A távmunka-rendelet csapdái - erre figyeljünk munkaadóként (1.)

A távmunka/home office kérdéssel gyakorlati szempontból három fontos kérdés miatt kell foglalkoznunk. Első kérdés, hogy a munkavállaló hogyan és mikor jogosult vagy köteles otthoni vagy távoli munkavégzésre (egyoldalúan vagy megállapodás/milyen megállapodás alapján), illetve onnan az irodába való visszatérésre. Második, hogy a munkavállaló a munkáltató vigyázó tekintetétől távol hogyan dolgozik, őt a munkáltató hogyan ellenőrizheti. Harmadik, hogy a munkáltató munkavédelmi szempontból távoli munkavégzés esetén mire köteles (adminisztratív terhek), és ha a munkavállalót a távoli munkavégzés során baleset éri, akkor azért a munkáltató felel-e vagy sem.

Munkavédelem - valóban van könnyítés?

A Kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet idején nem kell alkalmazni a munkavédelmi törvény távmunkára vonatkozó rendelkezéseit (1993. évi XCIII. törvény 86/A. §), azaz a veszélyhelyzet időtartama alatt nem kell elvégezni a kockázatértékelést a munkahelyre és a munkaeszközökre vonatkozóan, ebben az időszakban elegendő tájékoztatni a munkavállalót az egészséges és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és neki a munkavégzés helyét ezen szabályok figyelembevételével kell megválasztania.

Az első kérdés rögtön abból adódik, hogy a Kormányrendelet nem említi a munkavédelem körébe tartozó alacsonyabb rendű jogszabályt, a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletet, és felmerül, hogy a Kormányrendelet könnyítése ellenére képernyő előtti munkavégzés esetén mégis kockázatértékelést kellene végeznie a munkáltatóknak a veszélyhelyzet idején is, nem elég a munkavállalók tájékoztatása.
Úgy tűnik, hogy itt egy jogalkotási hibáról van szó. Nem vagyunk alkotmányjogászok, ezért a tévedés jogát fenntartjuk és a kérdés részletesebb elemzését alkotmányjogász kollégákra bízzuk, de röviden a véleményünk a következő.

Az Alaptörvény alapján kormányrendelet nem lehet ellentétes törvénnyel, a kormány tagjának rendelete pedig kormányrendelettel és törvénnyel nem lehet ellentétes. A veszélyhelyzeti jogalkotás pedig az általános jogforrási hierarchiát is felülírja. Az Alaptörvény 53. Cikk (2) bekezdése szerint: “A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.” A jogforrási hierarchiából tehát levezethető lenne, hogy alacsonyabb rendű jogszabály (képernyős munkavégzésre vonatkozó EüM rendelet) nem írhatja felül a veszélyhelyzeti kormányrendeletben foglaltakat, nem támaszthat többletkövetelményeket. Ameddig azonban erről a kérdésről az Alkotmánybíróság nem hoz határozatot (vélhetően erre nem fog sor kerülni), addig a kérdéses EüM rendeletet alkalmazni kell, azaz a veszélyhelyzet idején is el kell végezni az abban előírt kockázatértékelést (ha az a jogszabály alapján esedékes) képernyő előtti munkavégzés esetén, nem elég azokról a munkavállalókat tájékoztatni.
Ha ezt elmulasztják, annak munkavédelmi bírság következményei lehetnek. Más kérdés, hogy február 8-ig várhatóak-e ezzel kapcsolatos munkavédelmi ellenőrzések, illetve, hogy nem korrigálja-e a jogalkotó a Kormányrendeletet, és nem lesz-e elég a tájékoztatás ebben az esetben is. A munkavédelmi bírság összege 50 ezer és 10 millió forint között mozog. Egy ilyen jogsértés nem minősülne súlyos munkavédelmi jogsértésnek, ezért nem ebben a körben kell számítani a nagy bírságösszegekre, még ha sor is kerül ellenőrzésre, és ennek során jogsértés megállapítására.

Tájékoztatási kötelezettség

Tehát a képernyő előtti munkavégzésre vonatkozó minimumkövetelményeken kívül a munkáltatónak „csak” tájékoztatnia kell a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos egyéb munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg. Első ránézésre ez egy nagyon kedvező szabály, tehát munkáltatóként nekem csak annyi a dolgom, hogy megadom a tájékoztatást a munkavállalómnak, hogy mire kell figyelni és ő ennek megfelelően választja meg a munkavégzési helyet én pedig hátradőlhetek, mert ha baleset történik, akkor én azért nem vagyok felelős.

A helyzet azonban sajnos nem ennyire egyszerű, vagy fekete-fehér. Persze vannak egyszerűbb esetek, amikor megadtam a részletes tájékoztatást (munkaasztal, munkaszék beállítása stb.) és a munkavállaló ennek ellenére az ágyban fekve dolgozik és onnan felállás közben éri baleset. Ilyenkor a munkavállaló megszegte a tájékoztatásban foglaltakat. Azonban mi történik akkor, ha megadtam a részletes tájékoztatást, de abban például nem szerepelt konkrétan az, hogy a közlekedési útvonalon nem lehetnek kábelek, amiben meg lehet botlani vagy az, hogy ne üljön a munkavállaló lebegő polc alatt, ami ráeshet. Ha ebből származik a baleset, akkor felelős lesz a munkáltató? A bíróságok munkavédelmi ítélkezési gyakorlatát ismerve, valószínűleg igen.

Ezért a munkavállalóknak szóló munkavédelmi tájékoztatást érdemes körültekintően és részletesen megfogalmazni, és munkavédelmi szakértővel egyeztetni. Azt kell látnunk, hogy ha a munkáltató nem ellenőrzi a választott munkavégzési helyet előzetesen (gyakorlatilag ez a kockázatértékelés, amelyet fotók alapján is el lehet végezni), akkor egy otthoni/távoli munkavégzés során történt baleset esetén nagyon nehéz bizonyítási helyzetbe kerülhet, ami hosszú és költséges bírósági eljárást jelent. Ennek elkerülése érdekében munkáltatóként akkor járunk el körültekintően, és kockáztatunk a legkevesebbet, ha a munkavégzési helyről továbbra is bekérjük a fotódokumentációt és meggyőződünk arról, hogy a munkavégzési hely valóban megfelelő. Ez azért is praktikus, mivel a Kormányrendelet február elején hatályát veszti, és akkor ismételten irányadóak lesznek az általános szabályok. A tavaszi tapasztalatok alapján is látható, hogy a munkavállalók a veszélyhelyzet megszűnését követően nem tértek vissza teljes létszámban azonnal az irodákba, hanem sok helyen azóta is folyamatosan vagy legalább részben otthonról dolgoznak, tehát a általános munkavédelmi kérdések a veszélyhelyzet végével újra fel fognak merülni.

Oláh Zsófia
Baksa Gréta
A szerzők az OPL Ügyvédi Iroda ügyvédei