A munkavállalók nem számítanak egy éven belül fizetésemelésre
Miközben sokan bizakodnak a munkahelyükön való szakmai előrelépésben, a cégek 40 százalékánál nincs kialakítva semmilyen ösztönző rendszer. Az államigazgatásban az átlagnál többen, a dolgozók 48 százaléka, míg az egészségügy területén 60 százalék panaszkodik erre - derül ki egy felmérésből.
A Profession.hu több mint ezer dolgozó bevonásával készült felmérése rámutat: a legfőbb ösztönző erő a megfelelő kereseti lehetőség, de az önálló munkavégzés is sokakat motivál. A kutatásból az is kiderül, hogy a kor előrehaladtával a munkavállalók egyre kevésbé látják az elmozdulás lehetőségét.
A kutatásban megkérdezettek 40 százaléka számít egy éven belül előléptetésre, 36 százalékuk azonban egyáltalán nem követi figyelemmel a munkahelyén belüli lehetőségeket. Legkevésbé a non-profit szervezetekben, illetve oktatási intézményekben dolgozók bizakodóak. A pozitív jövőkép inkább a magasabb végzettséggel rendelkező munkavállalóknál jellemző.
A szakmai előrelépéstől nem feltétlenül vár mindenki fizetésemelkedést, a munkavállalók 70 százaléka nem számít egy éven belül fizetésemelésre. Ebben a kérdésben egyébként leginkább a 30 év alattiak és a budapestiek optimisták.
A megfelelő fizetés, a biztonság és a jó légkör a legjobb motiváció
A legtöbb munkavállalót a megfelelő kereseti lehetőség (71 százalék), az állásbiztonság (57 százalék) és a jó munkahelyi légkör (67 százalék) motiválja. Meglepően sok, minden második munkavállaló értékeli, ha önálló munkavégzésre is lehetősége van (49 százalék).
Sok munkahelyen kifejezetten a teljesítményt és a munkahelyi hangulatot javító ösztönzők is vannak: például a munkamenet önállóságának és a dolgozó felelősségének növelése (38 százalék), nagyobb teljesítményre ösztönző prémiumok (38 százalék), céges rendezvények (35 százalék), valamint a jó teljesítmény nyilvános elismerése (32 százalék).
A megkérdezettek 40 százalékának munkahelyén azonban semmiféle beépített ösztönző mechanizmus nincs, és a kutatásból az is kiderül, hogy ez az arány magasabb az államigazgatásban dolgozók (48 százalék) és kiemelkedően magas az egészségügyi dolgozók (60 százalék) esetében.
Az 50 év felettiek és a kis településeken élők az átlagosnál kevésbé hisznek a munkahelyi ösztönző lehetőségekben, és egyértelműen a pénzügyi ösztönzést tartják a leghatékonyabbnak.
Ritka a munkáltató által támogatott továbbképzés
A kutatásban résztvevők 50 százalékának munkaadója semmilyen továbbképzést nem biztosít. Az államigazgatásban dolgozók az átlagosnál magasabb arányban mondták, hogy a munkáltatójuk támogatásával tervezik tovább képezni magukat a következő 1 évben. A munkavállalók 34 százaléka vett részt valamilyen továbbképzésben az elmúlt év során.
A kutatásban megkérdezettek 40 százaléka számít egy éven belül előléptetésre, 36 százalékuk azonban egyáltalán nem követi figyelemmel a munkahelyén belüli lehetőségeket. Legkevésbé a non-profit szervezetekben, illetve oktatási intézményekben dolgozók bizakodóak. A pozitív jövőkép inkább a magasabb végzettséggel rendelkező munkavállalóknál jellemző.
A szakmai előrelépéstől nem feltétlenül vár mindenki fizetésemelkedést, a munkavállalók 70 százaléka nem számít egy éven belül fizetésemelésre. Ebben a kérdésben egyébként leginkább a 30 év alattiak és a budapestiek optimisták.
A megfelelő fizetés, a biztonság és a jó légkör a legjobb motiváció
A legtöbb munkavállalót a megfelelő kereseti lehetőség (71 százalék), az állásbiztonság (57 százalék) és a jó munkahelyi légkör (67 százalék) motiválja. Meglepően sok, minden második munkavállaló értékeli, ha önálló munkavégzésre is lehetősége van (49 százalék).
Sok munkahelyen kifejezetten a teljesítményt és a munkahelyi hangulatot javító ösztönzők is vannak: például a munkamenet önállóságának és a dolgozó felelősségének növelése (38 százalék), nagyobb teljesítményre ösztönző prémiumok (38 százalék), céges rendezvények (35 százalék), valamint a jó teljesítmény nyilvános elismerése (32 százalék).
A megkérdezettek 40 százalékának munkahelyén azonban semmiféle beépített ösztönző mechanizmus nincs, és a kutatásból az is kiderül, hogy ez az arány magasabb az államigazgatásban dolgozók (48 százalék) és kiemelkedően magas az egészségügyi dolgozók (60 százalék) esetében.
Az 50 év felettiek és a kis településeken élők az átlagosnál kevésbé hisznek a munkahelyi ösztönző lehetőségekben, és egyértelműen a pénzügyi ösztönzést tartják a leghatékonyabbnak.
Ritka a munkáltató által támogatott továbbképzés
A kutatásban résztvevők 50 százalékának munkaadója semmilyen továbbképzést nem biztosít. Az államigazgatásban dolgozók az átlagosnál magasabb arányban mondták, hogy a munkáltatójuk támogatásával tervezik tovább képezni magukat a következő 1 évben. A munkavállalók 34 százaléka vett részt valamilyen továbbképzésben az elmúlt év során.
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
További cikkek
A teljesítményértékelések 98%-a kudarc? Amit a HR-esek sem mernek kimondani
Az éves teljesítményértékelés sok cégnél még mindig alapgyakorlat – miközben a HR-vezetők többsége sem hisz benne. Elavult rendszer, kellemetlen... Teljes cikk
Rangos elismerés: Dr. Teszárné Dr. Nagy Marianna az Év Női Menedzsere
A legtöbb közönségszavazattal Dr. Teszárné Dr. Nagy Marianna, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság laborvezetője lett az Év Női Menedzsere... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Itt a rangsor: ezek a legjobb ingázóvárosok Budapest környékén 3 hete
- Több irányítás, kevesebb kiégés? A kutatás szerint ez a titok! 1 hónapja
- Mit kívánnának az apák a lányaik munkahelyének? – nőnapi párbeszédet indított a Dreher 1 hónapja
- Még nem kell kidobni a melegítőt: a Z-generációs vezetők visszahozzák a home office-t 1 hónapja
- Egy külföldi dolgozó késelte meg kollégáját egy szegedi építkezésen 1 hónapja
- Ha magaddal nem vagy tisztában, minek irányítanál másokat? Önismeret és a vezetői szerep 1 hónapja
- Ilyen egy gondoskodó munkaadó: díjat nyert a HungaroControl 1 hónapja
- Hasít a job hugging, pedig nem tesz jót a székbe kapaszkodás 1 hónapja
- A wellbeing-paradoxon: kinek a dolga, hogy jól legyünk a munkahelyen? 2 hónapja
- Felmérés: ezért is megéri pluszjuttatást adni a dolgozóknak 2 hónapja
- Tudatos felkészülés a következő lépcsőfokra - tapasztalatok a HBLF X Mentor Programból 2 hónapja

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?