A munkavállalók kétharmada átlag alatt keres
Több, mint 3 millió dolgozó nem keresi meg a KSH adatai szerint átlagosnak mondható bért, a versenyszférában hatalmas bérkülönbségek vannak - írja a Népszava.
A KSH legutóbbi jelentése szerint az idei első félévben az átlagbér meghaladta a bruttó 324 ezer forintot. Azonban a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Policy Agenda a Pénzügyminisztériumtól kikért adatok alapján vizsgálta az átlagbér és a mediánbér egymáshoz való viszonyát, ebből kiderül, hogy sokan keresnek az átlagbértől jóval kevesebbet. Ennek az az oka, hogy az átlagbért egy egyszerű átlagolással számolják ki, azaz a béreket összeadják, majd a végeredményt elosztják a dolgozók létszámával - írja a lap.
A mediánbér egy valósabb adatot mutat, ezt úgy számolják ki, hogy a kereseteket növekvő sorrendbe rendezik, és a középen álló összeg lesz a mediánbér, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Ez az összeg mintegy 20 százalékkal kisebb, mint az átlagbér.
Az átlagbér és a mediánbér hányadosa azt mutatja meg, hogy milyen mértékű a béregyenlőtlenség a munkaerőpiacon.
A MASZSZ szerint a magyar munkaerőpiacon az európai unió átlagához képest jóval nagyobb a béregyenlőtlenség, az olló ráadásul egyre nyílik. Míg az unióban a mediánbér stabilan az átlagbér 84 százalékát teszi ki, addig Magyarországon 2014-ben 76, 2016-ban 74 százalék volt az arány. A jelenlegi mediánbér 240 ezer forint körül mozoghat, vagyis ennél kevesebbet kereshet a dolgozók fele, több, mint 2,2 millió munkavállaló.
Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint a bérkülönbségek oka az egykulcsos személyi jövedelemadó lehet. A szakszervezeti szövetség ezért egy többkulcsos, progresszív személyi jövedelemadó rendszert szeretne, amely a kötelező legkisebb béreket keresőkre 0 százalékos adókulcsot szabna meg, a közepes jövedelmi sávokban 9, afelett 15 százalékos lenne az adóteher.
Az adatokból az is kiderült, hogy a közszférában kisebbek a bérkülönbségek. Az állami intézményeknél dolgozók mediánbére a szektoron belüli átlagbér 87 százalékát teszi ki, addig a piaci cégeknél az arány 69 százalék.
Az egyetemi végzettségűek esetében a mediánbér az átlagbér 74 százalékát teszi ki, az alapfokú végzettségűek körében az arány 88 százalék.
Kordás szerint több mint egymillió munkavállaló - jellemzően az alacsonyabb iskolai végzettségűek - azonban még mindig csak a kötelező legkisebb béreket kapja munkájáért, éppen azért van kevésbé eltérés az ő fizetéseik között.
Fotó: pixabay
Népszava
A mediánbér egy valósabb adatot mutat, ezt úgy számolják ki, hogy a kereseteket növekvő sorrendbe rendezik, és a középen álló összeg lesz a mediánbér, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Ez az összeg mintegy 20 százalékkal kisebb, mint az átlagbér.
Az átlagbér és a mediánbér hányadosa azt mutatja meg, hogy milyen mértékű a béregyenlőtlenség a munkaerőpiacon.
A MASZSZ szerint a magyar munkaerőpiacon az európai unió átlagához képest jóval nagyobb a béregyenlőtlenség, az olló ráadásul egyre nyílik. Míg az unióban a mediánbér stabilan az átlagbér 84 százalékát teszi ki, addig Magyarországon 2014-ben 76, 2016-ban 74 százalék volt az arány. A jelenlegi mediánbér 240 ezer forint körül mozoghat, vagyis ennél kevesebbet kereshet a dolgozók fele, több, mint 2,2 millió munkavállaló.
Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint a bérkülönbségek oka az egykulcsos személyi jövedelemadó lehet. A szakszervezeti szövetség ezért egy többkulcsos, progresszív személyi jövedelemadó rendszert szeretne, amely a kötelező legkisebb béreket keresőkre 0 százalékos adókulcsot szabna meg, a közepes jövedelmi sávokban 9, afelett 15 százalékos lenne az adóteher.
Az adatokból az is kiderült, hogy a közszférában kisebbek a bérkülönbségek. Az állami intézményeknél dolgozók mediánbére a szektoron belüli átlagbér 87 százalékát teszi ki, addig a piaci cégeknél az arány 69 százalék.
Az egyetemi végzettségűek esetében a mediánbér az átlagbér 74 százalékát teszi ki, az alapfokú végzettségűek körében az arány 88 százalék.
Kordás szerint több mint egymillió munkavállaló - jellemzően az alacsonyabb iskolai végzettségűek - azonban még mindig csak a kötelező legkisebb béreket kapja munkájáért, éppen azért van kevésbé eltérés az ő fizetéseik között.
Fotó: pixabay
Népszava
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Jön a home office sorozat az "új normálisról"?