Megjelent: 10 hónapja

A régióban Magyarország a legerősebb a senior és expert szintű IT-sokban

Toronymagasan a magyar IT szakemberek tanulnak tovább a legtöbben az érettségit követően – derül ki a No Fluff Jobs állásportál legújabb nemzetközi kutatásából. A reprezentatív felmérésében 5 közép-kelet-európai ország, több mint 4000 szakembere vett részt.

Sok a tapasztalt IT-s, de az utánpótlással gondok lehetnek a magyar informatikai szektorban – mutat rá a kifejezetten technológiai szektorbeli állásokat kínáló portál, a No Fluff Jobs nemzetközi, nagymintás kutatása. A vállalat Közép-Kelet Európa országaiban, Csehországban, Lengyelországban, Ukrajnában, Szlovákiában és Magyarországon végzett lekérdezést az IT szakemberek helyzetéről, munkahelyi motivációikról és álláskeresési kedvéről.

Tarol a backend, magyar a legtöbb diplomás szakember

Csehországban az IT szakemberek 44,5%-a rendelkezik általános iskolai vagy középiskolai végzettséggel. Az iskolázottság szintje Ukrajnában a legmagasabb, a szakemberek 51,1%-a rendelkezik egyetemi diplomával, illetve Magyarországon toronymagasan a legjobb a főiskolát végzett IT-sok aránya (55,8%).

A nemzetközi berkekben a legnépszerűbb pozícióknak a backend, a fullstack és a frontend bizonyultak, ezekben a válaszadók nagyjából 20-30 százaléka helyezkedett el az egyes országokban. A legkevesebb IT szakember összességében Közép-Kelet Európában a Gaming és a Design területén dolgozik. A vizsgált országok közül Magyarországon a legkevésbé népszerű a játékfejlesztés, de itthon dolgozik a legtöbb Business Analyst és embedded szakember is. Magyarországon nincs túl sok 24 év alatti IT-s, az utánpótlás tekintetében (8,9 százalék) elmaradunk a térség kb. 20 százalékos átlagától. A vizsgált országok közül a magyarok körében a legmagasabb a senior és az expert munkavállalók aránya is, a szlovákok pedig a mid pozíciókban erősek (36.5 százalék). A szakemberek zömében (63,3 százalék) home office-ban dolgoztak a pandémia alatt, amit komfortosnak ítéltek (közel 79 százalék).

Mennyi az annyi?

A közép- és kelet-európai IT-szakemberek fizetéseit elemezve a csehek rendelkeznek a legjobb fizetésekkel, a válaszadóik egyharmada nettó 1,2 millió forint feletti összeget keres havonta. Szlovákia és Magyarország egyértelműen a fizetések középmezőnyében helyezkedik el – mindkét országban az ágazatban dolgozók több mint 66 százaléka nettó 315 – 630 ezer forintért dolgozik. A fizetési versenyben az ukránok a sereghajtók – esetükben mindössze a válaszadók harmada keres a magyarokéval és szlovákokéval megegyező összeget. Ebben az országban érezhetően nagy a rétegződés a keresetekben: az ukrán az IT-szakemberek 40,5 százaléka nettó 315 ezer forintnál kevesebbet keres. Érdekes módon azonban Ukrajnában a nettó 1,2 millió forint feletti jövedelemmel rendelkezők aránya hasonló Lengyelországhoz, és sokkal magasabb, mint Szlovákiában vagy Magyarországon.

A régió IT-sai zömében bejelentett munkaerők

A No Fluff Jobs kutatása kitért arra is, hogy milyen foglalkoztatási formában dolgoznak a megkérdezettek. A teljes régióra elmondható, hogy a bejelentett, munkaszerződéses jogviszony a leggyakoribb (vagy annak megfelelője az adott országban).Magyarországon a legkiemelkedőbb a munkaszerződések aránya, az informatikusok 83,5 százaléka dolgozik ilyen formában, Szlovákiában pedig az IT-sok több mint háromnegyede. Csak Ukrajnában nem ez áll az első helyen a szerződéstípusok között, bár a válaszadók közel harmada ilyen szerződés alapján dolgozik. Az ukránoknál messze a legtöbb informatikai szakember, több mint 55 százalék vállalkozóként dolgozik. Ez a foglalkoztatási forma különösen népszerű Lengyelországban is, a tapasztaltabb szakemberek esetében.

