Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 15 éve

A túlórák törvényi szabályozásának kiskapui

Nem könnyű kiigazodni a túlórák jogi szabályozásain, különösen igaz ez a speciális munkakörben dolgozókra. Dr. Sipos Márta a jogharmonizációt hiányolja, Szima Judit rendőr alezredes pedig a rendőrségénél tapasztalt visszásságokra hívta fel a figyelmet.

Dr. Sipos Márta munkajogász szerint Magyarországon a legtöbb túlórát az egészségügyi alkalmazottak, a biztonsági őrök, a mentősök, a tűzoltók és a rendőrök végzik. Ezen ágazatok számára valószínűleg nem ismeretlen kifejezés az ügyelet, készenlét, rendkívüli munkavégzés. A közember számára azonban teljes a képzavar, ráadásul sokan azt mondják, ezen szakmákban dolgozók tisztában voltak a munka hátrányával, amikor pályát választottak, hiába minden: megvetették ágyukat, most már bele kell feküdniük, még ha ez nagy áldozatokkal is jár. Arról azonban nem szólt a fáma, hogy ezen túlórákat hivatástudatból ingyen kell végezniük a rend őreinek, tűzoltóknak, egészségügyi alkalmazottaknak, vagy akár a biztonsági őröknek. Ez főképp olyan szakmában jellemző, ahol nincs mese, bármi áron, de el kell végezni a munkát: a beteget el kell látni, a bűnözőt el kell fogni, a tüzet el kell oltani. Hiszen egy ember életéért történő küzdés vagy egy gyilkos üldözése közben nem lehet a munkát letenni azzal, hogy "lejárt a munkaidőm! Pá!" - Így marad a nagy felelősség és a még több kifizetetlen túlóra.


Szőnyeg alá sepert túlórák a rendőrségnél



Szima Judit rendőr alezredes, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) főtitkára HR Portalnak elmondta: ma megközelítőleg 44 ezer rendőr van Magyarországon, de nagy a fluktuáció. A rendőrség speciális közfeladatot ellátó testület. Ehhez képest évek óta nincs bérfejlesztés, csak a legfelső szinten, ezenkívül rendszeresen nem fizetik a túlórákat a rendőrségnél, noha havonta akár kétszáz-kétszázötven órát is teljesítenek a kollégák. Hogy miért nem? Azért, mert a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak - rendőrök, tűzoltók, vám és pénzügyőrök - szolgálati viszonyáról szóló törvény (HSZT) igencsak eltér a "normál" Mt-től és azért, mert itt egészen más szabályok uralkodnak, mint egy "normál" munkahelyen, sokszor eltérve a szigorú reguláktól. Az olvasó lelki szemei előtt "jogosan" jelenik meg a Becsületbeli ügyek című film képsora, amely a katonaságnál bevett, ám papíron nem létező gyakorlat - megrendszabályozás - helytelen mivoltát állította pengeélre. Vajon a magyar fegyveres szerveknél mi a helyzet?


Ahol farkastörvények uralkodnak



A rendőrök gyakran vannak készenlétben: ilyenkor a zsaruk hazamehetnek, és csak akkor kell bemenniük a rendőrségre, ha munka van. Ilyenkor a szabályok úgy szólnak, hogy egy minimális összeg jár az otthon készenlétben eltöltött órákért, tehát nem mehet ilyenkor sehova, a közelben kell lennie, hiszen ha bűntény adódik, akkor azonnal intézkednie kell. A ténylegesen munkával töltött órákért viszont már a normál díjazás feletti összeg jár, de csak akkor, ha a túlórák száma meghaladja a 150 órát. Nem nagyon élnek azonban a pihenőidő adta lehetőséggel a rendőrök, amelynek oka a sok munkában keresendő, de a kollégák sem néznék jó szemmel, ha valaki kotnyeleskedik - árulta el egy bennfentes.


Ingyen túlórák



A fegyveres szerveknél a munkából adódóan nagyon szigorúan veszik a hierarchia szintjeit. - Eddig az volt a gyakorlat, hogy a bajokat valami félreértelmezett bajtársiasságra, betyárbecsületre hivatkozva szőnyeg alá söpörték - világítja meg a probléma gyökerét Szima Judit rendőr alezredes. - A túlórák kifizetése az ottani parancsnokon múlik, mint ahogy az is, hogy eltussolják-e azokat - nyomatékosítja a rendőr alezredes. Ha például a felettes arra utasítja a dolgozót, hogy nyolc óra helyett csak egy-két túlórát számoljon el, akkor azt fogja tenni. Ha ugyanis nem teszi, akkor atrocitás érheti.

