A tanulás sokkal hatékonyabb stressz-puffer, mint a relaxáció
Eddig azt hittük, minderre megoldást jelentenek a különféle relaxációs technikák, ám a legújabb kutatások most azt mutatják, hogy sokkal hatékonyabb stresszkezelő módszer az, ha új dolgokat tanulunk.
Stressz, szorongás, kimerültség, lehangoltság - számos munkavállaló számára ezek mindennapi érzéseknek számítanak az olyan munkahelyi stresszorok miatt, mint például a hosszabb munkaidő, az egyre növekvő konfliktusok, a több energia-befektetés, a kevesebb erőforrás stb. A munkahelyi stressz következménye nemcsak a szorongás és a harag, de az etikátlan viselkedés, a rossz döntéshozás, a krónikus kimerültség és a kiégés is, melyek mind a személy, mind a szervezet teljesítményét károsítják. Eddig azt hittük, minderre megoldást jelentenek a különféle relaxációs technikák, ám a legújabb kutatások most azt mutatják, hogy sokkal hatékonyabb stresszkezelő módszer az, ha új dolgokat tanulunk.
Általában kétféleképpen próbálunk megküzdeni a stresszel. Az egyik a stresszes helyzet „legyűrése”, a stresszes munka mihamarabbi elvégzése. A dolgozók hajlamosak az úgynevezett cselekvési elfogultságra, azaz gyors megoldásokat találni, majd büszkének lenni teherbírásukra, és tovább folytatni a munkát a stressz és a fáradtság ellenére is. A másik általános taktika a visszavonulás, a munka ideiglenes felfüggesztése és a stresszes környezet elhagyása. Az utóbbi évek munkaszünetekkel kapcsolatos kutatásai azt találták, hogy a relaxáció és a rövid szünetek javíthatnak az érzelmeinken és az energiánkon. Ez megmagyarázza, miért válnak egyre népszerűbbé az olyan különféle relaxációs megoldások a vállalati életben, mint a pihenő szobák vagy a szórakozásra és közösségi együttlétre specializálódott terek.
Sajnos azonban mindkét megküzdési stratégiának megvannak a maga buktatói. Kutatások megállapították, hogy léteznek bizonyos határaink azzal kapcsolatban, mennyi munkát vagyunk képesek ellátni, és ez korlátozza az első általános stratégiánkat, amelyet a stressz kezelésére alkalmazunk. A folyamatos, a stressz időszakai alatt tett erőfeszítéseink végül kimerüléshez és teljesítménycsökkenéshez vezethetnek, és bár a másik kezelési metódus, a munka elkerülése átmeneti megkönnyebbülést eredményezhet, ám ezzel azokat az alapvető problémákat is a szőnyeg alá söpörjük, amelyek a stresszt okozzák. Amikor egy szünet után visszatérünk, nemcsak ugyanazokkal a problémákkal fogunk szembesülni, de akár bűntudatot és szorongást is tapasztalhatunk.
Milyen más eszközök állnak a rendelkezésünkre tehát a stressz negatív hatásainak enyhítésére? Van egy harmadik lehetőség is: összpontosítsunk a tanulásra. Sajátítsunk el új képességeket, gyűjtsünk új információkat, keressünk új szellemi kihívásokat. Két közelmúltbeli kutatási projekt
https://hbr.org/2018/09/to-cope-with-stress-try-learning-something-new
során - az egyik különböző iparágakat és szervezeteket, a másik pedig rezidens orvosokat vizsgált - bizonyítékot találtak a kutatók arra, hogy a tanulási tevékenységekben való részvétellel a dolgozók nincsenek annyira kitéve a stressz káros hatásainak, köztük a negatív érzelmeknek, az etikátlan viselkedésnek vagy a kiégésnek.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tanulás remek stressz-pufferként, egyfajta lökhárítóként működhet, ugyanis segít a dolgozóknak az értékes eszközbeli és pszichológiai erőforrások felépítésében. Eszköz szinten a tanulás új információval és tudással jár, melyek hasznosak lehetnek a stresszes problémák megoldásában, új készségekkel és képességekkel ruháznak fel a jövőbeli stresszorok megelőzéséhez vagy kezeléséhez.