A lengyelek kalandvágyók, a magyarok nem szívesen váltanak

A lengyelek és az ukránok más vizsgált piacokról származó kollégáikhoz képest sokkal nagyobb hajlandóságot mutatnak a munkahelyváltásra. A lengyel IT szakemberek 41-, az ukránok 40 százaléka aktívan keres munkát, vagy sűrűn nézelődik Az állásportálokon. A jelöltek megszerzéséhez a munkaadóknak sokkal többet kell kínálniuk azonban a technológiai szektor magyar (több mint 73 százalékuk nem tervezi a munkahelyváltást), cseh (72 százalék) és szlovák (71 százalék) képviselőinek, ők nem szívesen változtatnának munkahelyet.

Az álláskeresés okai közül mindegyik vizsgált országban a legnyomósabb érvek a túl alacsony fizetés, a személyes fejlődés lehetősége és az új szakmai tapasztalatok keresése. A magyar és a szlovák IT szakemberek a legkevésbé a főnökkel való rossz viszony miatt váltanának munkahelyet, azonban hazánk informatikusai és az ukránok esetében a megkérdezettek harmada nézne új munka után a hazája politikai helyzete miatt, valamint a rossz munkahelyi légkör is esetükben vezetne leginkább felmondáshoz (arányuk jelentősen magasabb, mint más országokban).

„Az általános tapasztalatunk, hogy bár nagy szükség van a piacon képzett IT szakemberekre, a pandémia miatt az eddigieknél is jóval nehezebb megfelelő munkaerőt találni a közép-kelet-európai régióban. A magyar piacon annyira szűkös a lehetőségek tárháza, hogy a munkaadó diktál, a szerződéses jogviszony a legnépszerűbb, a B2B foglalkoztatás egyelőre ritkább, ez kevesebb rugalmasságot ad az informatikusoknak. Magyarországon a szakemberek inkább elvárják, hogy a cégek keressék meg őket, nem keresnek proaktívan állást” – mondta Bozsoki Ádám, a No Fluff Jobs country manager-e. A szakember elmondta, a hazai IT-sok és munkaadók 80 százaléka Budapesthez köthető, de a cégek számára a távmunka egy olyan megoldás lehet, amellyel az ország bármely régiójából alkalmazhatnak képzett, megfizethető informatikust.

A magyaroknak az angol nem akadály, a család a visszahúzó erő

A nemzetközi mintaországok közül nagyjából egységesen, a válaszadók közel 20-30 százaléka gondolja úgy, hogy a külföldi munkavállalás nem okoz különösebb nehézséget. Az ukrajnai IT szakemberek közel 40 százaléka azonban „nehéznek” vagy „inkább nehéznek” találta ezt, ami a legmagasabb arány a vizsgált országok között.

Az IT szakemberek abban minden országban egyetértettek, hogy a külföldi munkavállalás elsődleges gátja az engedélyek beszerzése, valamint a magyarok és a szlovákok számára a családi-baráti kapcsolatok is visszatartó erő a kiutazás kapcsán. A résztvevők közül saját bevallásuk alapján a magyaroknak és az ukránoknak jelentik a legnagyobb gondot a pénzügyek, a válaszadók közel 40 százaléka érzi úgy ezekben az országokban, hogy nem rendelkezik megfelelő mennyiségű megtakarítással a kiutazáshoz. Az angol nyelvtudás legkevésbé a magyarokat aggasztja a kiutazással kapcsolatban, mindössze a hazai szakemberek közel 15 százaléka aggódik emiatt. A lengyel informatikusok számára pedig az egyik legnagyobb nehézséget (közel 43 százalék esetében) a külföldi munkavállalással kapcsolatos különféle jogi korlátozások jelentik.

