A vezetők 70 százaléka elbukik...mi kell ahhoz, hogy játékban maradjanak?
Nagyon gyakori példa, hogy egy cégnél kitartóan dolgozó, vállalati mintapolgárt előléptetik vezetői pozícióba, a jó munka megérdemelt gyümölcseként. Sokszor viszont szembesülünk azzal, hogy az eddig szakterületén kimagasló munkatárs az előléptetés alkalmával „elveszik”. Hogy miért? erről ír a HR Blogon Szlama Ildikó.
A népszerű „talent programoknál” is beigazolódott, hogy a sikerhez nem elég a tehetség, szakértelem, sokkal fontosabb, hogy az illetőnek megvannak-e azok az eszközei, amivel kamatoztatni tudja a benne levő lehetőségeket, valamint, hogy egyáltalán motivált-e arra, hogy éljen azokkal.
Dr. Robert Hogan több évtizedes kutatása alapján a jó vezető kritériumait három dimenzió mentén tárta fel. Az első, hogy az illető rendelkezik-e azokkal az eszközökkel, erősségekkel, amelyek a hatékony vezetői magatartáshoz szükségesek, a második, hogy megvannak-e benne azok a motivátorok, amelyek szükséges ahhoz, hogy valaki jutalmazónak érezzen egy vezetői pozíciót, illetve motiválva legyen az azzal járó feladatok elvégzésére. Végül pedig, hogy ne, vagy csak mérsékelten jelenjenek meg nála a személyiségnek komfortzónán kívüli helyzetben előforduló árnyoldalai, más néven vezetői buktatóik.
A vezetői mintaprofilban tehát fontos, hogy a személy legyen érzelmileg stabil, nyugodtságot, kiegyensúlyozottságot sugározzon és stressz esetén is jól bírj a nyomást. Nagyon lényeges, hogy ambiciózus legyen, élvezze, ha vezethet és döntéseket hozhat. Nem az a cél, hogy jó csapatjátékost faragjunk belőle, hanem hogy egy jól teljesítő csapatot tartson fenn, amely megnyeri a versenyt.
Egy jó vezetőnél nem szempont, hogy mennyire szeret nagy társaságban szerepelni, új emberekkel megismerkedni, másokat szórakoztatni, viszont nagyon lényeges, hogy személyközi szituációban mennyire empatikus, odafigyelő, törődő a munkatársakkal. A kutatások alapján a humánorientált vezetők sokkal hatékonyabb környezetet teremtenek meg, mint a csupán feladatokra és eredményekre koncentrálók.
A negyedik kritérium, hogy legyen kellően strukturált és rendszerekben gondolkodjon. Jellemezze a precizitás, pontosság, alaposság, de ne vesszen el a részletekben, és ne legyen túlzottan perfekcionista, mert akkor problémái lehetnek a delegálással.
A vezetői beválás függ a motivációs faktoroktól is, például fontos, hogy az illető akarjon irányítani és felelősséget vállalni az eredményekért és figyelmet fordítson a pénzügyi sikerekre és megtérülésre. Természetesen ezek mellett a leglényegesebb, hogy képes legyen felismerni, hogy mik a beosztottjai belső mozgatórugói és őket is motiváltan tudja tartani.
Mindezeken kívül meg kell említenünk a vezetők legérdekesebb tulajdonságait, azokat a buktatókat, amelyek dominálnak, ha komfort zónán kívüli helyzetbe kerülnek. A kutatási eredmények azt támasztották alá, hogy ezeknek az árnyoldalalaknak a mérsékelt szintű megléte, segítheti a vezetők mindennapi tevékenységét. Ilyen például a magabiztosság, amely nem baj, ha egészséges szinten megjelenik stresszes helyzetben, előfordulhat, hogy bizonyos szituációkban dominánsan kell viselkedni.
Nem árt, ha a vezető alkalomadtán exhibicionista, vagyis úgy kompenzálja a húzós helyzeteket, hogy középpontba kerül, viszont lényeges, hogy ne akarjon feltétlenül a rivaldafényben lenni és a beosztottakkal versenyezni. A személyiség árnyoldalai közé tartozik az extrém kalandvágyás, amelyből egy mérsékelt szint igenis jól illeszkedhet egy vezetői profilba, hiszen ettől válik valaki csodálatra méltóvá és karizmatikussá. Az ilyen típusú emberek könnyen bűvkörükbe ejtik az őket körülvevő személyeket.
Végezetül pedig egy jó vezető rendelkezik egészséges szkepticizmussal, azzal kapcsolatban, hogy mások mit mondanak, valamint odafigyel a részletekre, és utókövet, ha szükséges, anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná az összképet.
Assessment Systems Blog
HR Blog
Dr. Robert Hogan több évtizedes kutatása alapján a jó vezető kritériumait három dimenzió mentén tárta fel. Az első, hogy az illető rendelkezik-e azokkal az eszközökkel, erősségekkel, amelyek a hatékony vezetői magatartáshoz szükségesek, a második, hogy megvannak-e benne azok a motivátorok, amelyek szükséges ahhoz, hogy valaki jutalmazónak érezzen egy vezetői pozíciót, illetve motiválva legyen az azzal járó feladatok elvégzésére. Végül pedig, hogy ne, vagy csak mérsékelten jelenjenek meg nála a személyiségnek komfortzónán kívüli helyzetben előforduló árnyoldalai, más néven vezetői buktatóik.