Pszichológiailag a tanulás idővel a kompetencia és az önhatékonyság érzésének fejlődésével lát el minket, vagyis azzal a magabiztossággal, hogy képesek vagyunk elérni céljainkat, és tenni önmagunkért. A tanulás segít nekünk a növekedés és a fejlődés célként való megfogalmazásában, és az ehhez való kapcsolódni tudásban, hiszen azt tapasztalhatjuk, hogy a megrekedés helyett folyamatos fejlődésben vagyunk. Az említett pszichológiai erőforrások lehetővé teszik számunkra, hogy rugalmasak legyünk a stresszorokkal szemben.
Két kiegészítő kutatásban több mint 300 fő, különféle iparágakban dolgozó alkalmazottat vizsgáltak a stresszoraik és viselkedésük vonatkozásában. Korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy stressz esetén az emberek hajlamosak arra, hogy etikátlan magatartást (pl. lopás, a munkaidő-beosztás meghamisítása, gorombaság a kollégákkal szemben) tanúsítsanak, ezért most megvizsgálták, mi történik, ha a munkavállalók új dolgot tanulnak, illetve relaxálnak bizonyos időközönként a munkában. Az első tanulmányban napi felméréseket készítettek a munkatársak érzéseiről és tevékenységeikről 2 hét leforgása alatt, a második felmérésben pedig felügyelőik megfigyelésével kapcsolták össze a munkavállalók érzéseit és tevékenységét. Mindkét tanulmányban a munkavállalók beszámoltak tanulási tevékenységükről (pl. milyen dolgokkal szélesítették látókörüket, hogyan kerestek szellemi kihívásokat, tanultak valami újat), illetve relaxációs eszközeikről (pl. szünetet tartottak, sétáltak, szörföltek a neten).
Az első tanulmány megállapította, hogy a stressz ellenére a munkavállalók kevesebb negatív érzelmet (pl. szorongás) tapasztaltak, és kevésbé jártak el etikátlanul (pl. tulajdonították el a cég eszközeit, viselkedtek gorombán társaikkal) azokon a napokon, amikor több tanulási lehetőségük volt a többi naphoz képest. Hasonlóképpen a második tanulmány is arra jutott, hogy az említett előnyök sokkal általánosabbak azok között, akik több tanulási tevékenységről számoltak be.
Ezzel szemben a pihentető tevékenységek nem csökkentették a stressz káros következményeit: az alkalmazottak ugyanolyan negatív érzelmi szinteket tapasztaltak, és ugyanolyan etikátlan viselkedést tanúsítottak függetlenül attól, hogy relaxáltak-e vagy sem. A relaxáció tehát nem tűnt olyan hasznos stressz-puffernek, mint a tanulás.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A tanulás sokkal hatékonyabb stressz-puffer, mint a relaxáció
2. oldal - Egy tanulásban motivált csapatban kevesebb a stressz
Általában kétféleképpen próbálunk megküzdeni a stresszel. Az egyik a stresszes helyzet „legyűrése”, a stresszes munka mihamarabbi elvégzése. A dolgozók hajlamosak az úgynevezett cselekvési elfogultságra, azaz gyors megoldásokat találni, majd büszkének lenni teherbírásukra, és tovább folytatni a munkát a stressz és a fáradtság ellenére is. A másik általános taktika a visszavonulás, a munka ideiglenes felfüggesztése és a stresszes környezet elhagyása. Az utóbbi évek munkaszünetekkel kapcsolatos kutatásai azt találták, hogy a relaxáció és a rövid szünetek javíthatnak az érzelmeinken és az energiánkon. Ez megmagyarázza, miért válnak egyre népszerűbbé az olyan különféle relaxációs megoldások a vállalati életben, mint a pihenő szobák vagy a szórakozásra és közösségi együttlétre specializálódott terek.
Sajnos azonban mindkét megküzdési stratégiának megvannak a maga buktatói. Kutatások megállapították, hogy léteznek bizonyos határaink azzal kapcsolatban, mennyi munkát vagyunk képesek ellátni, és ez korlátozza az első általános stratégiánkat, amelyet a stressz kezelésére alkalmazunk. A folyamatos, a stressz időszakai alatt tett erőfeszítéseink végül kimerüléshez és teljesítménycsökkenéshez vezethetnek, és bár a másik kezelési metódus, a munka elkerülése átmeneti megkönnyebbülést eredményezhet, ám ezzel azokat az alapvető problémákat is a szőnyeg alá söpörjük, amelyek a stresszt okozzák. Amikor egy szünet után visszatérünk, nemcsak ugyanazokkal a problémákkal fogunk szembesülni, de akár bűntudatot és szorongást is tapasztalhatunk.
