A munkavállalók nem számítanak egy éven belül fizetésemelésre
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMiközben sokan bizakodnak a munkahelyükön való szakmai előrelépésben, a cégek 40 százalékánál nincs kialakítva semmilyen ösztönző rendszer. Az államigazgatásban az átlagnál többen, a dolgozók 48 százaléka, míg az egészségügy területén 60 százalék panaszkodik erre - derül ki egy felmérésből.
A Profession.hu több mint ezer dolgozó bevonásával készült felmérése rámutat: a legfőbb ösztönző erő a megfelelő kereseti lehetőség, de az önálló munkavégzés is sokakat motivál. A kutatásból az is kiderül, hogy a kor előrehaladtával a munkavállalók egyre kevésbé látják az elmozdulás lehetőségét.
A kutatásban megkérdezettek 40 százaléka számít egy éven belül előléptetésre, 36 százalékuk azonban egyáltalán nem követi figyelemmel a munkahelyén belüli lehetőségeket. Legkevésbé a non-profit szervezetekben, illetve oktatási intézményekben dolgozók bizakodóak. A pozitív jövőkép inkább a magasabb végzettséggel rendelkező munkavállalóknál jellemző.
A szakmai előrelépéstől nem feltétlenül vár mindenki fizetésemelkedést, a munkavállalók 70 százaléka nem számít egy éven belül fizetésemelésre. Ebben a kérdésben egyébként leginkább a 30 év alattiak és a budapestiek optimisták.
A megfelelő fizetés, a biztonság és a jó légkör a legjobb motiváció
A legtöbb munkavállalót a megfelelő kereseti lehetőség (71 százalék), az állásbiztonság (57 százalék) és a jó munkahelyi légkör (67 százalék) motiválja. Meglepően sok, minden második munkavállaló értékeli, ha önálló munkavégzésre is lehetősége van (49 százalék).
Sok munkahelyen kifejezetten a teljesítményt és a munkahelyi hangulatot javító ösztönzők is vannak: például a munkamenet önállóságának és a dolgozó felelősségének növelése (38 százalék), nagyobb teljesítményre ösztönző prémiumok (38 százalék), céges rendezvények (35 százalék), valamint a jó teljesítmény nyilvános elismerése (32 százalék).
A megkérdezettek 40 százalékának munkahelyén azonban semmiféle beépített ösztönző mechanizmus nincs, és a kutatásból az is kiderül, hogy ez az arány magasabb az államigazgatásban dolgozók (48 százalék) és kiemelkedően magas az egészségügyi dolgozók (60 százalék) esetében.
Az 50 év felettiek és a kis településeken élők az átlagosnál kevésbé hisznek a munkahelyi ösztönző lehetőségekben, és egyértelműen a pénzügyi ösztönzést tartják a leghatékonyabbnak.
Ritka a munkáltató által támogatott továbbképzés
A kutatásban résztvevők 50 százalékának munkaadója semmilyen továbbképzést nem biztosít. Az államigazgatásban dolgozók az átlagosnál magasabb arányban mondták, hogy a munkáltatójuk támogatásával tervezik tovább képezni magukat a következő 1 évben. A munkavállalók 34 százaléka vett részt valamilyen továbbképzésben az elmúlt év során.
A kutatásban megkérdezettek 40 százaléka számít egy éven belül előléptetésre, 36 százalékuk azonban egyáltalán nem követi figyelemmel a munkahelyén belüli lehetőségeket. Legkevésbé a non-profit szervezetekben, illetve oktatási intézményekben dolgozók bizakodóak. A pozitív jövőkép inkább a magasabb végzettséggel rendelkező munkavállalóknál jellemző.
A szakmai előrelépéstől nem feltétlenül vár mindenki fizetésemelkedést, a munkavállalók 70 százaléka nem számít egy éven belül fizetésemelésre. Ebben a kérdésben egyébként leginkább a 30 év alattiak és a budapestiek optimisták.
A megfelelő fizetés, a biztonság és a jó légkör a legjobb motiváció
A legtöbb munkavállalót a megfelelő kereseti lehetőség (71 százalék), az állásbiztonság (57 százalék) és a jó munkahelyi légkör (67 százalék) motiválja. Meglepően sok, minden második munkavállaló értékeli, ha önálló munkavégzésre is lehetősége van (49 százalék).
Sok munkahelyen kifejezetten a teljesítményt és a munkahelyi hangulatot javító ösztönzők is vannak: például a munkamenet önállóságának és a dolgozó felelősségének növelése (38 százalék), nagyobb teljesítményre ösztönző prémiumok (38 százalék), céges rendezvények (35 százalék), valamint a jó teljesítmény nyilvános elismerése (32 százalék).
A megkérdezettek 40 százalékának munkahelyén azonban semmiféle beépített ösztönző mechanizmus nincs, és a kutatásból az is kiderül, hogy ez az arány magasabb az államigazgatásban dolgozók (48 százalék) és kiemelkedően magas az egészségügyi dolgozók (60 százalék) esetében.
Az 50 év felettiek és a kis településeken élők az átlagosnál kevésbé hisznek a munkahelyi ösztönző lehetőségekben, és egyértelműen a pénzügyi ösztönzést tartják a leghatékonyabbnak.
Ritka a munkáltató által támogatott továbbképzés
A kutatásban résztvevők 50 százalékának munkaadója semmilyen továbbképzést nem biztosít. Az államigazgatásban dolgozók az átlagosnál magasabb arányban mondták, hogy a munkáltatójuk támogatásával tervezik tovább képezni magukat a következő 1 évben. A munkavállalók 34 százaléka vett részt valamilyen továbbképzésben az elmúlt év során.
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
HR katasztrófa romkom jelmezben: a Munkahelyi románc