A vállalkozó szerep-modell a mai napig hímnemű
Magyarország idén először csatlakozott a Vállalkozó Nők Világnapjához, melynek keretében női vállalkozók mutatkozhattak be a november 19-én megrendezésre kerülő rendezvényen, a Millenáris Startup Campuson. A rendezvény szervezői, a Jól-Lét alapítvány, az Impact Hub Budapest és a Civil Hírügynökség képviselői elmondták, hogy egy olyan aktív női közösséget szeretnének felépíteni, amelynek tagjai támogatatják egymást. „Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a társadalmaknak erősíteni, ösztönözni, támogatni kell a vállalkozó nőket, a nők vállalkozásait, hiszen a nők jelenlétére, szerepvállalására, és az általuk megtermelt jövedelemre minden szinten szükség van” - mondta el a HR Portálnak Keveházi Kata, a világnap magyarországi nagykövete.

Keveházi Kata, a Jól-lét Alapítvány elnöke, a mozgalom magyarországi nagykövete a HR Portálnak elmondta, hogy a nők vállalkozási tevékenysége szorosan összefügg a társadalmak jóllétével, hiszen „a nőkre sokkal inkább jellemző, hogy vállalkozásaik jövedelmét gyermekeik életkörülményeinek javítására fordítják, így ott, ahol kevés a munkalehetőség, különösen fontos a vállalkozás”. Hozzátette, hogy a nők vállalkozási tevékenysége az ENSZ fenntarthatósági célkitűzéseivel összhangban azért is szorosan összefügg a szegénység felszámolásával, a jóllét növekedésével, mert „a nők előszeretettel vállalkoznak társadalmi szempontból is hasznos területeken, pl. az oktatásban, egészségügyben, idősgondozásban, illetve olyan területeken, amelyekről megfeledkeznek, vagy épp visszavonulnak a férfias prioritásokat követő államok”.
Egy világnap az egyenlőtlenségek leküzdéséért
A Vállalkozó Nők Világnapjának szervezete (WEDO), illetve a kampány maga egy olyan, kormányokhoz nem köthető, önkéntes szerveződés, mely világszerte erősíti, ünnepli és támogatja a vállalkozónőket. A 2013-ban indított Vállalkozó Nők Világnapja (WED) arra ösztönözi a nőket, hogy aktív résztvevői legyenek a gazdaságnak, előmozdítsák a gazdasági növekedést, és közösségeket alkossanak a világ minden táján. Ennek a nagyratörő célnak a megvalósítása érdekében a WED hasonló gondolkodású egyének és szervezetek hálózatait építi ki világszerte.
A WED arra szólítja fel az üzleti vezetőket, a döntéshozókat, a kormányok tisztviselőit és a civil társadalmat, hogy együttműködjenek egymással, és olyan megoldásokat találjanak a vállalkozói ökoszisztéma, az edukáció és a különféle politikák kritikus területein, melyek bátorítják a nőket a vállalkozásukban. A világ 144 országában és 65 egyetemén ünnepelt Vállalkozó Nők Világnapja arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a vállalkozó nők társadalmi felelősségvállalása hozzájárul a legfontosabb globális vagy helyi problémák megoldásához.
A szervezet alapítója a nemzetközileg elismert vállalkozó, humanitárius, és bestseller szerző Wendy Diamond, akit a hondurasi elszegényedett nőknek nyújtott önkéntes segítségnyújtása inspirált a világnap megszervezésére. Felismerve azt a tényt, hogy a nők a világ munkájának 66%-kát teljesítik, miközben a világ jövedelmének csupán 10%-kát keresik meg (ugyanakkor ők teszik ki a fogyasztók 85%-kát, így a globális kiadásokban 20 billió dollár felett van irányításuk), Diamond egy olyan mozgalmat szeretett volna elindítani, amely támogatja a nőket a vállalkozásukban, ezzel enyhíti a szegénységet is. Megalapítása óta a szervezet többek között 500 szíriai menekült lány középiskolai taníttatását támogatta, 500 mikrohitel-támogatást nyújtott elszegényedett nőknek saját vállalkozásuk elindításához; Uruguayban a mozgalomhoz társuló egyetem 20 női hallgatójának ajánlott fel ösztöndíjat, a Fülöp-szigeteki csapat pedig 1000 vidéki nőnek nyújtott pénzügyi ismereteket.
A vállalkozó szerep-modell a mai napig hímnemű
Keveházi Kata saját, nem reprezentatív országos kutatása, a nemzetközi szakirodalom, illetve más partnerszereztek tapasztalatai alapján azt látja, hogy a női vállalkozások jellemzően mindenütt a világon főként a női élethelyzetekhez kapcsolódó tevékenységekben vállalkoznak, főként nőiesnek tekinthető területeken. „Olyan termékeket állítanak elő, jellemzően egyszemélyes, ritkábban néhány embert foglalkoztató kisvállalkozásokban, amelyek összefüggenek a hagyományosan nőknek dedikált teendőkkel vagy nőiesnek tekintett tulajdonságokhoz kapcsoló feladatokkal: a gondozással, otthonteremtéssel, háztartási tevékenységekkel, szépségápolással, egészségmegőrzéssel, vagy könyveléssel, a turizmus szervezésével, stb.” - mondta el lapunknak a Jól-Lét Alapítvány elnöke. „A női vállalkozásokra jellemző, hogy inkább személyközpontú szolgáltatásokat nyújtanak, és sokkal fontosabb számukra a segítségnyújtás másoknak” - tette hozzá.
Problémaként emelte ki, hogy a vállalkozó szerep-modell a társadalom többségének képzeletében a mai napig hímnemű. „A nemi alapú sztereotípiákon alapuló oktatás, nevelés és szocializáció a vállalkozás indításához szükséges tulajdonságokat - a kockázat-vállalásra való hajlandóságot, az önállóságot, a határozottságot, az önérvényesítést, az önbizalmat - a lányokban nem, vagy a fiúknál kevésbé erősíti. A hagyományos nemi szerepekre történő felkészítés folytán a nők pályaválasztásukat, karrier-elképzeléseiket, jövedelmi elvárásaikat, pénzügyi függetlenség iránti igényeiket a férfiakhoz képest alacsonyabb szinten, a családi életnek alárendelve határozzák meg” - mondta el a mozgalom magyarországi nagykövete.
Mindennek természetes következményeként említette, hogy a nők vállalkozási hajlandósága a férfiaknál alacsonyabb, csak a képzettebb, önmagát rátermettnek érző szűkebb csoportjuk gondolkodik vállalkozás indításában. „Egyfelől az abban rejlő lehetőségek - pl. az önállóság megélése, az önmegvalósítás - vonzzák őket, másfelől körülményeik, élethelyzetük, pl. a munkahelyhiány, a rugalmas munkavégzés iránti igény vagy a további bevétel szükségessége pl. a férj munkanélkülisége vagy az egyedülálló szülővé válás esetén.”
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A vállalkozó szerep-modell a mai napig hímnemű
2. oldal - A legnagyobb mértékű egyenlőtlenségek a vállalkozások világában vannak