Milyen más eszközök állnak a rendelkezésünkre tehát a stressz negatív hatásainak enyhítésére? Van egy harmadik lehetőség is: összpontosítsunk a tanulásra. Sajátítsunk el új képességeket, gyűjtsünk új információkat, keressünk új szellemi kihívásokat. Két közelmúltbeli kutatási projekt
https://hbr.org/2018/09/to-cope-with-stress-try-learning-something-new
során - az egyik különböző iparágakat és szervezeteket, a másik pedig rezidens orvosokat vizsgált - bizonyítékot találtak a kutatók arra, hogy a tanulási tevékenységekben való részvétellel a dolgozók nincsenek annyira kitéve a stressz káros hatásainak, köztük a negatív érzelmeknek, az etikátlan viselkedésnek vagy a kiégésnek.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tanulás remek stressz-pufferként, egyfajta lökhárítóként működhet, ugyanis segít a dolgozóknak az értékes eszközbeli és pszichológiai erőforrások felépítésében. Eszköz szinten a tanulás új információval és tudással jár, melyek hasznosak lehetnek a stresszes problémák megoldásában, új készségekkel és képességekkel ruháznak fel a jövőbeli stresszorok megelőzéséhez vagy kezeléséhez.
Pszichológiailag a tanulás idővel a kompetencia és az önhatékonyság érzésének fejlődésével lát el minket, vagyis azzal a magabiztossággal, hogy képesek vagyunk elérni céljainkat, és tenni önmagunkért. A tanulás segít nekünk a növekedés és a fejlődés célként való megfogalmazásában, és az ehhez való kapcsolódni tudásban, hiszen azt tapasztalhatjuk, hogy a megrekedés helyett folyamatos fejlődésben vagyunk. Az említett pszichológiai erőforrások lehetővé teszik számunkra, hogy rugalmasak legyünk a stresszorokkal szemben.
A tanulás mint eszköz a stressz enyhítésére
Két kiegészítő kutatásban több mint 300 fő, különféle iparágakban dolgozó alkalmazottat vizsgáltak a stresszoraik és viselkedésük vonatkozásában. Korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy stressz esetén az emberek hajlamosak arra, hogy etikátlan magatartást (pl. lopás, a munkaidő-beosztás meghamisítása, gorombaság a kollégákkal szemben) tanúsítsanak, ezért most megvizsgálták, mi történik, ha a munkavállalók új dolgot tanulnak, illetve relaxálnak bizonyos időközönként a munkában. Az első tanulmányban napi felméréseket készítettek a munkatársak érzéseiről és tevékenységeikről 2 hét leforgása alatt, a második felmérésben pedig felügyelőik megfigyelésével kapcsolták össze a munkavállalók érzéseit és tevékenységét. Mindkét tanulmányban a munkavállalók beszámoltak tanulási tevékenységükről (pl. milyen dolgokkal szélesítették látókörüket, hogyan kerestek szellemi kihívásokat, tanultak valami újat), illetve relaxációs eszközeikről (pl. szünetet tartottak, sétáltak, szörföltek a neten).
Az első tanulmány megállapította, hogy a stressz ellenére a munkavállalók kevesebb negatív érzelmet (pl. szorongás) tapasztaltak, és kevésbé jártak el etikátlanul (pl. tulajdonították el a cég eszközeit, viselkedtek gorombán társaikkal) azokon a napokon, amikor több tanulási lehetőségük volt a többi naphoz képest. Hasonlóképpen a második tanulmány is arra jutott, hogy az említett előnyök sokkal általánosabbak azok között, akik több tanulási tevékenységről számoltak be.
Ezzel szemben a pihentető tevékenységek nem csökkentették a stressz káros következményeit: az alkalmazottak ugyanolyan negatív érzelmi szinteket tapasztaltak, és ugyanolyan etikátlan viselkedést tanúsítottak függetlenül attól, hogy relaxáltak-e vagy sem. A relaxáció tehát nem tűnt olyan hasznos stressz-puffernek, mint a tanulás.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A tanulás sokkal hatékonyabb stressz-puffer, mint a relaxáció
2. oldal - Egy tanulásban motivált csapatban kevesebb a stressz
A tudás törvényei: a megértés kulcsa