is befolyásolja a munkaidő kialakulását. Az üzletek nyitva tartása is megváltozott. Az új technológiáknak köszönhetően már a munkavállaló bárhol elérhető, így már az is érdekes kérdéseket vet fel, hogy egyáltalán mikor vagyunk munkában. Sokan már otthonról dolgoznak, ezeknél a munkavállalóknál az nagyon lényeges, hogy ne a szabadidő rovására menjen a munka. Nagyon fontos az idővel, a szabadság kezelésével megtanulni bánni. Megjelent a munkaalkoholizmus fogalma, amely az új világunknak a betegsége. Semmiképp nem szerencsés, ha a munkaidő túlságosan kötött, de az sem jó, ha túl szabad, az az ideális, ha optimális megterhelés ér egy munkavállalót.

Mérhető és nem mérhető munkahelyi terhelések

A munkavégzésből eredő megterhelések lehetnek fizikaiak, fiziológiaik, mentálisak és pszichések. A munkahelyi megterhelések egy része jól mérhető (energiaforgalom, izomzat erőkifejtése, hőtranszport iránya), becsülni tudjuk az információterhelést, de a fiziológiai válaszok nem az információ mennyiségétől függnek.

A munka törvénykönyve szerint a munkahigiénés vizsgálatok a végzett munkából és a munkakörnyezet hatásaiból adódó megterhelés mennyiségi meghatározására alkalmas eljárások, valamint olyan vizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető a munkából és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok kezelésére (csökkentésére).

Egészségügyi minisztériumi rendelet szól a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről. Az egészségvédelmi határértéket a nemzetközi gyakorlatban és tudományosan megalapozva nyolc órás munkaidőre, és negyven órás munkahétre számolták ki.

A szellemi munkánál figyelembe kell venni a célirányos, tartós információfeldolgozást, a készenléti állapotot (mekkora a felelősség, veszély), a szellemi megterhelést, a pszichés terhelést, az alkalmazkodást a munkafeladathoz, a monotóniát, a telítődést, az alkalmazkodási elégtelenséget, azaz a stressz faktort.

A munkaidő mint szociálpolitikai kérdés

A munkaidő, éppúgy, mint a munkabér, tisztán a helyes vezetésen múlik. A munkaidőt nem azért állapították meg nyolc órában, mert ez a nap egyharmad része, hanem azért, mert úgy tapasztalták, hogy ez az idő, amely alatt még elsőrangú munkát várhatnak embereiktől.

Az új időfegyelem szerint az emberek nem az idő ellen, hanem az időért harcolnak. Az Európai Parlament is foglalkozott a munkaidő kérdésével, erről szól a munka minőségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia.

Sürgős szükség van a vasárnapi munka munkavállalók egészségére gyakorolt hatásának tudományos vizsgálatára.

A munkás nem tekintendő erőműtani gépnek, melynek hivatásszerű munkálkodása csupán a teljesített munka mennyisége szerint ítélendő meg, hanem szellemmel megáldott lényül tekintendő, kinek szellemi ereje a munka minőségére közvetlen befolyással van – mondta a szakember Barth László főjegyzőre és Dr. Niemeyer Pálra hivatkozva.

Az egyéni habitust is figyelembe kell venni a munka egészségre gyakorolt hatásánál, mindenkinél más az egyéni reakció. A többletmegterhelés veszélyes lehet, ezzel kapcsolatban kell kialakítani a munkaidőt. Az alulterhelés sem ideális, ha nincs feladat vagy nagyon kevés, amit el kell végezni. A fizikai munkánál nagyon fontos a kifáradás, időnként pihentetni kell a munkavállalót. Megfelelő időnek kell rendelkezésre állni ahhoz, hogy regenerálódjon. Jól mérhető, hogy mikor jelentkeznek a kifáradás jelei.

A munkaidőkeret alkalmazása

Dr. Gecse Istvánné több mint harminc éve dolgozik munkaügyi bíróként a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, címzetes törvényszéki bíró.

Azért érdemes munkaidőkeretet alkalmazni, mert a rendkívüli munkaidővel kapcsolatos költségek csökkenthetők – kezdte a bírónő az előadását. Ezen kívül rugalmas, a termelési igényekhez igazodó munkaidő-beosztást lehet létrehozni. A vasárnapi munkavégzés elrendelésének is lehetősége van, a heti pihenőnapokat rugalmasan ki lehet adni, illetve a pihenőnapokat, a pihenőidőt meg megválasztására is lehetőség nyílik.

A munkaidőkeretet és a hozzá kapcsolódó munkaidő szervezéssel kapcsolatosan alkalmazott pontos szabályokat a munkáltató egyoldalúan határozza meg: alkalmazott munkaidőkeret hossza, annak kezdő és befejező időpontja.

A munkaidőkeret alkalmazásához nincs szükség a munkavállaló hozzájárulására. A munkarend megválasztása, a munkaidő beosztása alapvető munkáltatói jog, a munkáltató irányítási és utasítási jogkörébe tartozik. A munkaidő-beosztással kapcsolatos tájékoztatást írásban közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. A munkaidőkeret a napi munkaidő figyelembevételével meghatározott olyan nagyobb számolási egység, mely egyenlőtlen és egyúttal rugalmas munkaidő beosztást tesz lehetővé a foglalkoztató számára.

A munkaerő áruvá silányult

A szabályok a szervezetnél lényegesek. A munkavállaló is részt vesz ebben, gazdasági érdeke fűződik hozzá.

Sajnos mai világunk rabszolgatartó társadalomnak nevezhető, a vadkapitalizmusban a munkaerő áruvá silányult. Ha sok van a munkaerőpiacon, akkor olcsóvá válik, ha kevés, akkor drága lesz.

Régen a kvalifikált dolgozó kapta a legtöbb fizetést, mára azonban eltűnt a kvalifikáció, aki tizenöt éve dolgozik, ugyanannyit kap, mint az új dolgozó. Pedig a munkaerőt nem megveszi a munkáltató, munkaszerződést köt vele, a szerződés pedig két mellérendelt fél megegyezése: ez a mellérendelt viszony nem valósul meg a mai világban. Vegyük például, hogy valaki egy hónapos próbaidőben állapodik meg, előtte két nappal pedig közli a munkáltató, hogy meghosszabbítják a próbaidőt, s ilyenkor a munkavállaló nem sokat tehet – zárta előadását a bírónő.