Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 4 éve

A szabadság idejére járó díjazás, avagy tényleg duplán járnak a pótlékok?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I.törvény számos változást hozott az eddig megszokott munkaügyi gyakorlatban. A BDO Magyarország munkaügyi blogjában a szabadság idejére járó megváltozott díjazási szabályokat tárgyalja, különös tekintettel a kieső idők megváltozott díjazási szabályaira, megkülönböztetett figyelemmel az átmeneti szabályokra.



A BRANKO Pénzügyi és Számviteli Kft. 1995 óta nyújt magas színvonalú pénzügyi szolgáltatás ügyfelei részére. Szolgáltatásuk komplex, a bérszámfejtési, könyvelői, adó- és szaktanácsadói területen. 2014-ben bővítették tevékenységünket munkajogi, HR, illetve cafeteria tanácsadással. Ezen kívül vállalják cégalapításhoz, székhelyszolgáltatáshoz, illetve követeléskezeléshez kapcsolódó feladatok teljes körű ellátását is.

További információk itt!

Távolléti díj és ami benne van

Az új munka törvénykönyve hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezések alapján az idei évben még megmarad a távolléti díj megszokott számítási módja, vagyis az továbbra is a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.törvény 151/A. §-a szerint kerül megállapításra. A távolléti díj kiszámításakor a törvényben meghatározottak szerint figyelembe kell venni az alapbért és a rendszeres pótlékokat, valamint a korábban teljesített rendkívüli munkavégzést is.

A Mt. 151/A. § (3) bekezdése alapján a távolléti díj számításánál műszakpótlékként
  • a munkavállaló kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a (személyi) alapbére 7,5 százalékát,
  • kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a (személyi) alapbére 15 százalékát,
  • megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén (személyi) alapbére 20 százalékát kell figyelembe venni.

    Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint ötven óra - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke a (személyi) alapbér három százaléka, ha az irányadó időszakban - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés száz óránál kevesebb volt; ha azonban száz óra, vagy ennél több volt, a (személyi) alapbér öt százalékával kell pótlékként számolni. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az óraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni.

    Pótlék hátán pótlék

    A 2012. július 1-től hatályos Mt. 147. §-a bevezette azt a rendelkezést, mely szerint a munkavállalót szabadságának idejére a távolléti díján felül további bérpótlék is megilleti, amennyiben a rá irányadó munkaidő-beosztás alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

    Ezáltal a jelenleg már hatályos szabályozás szerint a szabadság idején a kieső bérpótlékok dupla kompenzációt élveznek, hiszen a távolléti díj összegében is megjelenik a bérpótlék összege, illetve ezen felül külön is megkapják azt a munkavállalók.

    Itt jegyezzük meg, hogy ugyanezek a szabályok vonatkoznak az Mt. 146. § (3) bekezdéseiben meghatározott egyéb esetekre is
  • így a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára,
  • az általános iskolai tanulmányok, vagy egyéb megállapodás szerinti képzés, továbbképzés esetén a képzésben való részvétel idejére
  • a munkavállalói kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálásához szükséges időre maximum 30 napra,
  • a munkavállaló tanúként történő meghallgatásának idejére
  • továbbá óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesített munkaidő
  • valamint akkor is, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélküli munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

    Betegszabadság esetén a távolléti díj 70 százaléka jár, de a munkavállalót ebben az esetben is megilleti a munkaidő-beosztása alapján járó bérpótlék arányos része.

    A fentiek tükrében azt a kérdést is fel kell tennünk magunknak, hogy az új szabályozásnak eleget téve a távollét idejére járó bérpótlékot hogyan és milyen jogcímen tüntessük fel az egyéni bérelszámolásokon. Mivel a munkáltató bérelszámolással kapcsolatos tájékoztatásának olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja az elszámolás helyességét, így indokolt lehet a szóban forgó pótlékok külön történő feltüntetése.

    Bérpótlék az alapbérben = tripla pótlék

    Amennyiben az új Mt. adta lehetőséggel élve a bérpótlékok összege beépítésre került az alapbérbe, úgy ez a jelenlegi átmeneti időszakban komoly fejtörést okozhat azok kifizetésénél.

    A jelenlegi távolléti díj számításnál a (személyi) alapbéren felül a munkavállalókat megilleti az előzőekben már részletezett százalékos távolléti díj kiegészítés, valamint a munkaidő-beosztás szerint a kieső időre járó bérpótlék kifizetése. Ez alapján kimondhatjuk, hogy triplán kerülnek a pótlékok figyelembevételre olyan esetekben, amikor a törvény által biztosított lehetőség alapján az alapbérbe épített pótlékokról állapodnak meg a felek.

    Sovány vigasz, de elvi megoldást jelenthet az, ha a bérpótlék alapbérbe építésével egyidejűleg a megállapodásban rögzítésre kerül, hogy a bérpótlék számításának alapja az átalánnyal csökkentett alapbér (akár a minimálbér), elkerülve ezzel a triplán fizetett bérpótlékok költségét.

    Változás a munkaügyi ellenőrzés hatásköri szabályaiban is

    2012. július 1-től változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996.évi LXXV. törvény is, mely alapján a távolléti díj számításának ellenőrzésére a munkaügyi felügyelőknek most már nincs hatáskörük, ugyanakkor a távollét idejére járó pótlék kapcsán - álláspontunk szerint - továbbra is megvan az ellenőrzési jogosultságuk.

    Muhoray Beáta junior munkaügyi tanácsadó
    Máriás Attila munkaügyi szaktanácsadó
    Munkaügyi HR Blog
  • Follow hrportal_hu on Twitter

    Kirúgnak a munkakör megszűnése miatt, majd meghirdetik a pozíciót - mit lehet tenni?

    A mai joggyakorlatban is előfordulnak olyan ügyek, melyeknek a tárgya a munkavállalói jogellenes megszüntetés. Ennek egyik formája, mikor a munkaadó azzal az indokkal mond fel, hogy a munkakört szünteti meg, de utólag kiderül, hogy az indok nem valós, mert ugyanazt a munkakört újra meghirdetik. Munkaügyi jogászt kérdeztünk, mit lehet ebben az esetben tenni.tovább..

    További cikkek
    Hat százalékos béremelést kapnak a MOL dolgozói

    Négy százalékos lesz idén az általános béremelés, valamint további két százalék az a keret, amelyből a bérfelzárkóztatást, illetve a munkaerő... Teljes cikk

    Fékezheti a munkaerő-beáramlást Ausztria

    Orbán Viktor a készülő szabályozásra reagálva már pénteken azt mondta, hogy büntetni fogjuk az osztrák tőkét, korlátozva a tevékenységét, ha... Teljes cikk

    Az idősebb korosztály foglalkoztatására használták fel a legtöbb munkahelyvédelmi támogatást

    A munkahelyvédelmi akció 2013-as indulása óta mintegy 500 milliárd forint maradt a munkaadóknál, 2016-ban a programban körülbelül 900 ezer... Teljes cikk

    A PwC bocsánatot kér az Oscar-blamázsért

    Minden idők egyik legkínosabb jelenete játszódott le az idei Oscar-díj átadón, amikor kiderült, hogy mégsem a legjobb filmként kihirdetett... Teljes cikk

    Visszavonták egy hangmérnök Oscar-jelölését, megsértette a lobbiszabályokat

    Visszavonta Greg P. Russel hangmérnök Oscar-díj jelölését hangkeverés kategóriában az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia szombaton,... Teljes cikk

    Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

    Mikor és mennyi bérpótlék jár?

    Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók tisztában vannak általában azzal, hogy amennyiben a munkavállaló a Munka törvénykönyvéről...