- Egy 12 órás rendezvény biztosítása után egészen más adatok szerepeltek a túlóra elszámolásában. A dolgozók a szakszervezethez fordultak és panaszt tettek. Ám azt később visszavonták, a túlórák pedig továbbra sem lettek elszámolva, és kifizetve. Ennek oka abban keresendő, hogy a rendőri vezetők nyomást gyakorolnak, és sok esetben vitatják a túlórák mértékét, így a dolgozók időnként megfélemlítve érzik magukat, és így elállnak a panasz tételétől - hoz példát a szakszervezet főtitkára a rendőrségnél tapasztalható visszásságokra, és a mobbing alkalmazására. - A rendeltetésellenes joggyakorlás is komoly problémát okoz, amely elsősorban akkor fordul elő, amikor megpróbálják elsimítani az ügyeket. Sokszor sikerül is nekik - mondja Szima Judit. - A rendőrségnél nincs egységesen kidolgozott belső szabályozás, amely minden megyében ugyanúgy működne.

Szima Judit szerint addig, ameddig a felső vezetés szintjén komoly problémák vannak, és nem törődnek azzal, hogy alkalmas, hozzáértő emberek ülnek-e a vezetői pozíciókban, ne csodálkozzunk, ha a személyzeti osztályon akadozik az ügyintézés, túlórák elszámolása, és nem tartják rendesen nyilván, kit milyen rang illet meg a rendőrségénél eltöltött évek és a végzettsége alapján. A felső vezetés hozzá nem értése, alkalmatlansága a hierarchia alsóbb fokain csapódik le, jelen esetben a személyzeti osztályon.


A munkaügyi perek nem precedens értékűek



A TMRSZ 600 pert indított különböző szabálysértések miatt: van köztük túlóra elszámolásáért, elmaradt pótlék kifizetéséért folytatott per is. Sajnos azonban olyan is előfordult már, hogy a dolgozónak kedvező ítélet után sem fizették ki a neki járó pénzt, hogy arról ne is beszéljünk, hogy ezen perek nem precedens értékűek. Vagyis hiába mondja ki a bíróság többször, hogy például a tűzoltók jogosan követelik túlórapénzüket a magyar államtól, ha az ítélet után minden marad a régiben. - Ez azért van így, mivel nem tudná a magyar állam ezeket a túlórákat mind kifizetni, ha pedig igen, akkor emberektől kellene megválni. Így senkinek sem áll érdekében ezen a rendszeren változtatni. (A tűzoltók azért mentek a bíróságra, mert évek óta hivatalosan heti 50 órát dolgoznak, ám az uniós jogszabályok értelmében munkaidejük a túlmunkával együtt is csupán 48 óra lehet. Magyarországon már több mint 3600 tűzoltó ügye van a bíróságon. A tűzoltók bérelmaradásai 20 milliárd forintra is rúghatnak. )

- A dolgozók, különösen a fegyveres szerveknél, nem nagyon mennek kifizetetlen túlórákkal a bíróságra. Hiszen ez egy igen drága tortúra, amelynek közel sem biztos, hogy pozitív végkifejlete lesz. Először is rá kell döbbennie a dolgozónak, hogy őt jogtalanul túlóráztatják: tisztában kell lennie azzal, hogy mikor, és mennyi összeg jár neki. A törvényeket figyelembe véve le kell számfejtetnie hány órára jön ki az, amelyet nem fizettek ki nekik. Ez az eljárás azonban nem olcsó, így az ember még be sem tette a lábát a bíróságra, de már súlyos összegeket kell kifizetnie - fejti ki Dr. Sipos Márta munkajogász.

Természetesen akad azért pozitív példa is. - Egy helyszínelő ügyében jogerős ítélet született nemrég, aki azért harcolt, hogy megkapja a neki jogosan járó bérkülönbözetet, és végül 2,5 millió forintot ítélt meg neki a bíróság - árulja el Szima Judit, hozzátéve: a túlórák elszámolásának problematikája sok esetben a rendőrségen alkalmazott többféle szolgálati időrendszerből, és abból is adódik, hogy a havi, vagy kéthavi munkaidőkeretben meghatározott munkaidő egyenetlenül is elosztható, ahogy éppen a szolgálat érdeke kívánja. Túlóra keletkezhet az alapján is, hogy egy szolgálat időtartamát meghaladóan végez pár óra túlmunkát a dolgozó, de úgy is képződhet, hogy túl sok szolgálatot ad egymás után, így a havi munkaidőkeretet lényegesen túllépi a havonta teljesített óraszámban.


