A munkavállalók nem számítanak egy éven belül fizetésemelésre
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMiközben sokan bizakodnak a munkahelyükön való szakmai előrelépésben, a cégek 40 százalékánál nincs kialakítva semmilyen ösztönző rendszer. Az államigazgatásban az átlagnál többen, a dolgozók 48 százaléka, míg az egészségügy területén 60 százalék panaszkodik erre - derül ki egy felmérésből.
A Profession.hu több mint ezer dolgozó bevonásával készült felmérése rámutat: a legfőbb ösztönző erő a megfelelő kereseti lehetőség, de az önálló munkavégzés is sokakat motivál. A kutatásból az is kiderül, hogy a kor előrehaladtával a munkavállalók egyre kevésbé látják az elmozdulás lehetőségét.
A kutatásban megkérdezettek 40 százaléka számít egy éven belül előléptetésre, 36 százalékuk azonban egyáltalán nem követi figyelemmel a munkahelyén belüli lehetőségeket. Legkevésbé a non-profit szervezetekben, illetve oktatási intézményekben dolgozók bizakodóak. A pozitív jövőkép inkább a magasabb végzettséggel rendelkező munkavállalóknál jellemző.
A szakmai előrelépéstől nem feltétlenül vár mindenki fizetésemelkedést, a munkavállalók 70 százaléka nem számít egy éven belül fizetésemelésre. Ebben a kérdésben egyébként leginkább a 30 év alattiak és a budapestiek optimisták.
A megfelelő fizetés, a biztonság és a jó légkör a legjobb motiváció
A legtöbb munkavállalót a megfelelő kereseti lehetőség (71 százalék), az állásbiztonság (57 százalék) és a jó munkahelyi légkör (67 százalék) motiválja. Meglepően sok, minden második munkavállaló értékeli, ha önálló munkavégzésre is lehetősége van (49 százalék).
Sok munkahelyen kifejezetten a teljesítményt és a munkahelyi hangulatot javító ösztönzők is vannak: például a munkamenet önállóságának és a dolgozó felelősségének növelése (38 százalék), nagyobb teljesítményre ösztönző prémiumok (38 százalék), céges rendezvények (35 százalék), valamint a jó teljesítmény nyilvános elismerése (32 százalék).
A megkérdezettek 40 százalékának munkahelyén azonban semmiféle beépített ösztönző mechanizmus nincs, és a kutatásból az is kiderül, hogy ez az arány magasabb az államigazgatásban dolgozók (48 százalék) és kiemelkedően magas az egészségügyi dolgozók (60 százalék) esetében.
Az 50 év felettiek és a kis településeken élők az átlagosnál kevésbé hisznek a munkahelyi ösztönző lehetőségekben, és egyértelműen a pénzügyi ösztönzést tartják a leghatékonyabbnak.
Ritka a munkáltató által támogatott továbbképzés
A kutatásban résztvevők 50 százalékának munkaadója semmilyen továbbképzést nem biztosít. Az államigazgatásban dolgozók az átlagosnál magasabb arányban mondták, hogy a munkáltatójuk támogatásával tervezik tovább képezni magukat a következő 1 évben. A munkavállalók 34 százaléka vett részt valamilyen továbbképzésben az elmúlt év során.
A kutatásban megkérdezettek 40 százaléka számít egy éven belül előléptetésre, 36 százalékuk azonban egyáltalán nem követi figyelemmel a munkahelyén belüli lehetőségeket. Legkevésbé a non-profit szervezetekben, illetve oktatási intézményekben dolgozók bizakodóak. A pozitív jövőkép inkább a magasabb végzettséggel rendelkező munkavállalóknál jellemző.
A szakmai előrelépéstől nem feltétlenül vár mindenki fizetésemelkedést, a munkavállalók 70 százaléka nem számít egy éven belül fizetésemelésre. Ebben a kérdésben egyébként leginkább a 30 év alattiak és a budapestiek optimisták.
A megfelelő fizetés, a biztonság és a jó légkör a legjobb motiváció
A legtöbb munkavállalót a megfelelő kereseti lehetőség (71 százalék), az állásbiztonság (57 százalék) és a jó munkahelyi légkör (67 százalék) motiválja. Meglepően sok, minden második munkavállaló értékeli, ha önálló munkavégzésre is lehetősége van (49 százalék).
Sok munkahelyen kifejezetten a teljesítményt és a munkahelyi hangulatot javító ösztönzők is vannak: például a munkamenet önállóságának és a dolgozó felelősségének növelése (38 százalék), nagyobb teljesítményre ösztönző prémiumok (38 százalék), céges rendezvények (35 százalék), valamint a jó teljesítmény nyilvános elismerése (32 százalék).
A megkérdezettek 40 százalékának munkahelyén azonban semmiféle beépített ösztönző mechanizmus nincs, és a kutatásból az is kiderül, hogy ez az arány magasabb az államigazgatásban dolgozók (48 százalék) és kiemelkedően magas az egészségügyi dolgozók (60 százalék) esetében.
Az 50 év felettiek és a kis településeken élők az átlagosnál kevésbé hisznek a munkahelyi ösztönző lehetőségekben, és egyértelműen a pénzügyi ösztönzést tartják a leghatékonyabbnak.
Ritka a munkáltató által támogatott továbbképzés
A kutatásban résztvevők 50 százalékának munkaadója semmilyen továbbképzést nem biztosít. Az államigazgatásban dolgozók az átlagosnál magasabb arányban mondták, hogy a munkáltatójuk támogatásával tervezik tovább képezni magukat a következő 1 évben. A munkavállalók 34 százaléka vett részt valamilyen továbbképzésben az elmúlt év során.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?