A vállalati lojalitás a múlté?

Elmúltak azok az idők, amikor a munkavállalók azzal büszkélkedtek, hogy hol dolgoznak, ehelyett ma már saját magukat és erősségeiket helyezik előtérbe. Évekig a londoni Canary Wharf vagy a manhattani Financial District negyedek egyik jellemzője volt, hogy a dolgozók a cégük logójával díszített gyapjúmellényt viseltek, ami azt jelképezte, hogy büszkék a vállalatra, ahol dolgoznak. Ez a fajta nyílt munkavállalói lojalitás azonban egyre kevésbé jellemző. A megváltozott munkaerőpiaci helyzetben, ahol a technológia rohamosan fejlődik és a munkavállalók prioritásai megváltoztak, a szakértők szerint az emberek kevésbé hajlamosak a vállalatra összpontosítani, amikor a karrierjükről gondolkodnak és beszélnek. Ehelyett az emberek inkább a saját erősségeiket hangsúlyozzák az önéletrajzukban szereplő cégek helyett – írja a BBC cikke.

Tim Oldman, a dolgozók munkahelyi tapasztalatait mérő Leesman alapítója és vezérigazgatója ezt a gyakorlatban is tapasztalta, amikor új alkalmazottakat keresett saját cégéhez. Hozzáteszi, hogy ez a hozzáállás a LinkedIn-en is gyakran megfigyelhető, ahol sok munkavállaló a saját nevét és készségeit tünteti fel a profilja címében, és a munkáltatója adatait sokkal lejjebb tünteti fel az oldalon. Ez szöges ellentétben áll a hagyományos megközelítéssel, miszerint a felhasználók a profiljuk elején a munkakör és a vállalat szerepel. Dana Minbaeva, a londoni King's College humánerőforrás-menedzsment professzora szerint a jelenlegi helyzetben, amikor a toborzók a keresés és a kapcsolatfelvétel során a konkrét készségekre kíváncsiak, van értelme a személyes teljesítményt kiemelni a munkahelyi identitás helyett.

"Ma már az egyén készségeit és kompetenciáit tekintik a legértékesebb eszköznek" - mondja. A munkaerőpiac legértékesebb dolgozóinak képesnek kell lenniük arra, hogy szakértelmüket az olyan újonnan megjelenő technológiákhoz igazítsák, például a generatív mesterséges intelligenciához.

A globalizáció a gyorsan fejlődő technológiával együtt a készségalapú munkaerőpiac felé való elmozdulást ösztönzi, véli Aaron Taylor, az angliai Arden Egyetem humánerőforrás-menedzsment iskolájának vezetője. "A keresett készségek gyorsan változnak, és a munkavállalók személyes, szakmai vagy pénzügyi okokból naprakészen akarják tartani őket" - mondja.

A lojalitási tényező

Mivel a jelenlegi munkaerőpiacon a kompetenciák fontosabbá válnak, mint a cég presztízse, sok dolgozó egyre kevésbé lojális a munkáltatójához. Ahelyett, hogy egy neves vállalatnál maradnának a hírneve miatt, a szakértők szerint a dolgozók inkább több munkahely között mozognak, és olyan lehetőségeket keresnek, ahol fejleszthetik a képességeiket.

Minbaeva szerint a lojalitás csökkenésének következtében a munkavállalók egyre kevésbé kötődnek egyetlen vállalathoz, mint korábban. Úgy véli, hogy ennek részben az az oka, hogy a dolgozók nagyobb valószínűséggel vizsgálják meg, sőt kérdőjelezik meg a munkahelyük és vezetőik berögzült értékeit és kultúráját.

"A fiatalabb munkavállalók sokkal inkább megkérdőjelezik, hogy a vállalat tevékenységei összhangban vannak-e saját meggyőződésükkel és értékeikkel, fenntarthatósági programjukkal és a különböző érdekelt feleknek tett egyéb ígéreteikkel" - mondja. A fiatalabb korosztály ma már sokkal inkább hajlandó otthagyni egy olyan vállalatot, ami nem felel meg a saját elveinek.

Taylor szerint a világjárvány arra is késztette a munkavállalókat, hogy nagyobb önállóságot követeljenek a munkahelyükön. "Az emberek nagyobb kontrollt akarnak a munka és a magánélet egyensúlya felett" - mondja. "A dolgozók sokkal kisebb hangsúlyt fektetnek arra, hogy lojálisak maradjanak és "kitartsanak" egy munkahelyen, és sokkal fontosabbnak tartják, hogy olyan munkát találjanak, ami megfelel a saját igényeinek és preferenciáinak" - teszi hozzá.

BBC

fotó: unsplash