A szabadság idejére járó díjazás, avagy tényleg duplán járnak a pótlékok?
A munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I.törvény számos változást hozott az eddig megszokott munkaügyi gyakorlatban. A BDO Magyarország munkaügyi blogjában a szabadság idejére járó megváltozott díjazási szabályokat tárgyalja, különös tekintettel a kieső idők megváltozott díjazási szabályaira, megkülönböztetett figyelemmel az átmeneti szabályokra.
Távolléti díj és ami benne van
Az új munka törvénykönyve hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezések alapján az idei évben még megmarad a távolléti díj megszokott számítási módja, vagyis az továbbra is a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.törvény 151/A. §-a szerint kerül megállapításra. A távolléti díj kiszámításakor a törvényben meghatározottak szerint figyelembe kell venni az alapbért és a rendszeres pótlékokat, valamint a korábban teljesített rendkívüli munkavégzést is.
A Mt. 151/A. § (3) bekezdése alapján a távolléti díj számításánál műszakpótlékként
a munkavállaló kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a (személyi) alapbére 7,5 százalékát,
kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a (személyi) alapbére 15 százalékát,
megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén (személyi) alapbére 20 százalékát kell figyelembe venni.
Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint ötven óra - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke a (személyi) alapbér három százaléka, ha az irányadó időszakban - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés száz óránál kevesebb volt; ha azonban száz óra, vagy ennél több volt, a (személyi) alapbér öt százalékával kell pótlékként számolni. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az óraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni.
A 2012. július 1-től hatályos Mt. 147. §-a bevezette azt a rendelkezést, mely szerint a munkavállalót szabadságának idejére a távolléti díján felül további bérpótlék is megilleti, amennyiben a rá irányadó munkaidő-beosztás alapján bérpótlékra lett volna jogosult.
Ezáltal a jelenleg már hatályos szabályozás szerint a szabadság idején a kieső bérpótlékok dupla kompenzációt élveznek, hiszen a távolléti díj összegében is megjelenik a bérpótlék összege, illetve ezen felül külön is megkapják azt a munkavállalók.
Itt jegyezzük meg, hogy ugyanezek a szabályok vonatkoznak az Mt. 146. § (3) bekezdéseiben meghatározott egyéb esetekre is
így a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára,
az általános iskolai tanulmányok, vagy egyéb megállapodás szerinti képzés, továbbképzés esetén a képzésben való részvétel idejére
a munkavállalói kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálásához szükséges időre maximum 30 napra,
a munkavállaló tanúként történő meghallgatásának idejére
továbbá óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesített munkaidő
valamint akkor is, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélküli munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.
Betegszabadság esetén a távolléti díj 70 százaléka jár, de a munkavállalót ebben az esetben is megilleti a munkaidő-beosztása alapján járó bérpótlék arányos része.
A fentiek tükrében azt a kérdést is fel kell tennünk magunknak, hogy az új szabályozásnak eleget téve a távollét idejére járó bérpótlékot hogyan és milyen jogcímen tüntessük fel az egyéni bérelszámolásokon. Mivel a munkáltató bérelszámolással kapcsolatos tájékoztatásának olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja az elszámolás helyességét, így indokolt lehet a szóban forgó pótlékok külön történő feltüntetése.
Amennyiben az új Mt. adta lehetőséggel élve a bérpótlékok összege beépítésre került az alapbérbe, úgy ez a jelenlegi átmeneti időszakban komoly fejtörést okozhat azok kifizetésénél.
A jelenlegi távolléti díj számításnál a (személyi) alapbéren felül a munkavállalókat megilleti az előzőekben már részletezett százalékos távolléti díj kiegészítés, valamint a munkaidő-beosztás szerint a kieső időre járó bérpótlék kifizetése. Ez alapján kimondhatjuk, hogy triplán kerülnek a pótlékok figyelembevételre olyan esetekben, amikor a törvény által biztosított lehetőség alapján az alapbérbe épített pótlékokról állapodnak meg a felek.
Sovány vigasz, de elvi megoldást jelenthet az, ha a bérpótlék alapbérbe építésével egyidejűleg a megállapodásban rögzítésre kerül, hogy a bérpótlék számításának alapja az átalánnyal csökkentett alapbér (akár a minimálbér), elkerülve ezzel a triplán fizetett bérpótlékok költségét.
