Megjelent: 5 éve

A munkáltatók 4,76 százalékkal emelnék a minimálbért

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a kormány, a munkavállalók és a munkaadók idén harmadik alkalommal próbáltak megegyezni a 2016. évi minimálbér, illetve szakmunkás minimálbér (garantált bérminimum) összegéről. A munkáltatók a bruttó minimálbér 4,76, a bruttó garantált bérminimum esetében pedig 4,91 százalékos emelésre tettek javaslatot. Az érdekképviseletek ezt nem tartották elégségesnek a 9 százalékos javaslatukhoz képest. A tárgyaláson nem történt megállapodás.

A munkáltatói oldal két szereplője módosította korábbi ajánlatát a minimálbérek és a szakmai bérminimum emelésére: az új javaslat 4,8 százalékos emelés a minimálbérre és 4,9 százalékos a garantált bérminimumra. A javasolt új bruttó összegek 110 000 Ft, illetve 128 000 Ft, amelyek (SZJA csökkenése miatt) nettó 6,4 százalékos, illetve 6,5 százalékos emelést tesznek ki. A VKF- ben képviselt harmadik munkáltató kitartott a 3 százalékos emelési ajánlat mellett, de legközelebbi ülésén megfontolja a megemelt összeg elfogadását.

A szakszervezeti oldal teljesen egységes, ugyanis a közszféra munkavállalóit tömörítő szakszervezetek is támogatják a minimálbér bruttó 9 és a garantált bérminimum bruttó 13 százalékos emelését, és abban is egyetértenek, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum szintjét, ami csak egy több évre szóló béremelési megállapodással érhető el - hangsúlyozta Kordás László, a MaSzSz elnöke.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke nem tekintette kielégítőnek az új javaslatot, hiszen az még mindig messze van a négy szakszervezeti konföderáció által megfogalmazott igénytől: a 9 százalékos minimálbér és különösen a 13 százalékos garantált bérminimum emelési mértékektől. Palkovics Imre az esetleges kompromisszum fontos elemeként nevezte meg azokat a garanciákat, amelyek a 2016-ban nem teljesülő béremelési igények belátható időn belül történő elérését valószínűsítik. Erre a kormányzati oldaltól vár értékelhető javaslatot.

A Munkástanácsok továbbra is úgy ítéli meg, hogy az alacsony bérű munkavállalók nem részesültek az elmúlt időszak gazdasági növekedésének eredményéből, amiben jelentős szerepet játszott az adópolitika és az érdekvédelem munkahelyi intézményi rendszerének meggyengítése (ez utóbbi a most hatályos Munka Törvénykönyve bevezetésének következménye).

Gaskó István , a Liga Szakszervezetek elnöke az MTI-nek elmondta, továbbra is szeretnék elérni, hogy a tavaly december 29-én aláírt megállapodás értelmében a VKF-fórumon tudják tárgyalni a munka törvénykönyvének módosítását, a sztrájk törvényt és a korkedvezményes nyugdíj kérdését.
  • 2020.09.24Adókonferencia Jöjjön el a SALDO Adókonferenciájára és ismerje meg az új TB törvény szabályait, valamint a külföldi partnereivel kötött szerződések ÁFA előírásait! Szerezzen biztos tudást, kreditpontokat, tájékozódjon szakértőinktől. Országosan 7 helyszínen várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Óriási magyar siker: nemzetközi COVID-projekt élén a SZTAKI

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) vezetésével 21 tagú uniós COVID-projekt indul az európai gyártóipar és... Teljes cikk

Felére estek a tréningcégek bevételei - merre tovább, fejlesztők?

A koronavírus-járvány hónapjait a szervezetfejlesztők is hullámvasútként élték meg volt. A vállalati megrendelések leállása, a gyors digitális... Teljes cikk

Figyelj oda a legjobb embereidre! A túlélést is jelenthetik

Akad vezető, aki a koronavírus okozta új helyzetben máris váltott. Fenyegető hangnemmel, rosszabb feltételekkel akarja rövid pórázon tartani az újra... Teljes cikk