kapubanner for mobile
Megjelent: 13 éve

A szabadság idejére járó díjazás, avagy tényleg duplán járnak a pótlékok?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I.törvény számos változást hozott az eddig megszokott munkaügyi gyakorlatban. A BDO Magyarország munkaügyi blogjában a szabadság idejére járó megváltozott díjazási szabályokat tárgyalja, különös tekintettel a kieső idők megváltozott díjazási szabályaira, megkülönböztetett figyelemmel az átmeneti szabályokra.

Távolléti díj és ami benne van

Az új munka törvénykönyve hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezések alapján az idei évben még megmarad a távolléti díj megszokott számítási módja, vagyis az továbbra is a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.törvény 151/A. §-a szerint kerül megállapításra. A távolléti díj kiszámításakor a törvényben meghatározottak szerint figyelembe kell venni az alapbért és a rendszeres pótlékokat, valamint a korábban teljesített rendkívüli munkavégzést is.

A Mt. 151/A. § (3) bekezdése alapján a távolléti díj számításánál műszakpótlékként
  • a munkavállaló kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a (személyi) alapbére 7,5 százalékát,
  • kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a (személyi) alapbére 15 százalékát,
  • megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén (személyi) alapbére 20 százalékát kell figyelembe venni.

    Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint ötven óra - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke a (személyi) alapbér három százaléka, ha az irányadó időszakban - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés száz óránál kevesebb volt; ha azonban száz óra, vagy ennél több volt, a (személyi) alapbér öt százalékával kell pótlékként számolni. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az óraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni.


    Pótlék hátán pótlék



    A 2012. július 1-től hatályos Mt. 147. §-a bevezette azt a rendelkezést, mely szerint a munkavállalót szabadságának idejére a távolléti díján felül további bérpótlék is megilleti, amennyiben a rá irányadó munkaidő-beosztás alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

    Ezáltal a jelenleg már hatályos szabályozás szerint a szabadság idején a kieső bérpótlékok dupla kompenzációt élveznek, hiszen a távolléti díj összegében is megjelenik a bérpótlék összege, illetve ezen felül külön is megkapják azt a munkavállalók.

    Itt jegyezzük meg, hogy ugyanezek a szabályok vonatkoznak az Mt. 146. § (3) bekezdéseiben meghatározott egyéb esetekre is
  • így a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára,
  • az általános iskolai tanulmányok, vagy egyéb megállapodás szerinti képzés, továbbképzés esetén a képzésben való részvétel idejére
  • a munkavállalói kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálásához szükséges időre maximum 30 napra,
  • a munkavállaló tanúként történő meghallgatásának idejére
  • továbbá óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesített munkaidő
  • valamint akkor is, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélküli munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

    Betegszabadság esetén a távolléti díj 70 százaléka jár, de a munkavállalót ebben az esetben is megilleti a munkaidő-beosztása alapján járó bérpótlék arányos része.

    A fentiek tükrében azt a kérdést is fel kell tennünk magunknak, hogy az új szabályozásnak eleget téve a távollét idejére járó bérpótlékot hogyan és milyen jogcímen tüntessük fel az egyéni bérelszámolásokon. Mivel a munkáltató bérelszámolással kapcsolatos tájékoztatásának olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja az elszámolás helyességét, így indokolt lehet a szóban forgó pótlékok külön történő feltüntetése.


    Bérpótlék az alapbérben = tripla pótlék



    Amennyiben az új Mt. adta lehetőséggel élve a bérpótlékok összege beépítésre került az alapbérbe, úgy ez a jelenlegi átmeneti időszakban komoly fejtörést okozhat azok kifizetésénél.

    A jelenlegi távolléti díj számításnál a (személyi) alapbéren felül a munkavállalókat megilleti az előzőekben már részletezett százalékos távolléti díj kiegészítés, valamint a munkaidő-beosztás szerint a kieső időre járó bérpótlék kifizetése. Ez alapján kimondhatjuk, hogy triplán kerülnek a pótlékok figyelembevételre olyan esetekben, amikor a törvény által biztosított lehetőség alapján az alapbérbe épített pótlékokról állapodnak meg a felek.

    Sovány vigasz, de elvi megoldást jelenthet az, ha a bérpótlék alapbérbe építésével egyidejűleg a megállapodásban rögzítésre kerül, hogy a bérpótlék számításának alapja az átalánnyal csökkentett alapbér (akár a minimálbér), elkerülve ezzel a triplán fizetett bérpótlékok költségét.


    Változás a munkaügyi ellenőrzés hatásköri szabályaiban is



    2012. július 1-től változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996.évi LXXV. törvény is, mely alapján a távolléti díj számításának ellenőrzésére a munkaügyi felügyelőknek most már nincs hatáskörük, ugyanakkor a távollét idejére járó pótlék kapcsán - álláspontunk szerint - továbbra is megvan az ellenőrzési jogosultságuk.

    Muhoray Beáta junior munkaügyi tanácsadó
    Máriás Attila munkaügyi szaktanácsadó
    Munkaügyi HR Blog
    • 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznakinfo button Részletek ticket button Jegyek
    További cikkek
    10+1 dolog, amiről tudnia kell, ha kft.-t alapít Magyarországon

    Ha valaki úgy dönt, hogy külföldiként Magyarországon szeretne gazdasági tevékenységet végezni, számtalan lehetőség közül választhat ennek... Teljes cikk

    Erre figyelj, ha AI-t használsz HR-esként

    A mesterséges intelligencia számos etikai, jogi kérdést vet fel, és a kérdések, de főleg a válaszok, még fontosabbak a HR érzékeny világában.... Teljes cikk

    Változás a Munka Törvénykönyvében: mi történik, ha a munkavállaló alkalmatlanná válik a munkakörére

    A munkáltatóknak három lehetősége van. Az Alkotmánybíróság nemrégiben egy fontos döntést hozott a Munka Törvénykönyve kapcsán, a munkakörükre... Teljes cikk