2012. július 1-től változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996.évi LXXV. törvény is, mely alapján a távolléti díj számításának ellenőrzésére a munkaügyi felügyelőknek most már nincs hatáskörük, ugyanakkor a távollét idejére járó pótlék kapcsán - álláspontunk szerint - továbbra is megvan az ellenőrzési jogosultságuk.
Muhoray Beáta junior munkaügyi tanácsadó
Máriás Attila munkaügyi szaktanácsadó
Munkaügyi HR Blog
Az új munka törvénykönyve hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezések alapján az idei évben még megmarad a távolléti díj megszokott számítási módja, vagyis az továbbra is a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.törvény 151/A. §-a szerint kerül megállapításra. A távolléti díj kiszámításakor a törvényben meghatározottak szerint figyelembe kell venni az alapbért és a rendszeres pótlékokat, valamint a korábban teljesített rendkívüli munkavégzést is.
A Mt. 151/A. § (3) bekezdése alapján a távolléti díj számításánál műszakpótlékként
Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint ötven óra - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke a (személyi) alapbér három százaléka, ha az irányadó időszakban - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés száz óránál kevesebb volt; ha azonban száz óra, vagy ennél több volt, a (személyi) alapbér öt százalékával kell pótlékként számolni. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az óraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni.
Pótlék hátán pótlék
A 2012. július 1-től hatályos Mt. 147. §-a bevezette azt a rendelkezést, mely szerint a munkavállalót szabadságának idejére a távolléti díján felül további bérpótlék is megilleti, amennyiben a rá irányadó munkaidő-beosztás alapján bérpótlékra lett volna jogosult.
Ezáltal a jelenleg már hatályos szabályozás szerint a szabadság idején a kieső bérpótlékok dupla kompenzációt élveznek, hiszen a távolléti díj összegében is megjelenik a bérpótlék összege, illetve ezen felül külön is megkapják azt a munkavállalók.
Itt jegyezzük meg, hogy ugyanezek a szabályok vonatkoznak az Mt. 146. § (3) bekezdéseiben meghatározott egyéb esetekre is
Betegszabadság esetén a távolléti díj 70 százaléka jár, de a munkavállalót ebben az esetben is megilleti a munkaidő-beosztása alapján járó bérpótlék arányos része.
A fentiek tükrében azt a kérdést is fel kell tennünk magunknak, hogy az új szabályozásnak eleget téve a távollét idejére járó bérpótlékot hogyan és milyen jogcímen tüntessük fel az egyéni bérelszámolásokon. Mivel a munkáltató bérelszámolással kapcsolatos tájékoztatásának olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja az elszámolás helyességét, így indokolt lehet a szóban forgó pótlékok külön történő feltüntetése.
Bérpótlék az alapbérben = tripla pótlék
Amennyiben az új Mt. adta lehetőséggel élve a bérpótlékok összege beépítésre került az alapbérbe, úgy ez a jelenlegi átmeneti időszakban komoly fejtörést okozhat azok kifizetésénél.
A jelenlegi távolléti díj számításnál a (személyi) alapbéren felül a munkavállalókat megilleti az előzőekben már részletezett százalékos távolléti díj kiegészítés, valamint a munkaidő-beosztás szerint a kieső időre járó bérpótlék kifizetése. Ez alapján kimondhatjuk, hogy triplán kerülnek a pótlékok figyelembevételre olyan esetekben, amikor a törvény által biztosított lehetőség alapján az alapbérbe épített pótlékokról állapodnak meg a felek.
Sovány vigasz, de elvi megoldást jelenthet az, ha a bérpótlék alapbérbe építésével egyidejűleg a megállapodásban rögzítésre kerül, hogy a bérpótlék számításának alapja az átalánnyal csökkentett alapbér (akár a minimálbér), elkerülve ezzel a triplán fizetett bérpótlékok költségét.
Változás a munkaügyi ellenőrzés hatásköri szabályaiban is
2012. július 1-től változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996.évi LXXV. törvény is, mely alapján a távolléti díj számításának ellenőrzésére a munkaügyi felügyelőknek most már nincs hatáskörük, ugyanakkor a távollét idejére járó pótlék kapcsán - álláspontunk szerint - továbbra is megvan az ellenőrzési jogosultságuk.
