A rezsióradíj önmagában nem elég
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatVárhatóan már az ősszel életbe lép az a kormányrendelet, amely minimális rezsióradíjat határoz meg a biztonsági cégek számára. A BDO Magyarország szerint az intézkedés iránya jó, de csak a megrendelőre kiterjesztett felelősség segíthet a szektor fehérítésében.
A BDO Magyarország álláspontja szerint az intézkedés jó irány a vagyonőri szakma fehérítése felé, ám érezhető változást csak az alvállalkozói láncok végén szereplő, szándékosan fantomizált cégekkel való trükközés megakadályozása hozhat. Ehhez jogszabályi szinten kellene rögzíteni a megrendelők gondossági kötelmét is.
Mindenki a zsebbe fizetésben érdekelt
A minimális vagyonőri rezsióradíj, melynek bevezetése több százezer munkavállalót érinthet, a tervek szerint a közbeszerzési pályázatokon való indulás feltétele lesz. Célja, hogy a szóban forgó cégek ne tudják minimálbér alatt foglalkoztatni munkavállalóikat. Ezt azonban eddig is, ezután is igen nehéz lesz ellenőrizni. Ameddig ugyanis lesznek olyan munkavállalók (jellemzően főfoglalkozású vagy nyugdíjazott belügyi alkalmazottak), akik rendes jövedelmük kiegészítéseként nyomott béren is örömmel vállalják a feladatot, addig az irreálisan alacsony bérek és a zsebbe fizetés rendszerét nehéz lesz felszámolni.
„Noha a vagyonvédelem évek óta kiemelt területe a munkaügyi ellenőrzéseknek, minimálbér alatti foglalkoztatás vagy ’zsebből zsebbe történő bérfizetés' miatt ritkán szankcionálnak cégeket – magyarázza Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. – Az ilyen jellegű kihágást ugyanis a munkavállalók nyilatkozata nélkül nem tudja bizonyítani a hatóság. Tekintettel azonban arra, hogy a munkavállaló sem fizet adót az így szerzett jövedelme után, nem érdekelt az együttműködésben.”
A hatóság legtöbbször tehetetlen
Jól látszik azonban az a tendencia, hogy az elsősorban a bejelentés és munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, illetve a munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok miatt elmarasztalt cégeket sem könnyű megfogni: ezek ugyanis nem a bankokban, áruházakban dolgozó vagyonőrök egyenruhájához tartozó társaságok, hanem olyan, az alvállalkozói láncolatok végén található szereplők, amelyek a határozat kézbesítésekor már fantomizálódtak – legtöbbször időközben külföldi tulajdonos nevére íratva. Az érintett vagyonőröknek pedig ugyanott, ugyanolyan feltételekkel, ugyanannak a területi vezetőnek az irányítása mellett már más adószám alatt futó cégben lesz a jogviszonyuk.
A vagyonőri szolgáltatás megrendelője is viseljen felelősséget
„A helyzet megoldását alapvetően segítené, ha jogszabály rögzítené a megrendelők (bankok, áruházak vagy más cégek) speciális gondossági kötelmét – állítja a BDO Magyarország szakembere. – Ennek következtében amennyiben az alvállalkozói láncolat végén szereplő vagyonvédelmi cég eltűnik, a felelősség bizonyos esetekben rá legyen visszavezethető. Ezzel egy időben a tisztességes vagyonvédelmi munkáltatók érdekében az eddiginél árnyaltabb munkajogi szabályozásra is szükség volna. Ez jelenleg szintén csak kormányzati kezdeményezés keretében képzelhető el, az ágazat munkáltatói és munkavállalói ernyőszervezetei ugyanis a közeljövőben biztosan nem dolgoznak ki olyan többmunkáltatós kollektív szerződéseket, amelyek az egész ágazatra kiterjeszthetőek lennének.”
Mindenki a zsebbe fizetésben érdekelt
A minimális vagyonőri rezsióradíj, melynek bevezetése több százezer munkavállalót érinthet, a tervek szerint a közbeszerzési pályázatokon való indulás feltétele lesz. Célja, hogy a szóban forgó cégek ne tudják minimálbér alatt foglalkoztatni munkavállalóikat. Ezt azonban eddig is, ezután is igen nehéz lesz ellenőrizni. Ameddig ugyanis lesznek olyan munkavállalók (jellemzően főfoglalkozású vagy nyugdíjazott belügyi alkalmazottak), akik rendes jövedelmük kiegészítéseként nyomott béren is örömmel vállalják a feladatot, addig az irreálisan alacsony bérek és a zsebbe fizetés rendszerét nehéz lesz felszámolni.
„Noha a vagyonvédelem évek óta kiemelt területe a munkaügyi ellenőrzéseknek, minimálbér alatti foglalkoztatás vagy ’zsebből zsebbe történő bérfizetés' miatt ritkán szankcionálnak cégeket – magyarázza Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. – Az ilyen jellegű kihágást ugyanis a munkavállalók nyilatkozata nélkül nem tudja bizonyítani a hatóság. Tekintettel azonban arra, hogy a munkavállaló sem fizet adót az így szerzett jövedelme után, nem érdekelt az együttműködésben.”
A hatóság legtöbbször tehetetlen
Jól látszik azonban az a tendencia, hogy az elsősorban a bejelentés és munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, illetve a munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok miatt elmarasztalt cégeket sem könnyű megfogni: ezek ugyanis nem a bankokban, áruházakban dolgozó vagyonőrök egyenruhájához tartozó társaságok, hanem olyan, az alvállalkozói láncolatok végén található szereplők, amelyek a határozat kézbesítésekor már fantomizálódtak – legtöbbször időközben külföldi tulajdonos nevére íratva. Az érintett vagyonőröknek pedig ugyanott, ugyanolyan feltételekkel, ugyanannak a területi vezetőnek az irányítása mellett már más adószám alatt futó cégben lesz a jogviszonyuk.
A vagyonőri szolgáltatás megrendelője is viseljen felelősséget
„A helyzet megoldását alapvetően segítené, ha jogszabály rögzítené a megrendelők (bankok, áruházak vagy más cégek) speciális gondossági kötelmét – állítja a BDO Magyarország szakembere. – Ennek következtében amennyiben az alvállalkozói láncolat végén szereplő vagyonvédelmi cég eltűnik, a felelősség bizonyos esetekben rá legyen visszavezethető. Ezzel egy időben a tisztességes vagyonvédelmi munkáltatók érdekében az eddiginél árnyaltabb munkajogi szabályozásra is szükség volna. Ez jelenleg szintén csak kormányzati kezdeményezés keretében képzelhető el, az ágazat munkáltatói és munkavállalói ernyőszervezetei ugyanis a közeljövőben biztosan nem dolgoznak ki olyan többmunkáltatós kollektív szerződéseket, amelyek az egész ágazatra kiterjeszthetőek lennének.”
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?