A stressz jelei a szervezeten belül

Felmérések adatai szerint az Európai Unióban a munkával összefüggő stressz jelenti a munkához kapcsolódó második leggyakoribb egészségügyi problémát, amely közel 40 millió munkavállaló egészségét (azaz az aktív népesség mintegy 28 százalékát!) veszélyezteti.

A stressz mindkét nem számára, valamennyi gazdasági ágazatban és a szervezet minden szintjén meghatározó problémaként jelentkezik. A munkahelyi stressz okai lehetnek olyan pszichoszociális veszélyek, mint például a munka jellege, szervezése és irányítása, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága illetve fizikai veszélyek, például a zaj és hőmérséklet.

Milyen jelei lehetnek a stressznek a vállalati szervezeten belül?

Míg a fizikai szinten jelentkező tünetek - mint például a szívdobogásérzet, emésztési zavarok, fejfájás, alvászavarok - jobbára csak önmagunk számára figyelmeztetőek, a stressz által kiváltott érzelmi, szellemi és viselkedési síkon megnyilvánuló tünetek mások által is foghatók, értelmezhetők.

A stressz rövid távon jelentkező tünetei, mint a kollegák lehangoltsága, fáradtsága, az esetleges szorongás, idegesség, türelmetlenség és labilitás, mind intő jelek lehetnek egy vezető számára. Szaporodnak a számolási hibák, koncentrációs zavarok léphetnek fel, érdektelenség jelei figyelhetők meg a kollektíván belül. A szervezetben viselkedésbeli disszonanciák, szaporodó konfliktusok, antiszociális megnyilvánulások, túlreagálás, fokozott érzékenység mutatja a káros stressz hatását. Kimutathatóvá válik a teljesítményromlás, rossz hangulat, bizalomhiány, erős fluktuáció alakulhat ki.

Hosszú távon burn out (kiégés), egészségkárosító magatartás (alkoholfogyasztás, dohányzás), pszichoszomatikus betegségek jelzik a folyamatot. Szaporodik a táppénzes napok száma, csökken a termelékenység.

Mi is valójában a stressz?

Selye professzor megfogalmazásában - aki magyar kutatóként egzakt módon elsőként definiálta a stresszt - a stressz egy nem fajlagos (nem specifikus) reakció, mellyel szervezetünk reagál minden kihívásra, minden őt ért ingerre. A stressz természetes reakciónk a külső behatásokra, így az élet mindennemű stressz nélkül elképzelhetetlen. A kellemetlen, ártalmas és romboló hatású, majd végső soron testi vagy szellemi kárt okozó stresszt Selye distressznek nevezi.

Miért fontos a stressz korai felismerése a szervezetben?

Folyamatosan ki vagyunk téve a munkakörnyezet változó mértékű megterheléseinek, ezen nem változtathatunk. Amikor azonban ez a megterhelés túlságosan alacsony, vagy túlságosan magas, akkor ez negatív fiziológiai válaszokhoz és pszichológiai élményekhez vezet.

A munkával összefüggésben általában akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy e követelményeket teljesítse (vagy kezelje). A feladatok által kiváltott izgalmi állapot bizonyos szintig teljesítménynövelő hatással bír, e szint felett viszont nagy fokban rontja a teljesítményt. Ez pedig rossz mind a munkavállaló, mind a szervezet számára.

Yerkes-Dodson törvénye szerint a drive állapot és a teljesítmény hatékonysága közötti összefüggést ábrázoló görbe fordított U alakú. A fordított U betű csúcsán kiemelkedő a teljesítmény. A csúcson, a teljesítmény tetőfokán a motiváció és a figyelem összpontosítás a legnagyobb, a feladat nehézségének és a kihívás súlyának megfelelően. Itt érhetjük el a munka igazi örömét, kognitív hatékonyságunkat, az igazán önfeledt, boldog, kreatív tevékenykedést (flow-ot).

Hogyan függ össze a stressz és a hatékonyság?

A fenti törvény jól használható a stressz és a munkavégzés hatékonysága közti összefüggésre is. A stressznek a tevékenység hatékonysága szempontjából létezik egy optimális szintje. Túlságosan kis aktiváció esetén csökken a figyelem, ezért csökken a munkavégzési hatékonyság, információs alulterhelés lép fel és ennek következményeként nő a "kihagyás" típusú hibák valószínűsége. Túlságosan nagy aktiváció esetén információs túlterhelés következik be, egy csomó mozzanatot nem veszünk figyelembe.

Az optimális arousal (azaz a szervezet általános izgalmi és éberségi állapota) szorosan összefügg a végzett feladat jellegével: összetett és bonyolult feladatok esetén az optimális arousal alacsonyabb, míg az egyszerű feladatoknál magasabb.

Mit tehetünk a distressz ellen a munkahelyen?

A munkahelyen kiemelt szerepe van a vezetőnek a teljesítményt és hatékonyságot támogató légkör, az optimális feladatmegosztás megteremtésében. Az érzelmileg intelligens vezetés ott kezdődik, hogy a vezető teljes valójában jelen van munkatársai között, ráhangolódik kollegáira, megérti problémáikat és napi helyzeteiket. A jó vezető megbízik másokban, empatikus, jó kapcsolatteremtő, megnyugtató, megbecsüli és inspirálja beosztottait.

Ha a vezető igazán elkötelezett, akkor társas tudatosságának és készségeinek mindegyikét alkalmazza munkahelyén. Eredményessége egyik fokmérője, hogy a fordított U betű, mely pontjára képes eljuttatni munkatársait. Természetesen nem minden esetben elkerülhető a distressz, az viszont, hogy képesek vagyunk-e megküzdeni vele, nagymértékben tőlünk függ. Ezzel magyarázható, hogy míg egy alacsony EQ-val rendelkező ember számára akár egy hosszas várakozás is stresszel járhat, az érzelmi intelligencia magasabb fokán állók számára ennél jóval komolyabb helyzetek sem jelentenek problémát, azokat nem élik meg stresszként.

Megküzdési technikák

Ha eredményesen akarunk megküzdeni a stresszel, mindenképpen önmagunkkal kell kezdenünk! Saját magunkat, működésünket kell megismernünk és megértenünk. Csak ezután érdemes a stressz feltérképezésével és a megküzdéssel foglalkozó speciális képzésen részt venni. Amikor képessé válunk felismerni a stresszre utaló jeleket magunkban, be tudjuk majd azonosítani a stresszorokat is és külső szemszögből is rá tudunk tekinteni a problémánkra. Így lehetőséget kapunk arra, hogy eldöntsük: elkerülhető-e a stresszor, alkalmazkodnunk kell-e hozzá, vagy lehetőségünk van a megváltoztatására.

Nagy Erzsébet
Eventus Consulting & Coaching Kft.