A munkáltatói márkaépítés globális trendjei
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatÁtnéztünk néhány globális kutatást, melyek legfontosabb megállapításait megosztjuk az olvasókkal. Manapság már szerencsére nem kell elmagyarázni a címben lévő két szakszó jelentését a HR és kommunikációs szakemberek számára. Ha meghalljuk, tudjuk mit jelent, mi van mögötte. Azt azonban kevesebben tudják, mit is kezdjenek vele. Éppen ezért érdekes lehet egy összefoglalás arról, merre tart ez a szakterület a nagyvilágban.
A különböző kutatásokból látszik, hogy az elmúlt években a munkáltatói márkaépítés fontossága még erőteljesebb lett a vállalatok körében. A People matters és a Monster.com közös kutatása szerint a vállalatok 61%-a elsősorban azt várja a munkáltatói márkaépítéstől, hogy minél erősebb pályázókat vonzzanak be magukhoz, majd ezt követi a kiválasztás hatékonyságának növelése az időtartam és a költségek csökkentése által.
Mindezen célok elérése érdekében természetesen megfelelő nagyságú anyagi forrás biztosítása is szükséges, és erre hajlandóak is áldozni a vállalatok. Szintén a fent említett kutatás szerint globálisan növekszik a munkáltatói márkára fordított kiadások aránya a teljes márkákra fordított összköltésen belül.
Érthető ugyanakkor, hogy felmerül a kérdés, kifizetődik ez a vállalatnak valamikor? Egyértelműen, igen. Amennyiben a vállalatok alaposan megtervezett munkáltatói márkaépítésre költenek, akkor a fenti célok elérésével a befektetett összeg bőven megtérül.
A Betterteam felmérése szerint a jelöltek 62% utánanéz az adott vállalatnak a jelentkezés előtt és nagyon nem mindegy, mit hall vagy talál róla. 10-ből 7-en ugyanis elfogadják azt, amit a munkavállalók a vállalatról mondanak. Amennyiben egy vállalatnak pozitív a megítélése a piacon, úgy egy adott állásra általában kétszer annyi jelentkező pályázik, mint a negatív hírnévvel jelentkezőkhöz, így nekik átlagosan 10%-kal kevesebbet kell költeniük a toborzásra. Ezzel szemben egy kétes hírnevű vállalathoz még a piacinál magasabb fizetésért sem szívesen jelentkeznek az álláskeresők.
Mire költsünk, hogy jobb legyen a vállalat hírneve, és megkülönböztessük magunkat másoktól? Mit csinálnak a legjobbak manapság? Mit mutatnak a trendek?
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A munkáltatói márkaépítés globális trendjei
2. oldal - A munkavállalói értékajánlat szerepe és megjelenítése
Mindezen célok elérése érdekében természetesen megfelelő nagyságú anyagi forrás biztosítása is szükséges, és erre hajlandóak is áldozni a vállalatok. Szintén a fent említett kutatás szerint globálisan növekszik a munkáltatói márkára fordított kiadások aránya a teljes márkákra fordított összköltésen belül.
Érthető ugyanakkor, hogy felmerül a kérdés, kifizetődik ez a vállalatnak valamikor? Egyértelműen, igen. Amennyiben a vállalatok alaposan megtervezett munkáltatói márkaépítésre költenek, akkor a fenti célok elérésével a befektetett összeg bőven megtérül.
A pozitív munkáltatói márka hatása
A Betterteam felmérése szerint a jelöltek 62% utánanéz az adott vállalatnak a jelentkezés előtt és nagyon nem mindegy, mit hall vagy talál róla. 10-ből 7-en ugyanis elfogadják azt, amit a munkavállalók a vállalatról mondanak. Amennyiben egy vállalatnak pozitív a megítélése a piacon, úgy egy adott állásra általában kétszer annyi jelentkező pályázik, mint a negatív hírnévvel jelentkezőkhöz, így nekik átlagosan 10%-kal kevesebbet kell költeniük a toborzásra. Ezzel szemben egy kétes hírnevű vállalathoz még a piacinál magasabb fizetésért sem szívesen jelentkeznek az álláskeresők.
Mire költsünk, hogy jobb legyen a vállalat hírneve, és megkülönböztessük magunkat másoktól? Mit csinálnak a legjobbak manapság? Mit mutatnak a trendek?
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A munkáltatói márkaépítés globális trendjei
2. oldal - A munkavállalói értékajánlat szerepe és megjelenítése
Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?