Muhoray Beáta junior munkaügyi tanácsadó
Máriás Attila munkaügyi szaktanácsadó
Munkaügyi HR Blog
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek 
Jegyek - 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire. Részletek Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak. Részletek Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián. Részletek Jegyek
További cikkek
Elutasítod a MI képzést? Akár az állásod bánhatja! Kötelezni vagy ösztönözni kell a munkavállalót?
Akár megszüntethető a munkaviszony, ha a munkavállaló megtagadja a képzést? Milyen eszköz áll a munkáltatók rendelkezésére arra, hogy... Teljes cikk
Munkahelyi szexuális zaklatás: mit tehet a HR és a vezetés?
„Minden nap gyomorgörccsel mentem be a munkahelyemre”, mondta egy magyarországi áldozat, egy hat országot érintő, a munkahelyi szexuális zaklatást... Teljes cikk
Új munka, új munkahely egy bértranszparens országban - folytatjuk Réka történetét
Milyenek lesznek a munka világának mindennapjai egy bértranszparens országban? Ismét kölcsönvesszük korábbi főhősünk, Réka szemüvegét annak... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Szabadság járhat a beteg háziállat után? – volt már rá példa 2 hete
- Work-life balance 2 hete
- Jogszerű a szünet ledolgoztatása, és jár pótlék a munkaidőn kívüli készenlétért? 3 hete
- Politikai nyomás a munkahelyen? Ezért válik a kampány veszélyessé a vezetőnek 3 hete
- Nem mehettek haza, nem kapták meg a bérüket – botrány a szegedi BYD-nél 3 hete
- Top 10 hiba az szja-bevallásnál: akár pénzt is bukhatunk 4 hete
- Törvénybe írják a heti két nap home office-t – sok dolgozó élete változhat meg 1 hónapja
- Munkahelyi szexuális zaklatás: mit tehet a HR és a vezetés? 2 hónapja
- Versenytilalmi megállapodás: amit a HR-nek és a payrollnak kötelező tudnia 2 hónapja
- Munkaadói felmondás nyugdíj előtt állóknak: erre kell figyelni! 2 hónapja
- Vége lehet a klasszikus 8 órás munkanapnak Németországban – vajon jó ötlet? 2 hónapja
Kapcsolódó tartalmaink Bezár
Heti ajánló
- Cégvezetők Csúcstalálkozója 2026. Lesz végre piacgazdaság? TIPP
- Külföldi munkavállalók felvétele saját csapatba: a leggyakoribb buktatók – és ahogyan elkerülhetők TIPP
- Employer branding a csúcson: amikor a természet formálja a vállalati kultúrát TIPP
- Valóban kiválasztható a legjobb jelölt? Így segítenek a személyiségtesztek a toborzás során TIPP
Állások
- Gépkocsivezető, áruszállító
- Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
- Dísznövény eladó
- Épitőipari Tőbb mint segéd munkás
- Kőműves, homlokzati hőszigetelő
- takarító
- GÉPKOCSIVEZETŐ
- Padlóburkoló (2026. 03. 30)
- Mobilbankári Támogató | Kecskemét (2026. 04. 10)
- Gépkezelő (2026. 04. 13)
- Termelési operátor (2026. 04. 13)
- Csomagolástechnikai B2B értékesítő (ipari megoldások) (2026. 04. 13)
- Készletgazdálkodó (2026. 04. 13)
Partnereink hírei
- Gyomirtózás: áldás vagy átok? Elmondjuk
- Ezek a legjobb sárgarépa, fehérrépa és zellerfajták
- 3 igénytelen évelő, ami tavasszal a legszebb
HR Blog oldalak
-
Munkajog
Hogyan alakul a munkajogi igények elévülése?
Az elévülésről általában valamilyen pénzösszeg iránti követelés vagy esetleg bűncselekmény büntethetősége kapcsán...
-
Jobsgarden-megvan a helyed!
Bértranszparencia: mennyire áll készen rá a szervezet?
A bértranszparencia közelgő bevezetése sok szervezet számára komoly felkészülési feladatot jelent. Bár elsőre...
-
Juventus Language Group
Március 31-től életbe lép az új felnőttképzési szabályozás: Igen-Yes-Ja
Ismét módosul a felnőttképzési törvény, amely érinti mind a GINOP pályázat negyedik szakaszára készülő...
Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?