Túlórák törvényi szabályozása



A munkajogász a túlórák szabályozásával, díjazásával kapcsolatban nyomatékosította: hiányzik a jogharmonizáció. A törvényi rendelkezések, szabályozások tömkelegét kell átolvasni, értelmezni, mire valamennyire kezdi az ember kapizsgálni, hogyan is függ össze a Munka törvénykönyve, a HSZT és az egészségügyre és az oktatásra vonatkozó eltérő szabályozás.


Munkaidő, pihenőidő, túlóra, munkaidőkeret



Munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően. Pihenőidő az az időtartam, amely nem minősül munkaidőnek. A túlóra pedig az, ami a napi normál munkaidőt meghaladja. A túlórák csökkentése szempontjából fontos megemlíteni a munkaidőkeretet, ami azt jelenti, hogy az egyes napokon változó tartamú a munkaidő. Mindez természetesen egészen máshogy alakul, ha rendkívüli munkavégzés alá esik munkánk.


Rendkívül munkavégzés, a dolgozó réme



Rendkívüli munkavégzés. Ez az a bűvös szó, amely zene a munkáltatók füleinek. Hiszen, ha ezen munkára baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor, akkor az embert addig dolgoztathatják, ameddig akarják. Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig terjedő időtartam. Nem minősül viszont annak, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. (Mt. 127-128 §)

A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb 200, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 300 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, melybe az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani, ha az ügyelet alatt a munkavégzés időtartama nem mérhető.

Rendkívüli munkára nem vehető igénybe a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint
a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, akkor sem, ha abba a munkavállaló is beleegyezik. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló - gyermeke egyéves korától négyéves koráig - csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára. Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés, ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor.


Módosultak az Mt. Ügyeletre és készenlétre vonatkozó szabályai



A munkaidőre, pihenőidőre, ügyeletre, illetve készenlétre vonatkozó egyes szabályokat módosította a 2007. évi LXXIII. törvény.


Az ügyelet szabályai



Az ügyelet a munkáltató által meghatározott helyen munkavégzésre képes állapotban történő rendelkezésre állás (ügyelet) teljes egészében munkaidőnek minősül, amennyiben az az alatti munkavégzés nem mérhető - nyomatékosítja Dr. Sipos Márta. A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A heti munkaidő legmagasabb időtartamába az ügyelet teljes tartamát, valamint az ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell számítani. Ügyelet elrendelése esetén lehetőség nyílik a napi tizenkét órás munkaidő meghaladására.

A nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra lehet. Ebben az esetben a beosztás szerinti munkaidő és a rendkívüli munkavégzés időtartama nem haladhatja meg a tizenkét órát. Az ügyelet alatt végzett munka azonban változatlanul rendkívüli munkavégzésnek minősül. Ha tehát a munkavállalónak az ügyelet alatt munkát kell végeznie, ez a munka a rendkívüli munkavégzés éves keretébe beleszámít.

Az ügyelet alatt a munkavállalót csak rendelkezésre állási kötelezettség terheli, akkor az ügyelet időtartamára, személyi alapbére 40 százaléka illeti meg, ha azonban az ügyelet alatt a munkavállalónak munkát kell végeznie, a rendkívüli munkavégzésért ellenérték jár.


A készenlét és a készenléti jellegű munkakör közötti különbség



A két kategória hasonló abban, hogy tényleges munkavégzés nélküli rendelkezésre állást feltételez, de eltérő abban, hogy a készenléti jellegű munkakör esetében rendes munkaidőben, rendes munkabérért, a készenlét esetén pedig rendes munkaidőn túl, külön díjazásért történik a munkavállaló által megválasztott helyen.


Készenléti jellegű munkakör



Az Mt. újonnan beiktatott (Mt. 117. §) pontja szerint a munkakört két esetben lehet készenléti jellegűnek minősíteni: szakmai specifikumok, szokások, technológiák stb. alapján; valamint ha az adott munkáltatónál olyan gyakorlat alakult ki, hogy a munkavállalóknak a napi munkaidejük legalább egyharmadában ténylegesen nem kell munkát, vagy fokozott figyelmet igénylő tevékenységet végezniük. Ezekben az esetekben a munkaidő jelentős része általában a munkavégzésre való várakozással telik, vagy azért történik a várakozás, mert a tényleges munkavégzést nem lehet előre meghatározni.