Vágyak és álmok

Az álomország-álommunkahely viszonylatban messze Csehország diadalmaskodott: a csehek 96 százaléka jelezte, hogy saját országában szeretne leginkább munkát vállalni. Ez az eredmény messze meghaladja bármelyik másik ország eredményét (PL – 45 százalék, SK – 57 százalék, HU – 43 százalék, UA – 30 százalék). A megkérdezettek mindegyike számára vonzó célpontot jelent Csehország: a szlovákok több mint harmada és az ukránok 30 százaléka számára is vágyott desztináció. Magyarországot ideális munkahelynek a környező országok szakembereinek 5 százaléka tartja, a hazájukat pedig a magyarok 43,23 százaléka találta a legideálisabb helynek a munkára. Az itthoni informatikusok számára vonzó úticélok még Csehország (11,72 százalék) és Lengyelország (9,29 százalék).

„A tapasztalatunk az, hogy bár nagy szükség van a piacon képzett IT szakemberekre, a pandémia miatt az eddigieknél is jóval nehezebb megfelelő munkaerőt találni. A magyar piacon annyira szűkös a lehetőségek tárháza, hogy a munkaadó diktál, a szerződéses jogviszony a legnépszerűbb, a B2B szerződések egyelőre ritkábbak, kevesebb rugalmasságot adnak az informatikusoknak. Magyarországon a szakemberek inkább elvárják, hogy a cégek keressék meg őket, nem keresnek proaktívan állást” – mondta Bozsoki Ádám.

  • 2022.08.29Mit tegyél, hogy tőled vásároljanak? Értékesítése mindig szükség van; nem csak akkor, ha a cégnek jól megy, de akkor is, amikor nehéz időszak következik. Részletek Jegyek
  • 2022.09.16HR és Munkajog modul I.: A munkaviszony keletkezése / Beléptetés Kettő az egyben: egyszerre HR és munkajogi megközelítésben: a munkaszerződés, általános magatartási követelmények, adatvédelem és más, fontos témák neves oktatóktól, mint Berke Gyula, Bankó Zoltán. Részletek Jegyek
  • 2022.09.28 recruiTECH BLUE Kékgalléros foglalkoztatók, termelő logisztikai vállalatok = recruiTECH BLUE konferencia, ahol újra a fizikai toborzáson lesz a hangsúly. Harmadik országbeliek foglalkoztatása, szállásoltatás, online toborzás, outsourcing és még számos aktuális téma! Részletek Jegyek
  • 2022.10.05Tréning Kerekasztal Konferencia 2022. Folytonos változások, aggodalom, stressz, hybrid működés, motivációvesztés, soha nem látott fluktuáció - napjainkban számos már korábban is tapasztalt és rengeteg új kihívással küzdenek a cégvezetők, HR és képzési szakemberek. Az idei Tréning Kerekasztal konferencia több évtizedes hagyományt követve az aktuális szervezeti és HR kihívásokra ad válaszokat és bemutatja a magyar piac vezető tréningcégeinek legújabb fejlesztéseit és tapasztalatait. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Ezért váltanak munkahelyet a legtöbben

Egy friss magyar kutatásból kiderül, hogy a válaszadók átlagosan leginkább a négy napos munkahétnek örülnének, de népszerű a rendszeres... Teljes cikk

Valóban megváltozott az executive search piac?

Halkan dolgoznak, kevés konkrétumot árulnak el megbízóikról, misztikum lengi körül munkájukat. Ilyen kép él a vezetőkiválasztó, a nemzetközi... Teljes cikk

Lehet-e 3 hónap alatt állást találni Magyarországon?

Elég-e a 3 hónap az új állás megtalálására? Javában zajlik az ellenzéki pártok aláírásgyűjtése, hogy népszavazás legyen az álláskeresési... Teljes cikk

Facebook