A NAV nagyítója alatt a munkaerő-kölcsönző vállalkozások

Az utóbbi években több ilyen illegálisan működő cégre csapott le az adóhatóság és a rendőrség. A vizsgálatok nem csak a kölcsönzőket, hanem a az ilyen társaságokon keresztül foglalkoztató vállalkozásokat is érinti.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott munkaerő-kölcsönzők száma országos szinten már megközelíti az ezret. Hoffmann Gábor Csaba, az EU-csoport munkajogi és HR-vezetője szerint ezeknek a regisztrált vállalkozásoknak elemi érdekük az átlátható működés. Gond azokkal a főleg külföldi „garázscégekkel” van, amelyek ügyfelei is komoly kockázatoknak teszik ki magukat azzal, hogy elhiszik, munkaerő-kölcsönzőn keresztül olcsóbb lehet a foglalkoztatás.

A kölcsönzött munkaerő esetében a könnyebbség annyit tesz, hogy a munkavállalóval kapcsolatos adminisztrációt a kölcsönző cég végzi illetve az ilyen munkaerőt könnyebb leépíteni. Azonban amennyiben nem legális foglalkoztatásról van szó, a büntetések, így a munkaügyi bírság, az elmaradt adók és járulékok befizetése a kölcsönvevőt terheli.

A Magyar Munkaerő-kölcsönző Szövetség (MMOSZ) szerint 2013-ban már tíz százalékot meghaladó mértékben nőtt a kölcsönzött munkaerő igénybe vétele. Megfigyelhető az a tendencia is, hogy - elsősorban a betanított munkakörökben - megnőtt az időszakos, akar 1-3 hónapos foglalkoztatás is, míg korábban inkább a fél-1 éves foglalkoztatási ciklus volt e területen a jellemző - mondta a Világgazdaságnak Dénes Rajmund, az MMOSZ elnöke.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2007-es szinthez képest 2012-re megduplázódott, 17,9 ezerről 35 ezerre nőtt a munkaerő-kölcsönzőkön keresztül foglalkoztatott munkavállalók száma. Ez ugyan még legfeljebb egynegyede-egyharmada a nyugat-európai országokban jellemző mértéknek, de a trend egyértelmű: a KSH adatai szerint nem csak volumenében, de az összes foglalkoztatott arányában is növekszik az ilyen formában foglalkoztatottak száma Magyarországon.

Az összes kölcsönzött dolgozók majdnem 70 százaléka betanított vagy szakmunkás. A fennmaradó több mint 30 százalék főként a service és call centerekben dolgozik, ám felsőfokú végzettségű és magasan kvalifikált állásokban is alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát, különösen a gyártás, a kereskedelem, a logisztika és a pénzügy.

Világgazdaság