A pihenéssel tölthető időszaknak a munkaidőn belül nem kell egybefüggőnek lennie, az ilyen időszakok időben elhúzódva, többször, akár rendszeresen is megszakíthatják a munkanapon belül a munkavégzés folyamatát. Készenléti jellegű a munkakör akkor is, ha a folyamatos munkavégzés, az átlagosnál kisebb mértékű fizikai vagy szellemi erőkifejtést igényel. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy a munkaidő mértékét megemeljék, ami által a munkaidő napi beosztása 24 órára, a heti munkavégzési idő pedig 72 órára emelkedhet. [Mt. 119. § (3) bek.] Kollektív szerződés rendelkezése alapján a napi pihenőidő 8 órára csökkenthető, és a pihenőnapok összevontan is kiadhatók. 2008. január 1-jével kollektív szerződés a készenléti jellegű munkakörre tekintettel csak legfeljebb 6 havi munkaidőkeretet állapíthat meg, szemben az eddig engedélyezett egyéves munkaidőkerettel.


Egészségügyre vonatkozó speciális szabályok



Az (Mt. 129. §) ügyelet a munkavállalónak, a munkáltató általi kötelezése alapján, meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állását jelenti: a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzése, illetőleg elhárítása, továbbá az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében. Az egészségügyi ügyelet mind a napi, mind a heti munkaidőlimitekbe beszámít, továbbá éves szinten a 416 órát nem haladhatja meg az egészségügyi ügyeletben, illetve rendkívüli munkavégzésben történő munka.


Az Mt. módosítása



A napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében külön törvény legfeljebb hat havi, illetve legfeljebb huszonhat heti munkaidőkeretet is megállapíthat, külön törvény vagy kollektív szerződés legfeljebb négy havi, illetve legfeljebb tizenhat heti munkaidőkeretet is megállapíthat, a nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaideje nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 60 órát, egészségügyi ügyelet esetén a heti 72 órát. Kollektív szerződés rendelkezése alapján, vagy ha a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében, a munkavállaló előzetes írásos beleegyezése esetén legalább megszakítás nélküli nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani.


Álságos állapotok az egészségügyben



Az Mt. új szabályozása tehát továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi ágazat az ügyeletre vonatkozó, az Mt.-ben nem rendezett speciális szabályokat maga alkossa meg. - Rendkívül álságos megoldásnak tartom, hogy ilyen kiskapukat hagyjon egy törvény - mondja Dr. Sipos Márta. A törvénymódosítás indokolása szerint azért indokolt az eltérés, mert ennek az ágazatnak a törvényben meghatározott eseteiben a munkavégzési kötelezettség felmerülése szükségszerű (pl. egy orvos az ügyelete alatt biztos, hogy fog munkát végezni).


Egészségügyre vonatkozó eltérő szabályok



Az egészségügyre vonatkozó eltérő szabályokat 2003. évi LXXXIV törvény (Eütev. tv.) tartalmazza. A teljesség igénye nélkül néhány szabályt érdemes megemlíteni.

Ahol a folyamatos betegellátás azt indokolja, a hangsúlyt célszerű a műszakszervezésre helyezni, mellyel a korábbi ún. csendes ügyeleteket célszerű készenléttel kiváltani. A készenlét ideje azonban nem minősül munkaidőnek, csak a tényleges berendelés esetén a tényleges munkavégzés időtartamát kell a napi, illetve heti munkaidőkeretbe beszámítani, ez lényeges különbség. Egy héten 60 óránál több időt tényleges egészségügyi tevékenységgel nem lehet tölteni a hat havi átlagszabályt figyelembe véve. Ebbe az időbe azonban az ügyeletek rendelkezésre állási idejét nem indokolt beszámítani. Az egészségügyi ügyeletben történő munkavégzés nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.

Forrás: Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés 2008. januári száma: Dr. Csigi Imre, az OMMF Munkaügyi Főosztály jogászának cikke
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
TB kiskönyv pótlása

Munkavállalóként a munkaviszony egyik legfontosabb tényezője a biztosítási jogviszony. A társadalombiztosítási jogviszonyt az OEP igazolvány, más... Teljes cikk

Szülés után felhalmozódott szabadság

A szülési szabadságon lévő munkavállalónak felhalmozódik ki nem adott szabadsága. Ezen szabadság kiadásának szabályai a következők. Teljes cikk

Ünnepi rendezvények jogi kockázatokkal

Az év végi céges és iskolai rendezvények közepette sokszor megfeledkezünk magunkról. Ez azonban nem kívánt mellékhatásokkal járhat, így érdemes... Teljes cikk