A vezetői mintaprofilban tehát fontos, hogy a személy legyen érzelmileg stabil, nyugodtságot, kiegyensúlyozottságot sugározzon és stressz esetén is jól bírj a nyomást. Nagyon lényeges, hogy ambiciózus legyen, élvezze, ha vezethet és döntéseket hozhat. Nem az a cél, hogy jó csapatjátékost faragjunk belőle, hanem hogy egy jól teljesítő csapatot tartson fenn, amely megnyeri a versenyt.
Egy jó vezetőnél nem szempont, hogy mennyire szeret nagy társaságban szerepelni, új emberekkel megismerkedni, másokat szórakoztatni, viszont nagyon lényeges, hogy személyközi szituációban mennyire empatikus, odafigyelő, törődő a munkatársakkal. A kutatások alapján a humánorientált vezetők sokkal hatékonyabb környezetet teremtenek meg, mint a csupán feladatokra és eredményekre koncentrálók.
A negyedik kritérium, hogy legyen kellően strukturált és rendszerekben gondolkodjon. Jellemezze a precizitás, pontosság, alaposság, de ne vesszen el a részletekben, és ne legyen túlzottan perfekcionista, mert akkor problémái lehetnek a delegálással.
A vezetői beválás függ a motivációs faktoroktól is, például fontos, hogy az illető akarjon irányítani és felelősséget vállalni az eredményekért és figyelmet fordítson a pénzügyi sikerekre és megtérülésre. Természetesen ezek mellett a leglényegesebb, hogy képes legyen felismerni, hogy mik a beosztottjai belső mozgatórugói és őket is motiváltan tudja tartani.
Mindezeken kívül meg kell említenünk a vezetők legérdekesebb tulajdonságait, azokat a buktatókat, amelyek dominálnak, ha komfort zónán kívüli helyzetbe kerülnek. A kutatási eredmények azt támasztották alá, hogy ezeknek az árnyoldalalaknak a mérsékelt szintű megléte, segítheti a vezetők mindennapi tevékenységét. Ilyen például a magabiztosság, amely nem baj, ha egészséges szinten megjelenik stresszes helyzetben, előfordulhat, hogy bizonyos szituációkban dominánsan kell viselkedni.
Nem árt, ha a vezető alkalomadtán exhibicionista, vagyis úgy kompenzálja a húzós helyzeteket, hogy középpontba kerül, viszont lényeges, hogy ne akarjon feltétlenül a rivaldafényben lenni és a beosztottakkal versenyezni. A személyiség árnyoldalai közé tartozik az extrém kalandvágyás, amelyből egy mérsékelt szint igenis jól illeszkedhet egy vezetői profilba, hiszen ettől válik valaki csodálatra méltóvá és karizmatikussá. Az ilyen típusú emberek könnyen bűvkörükbe ejtik az őket körülvevő személyeket.
Végezetül pedig egy jó vezető rendelkezik egészséges szkepticizmussal, azzal kapcsolatban, hogy mások mit mondanak, valamint odafigyel a részletekre, és utókövet, ha szükséges, anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná az összképet.
Assessment Systems Blog
HR Blog
- 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
További cikkek
A hó, mint tükör
Kovács-Pajor Michaela szupervízor gondolatai a hóhelyzet kapcsán a HR Blogon. Teljes cikk
A néma fluktuáció ára: Miért az asszertivitás a 2026-os év legfontosabb HR-stratégiai befektetése?
A bérverseny korszaka után 2026-ban a megtartásért folytatott harc a szervezeti kultúra terepére költözött. A fluktuáció mögött ugyanis gyakran... Teljes cikk
Új szabályok a távmunkára: mikor számít telephelynek az otthoni iroda?
Az otthoni munkavégzés következményeként adójogi telephely keletkezésére vonatkozó szabályait pontosította az OECD. Azoknak a vállalkozásoknak,... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Meglepő bértoplista: ezek a szakmák fizettek a legjobban Magyarországon 2 hete
- A legjobb tanulók viszik a legtöbbre? A kutatások mást mutatnak 2 hete
- Már január második péntekén feladjuk? Így maradj motivált! 2 hete
- Sikervakságban szenved a HR szakma 3 hete
- Új működés, új vezetői kompetenciák 2026-ban - interjú Fészki-Fehér Katalinnal, a Waberer’s Cégcsoport HR igazgatójával 3 hete
- Ez a készség lesz a legfontosabb a HR-ben 2026-ban - interjú Nagy-Jakab Andreával 3 hete
- A jövő az ember és az AI együttműködéséről szól - így látta az évet Bánhidi Eszter, a Sanofi HR vezetője 4 hete
- Mit nem oldott meg az AI 2025-ben? A HR-vezetők egyik legnagyobb tanulsága 1 hónapja
- Elbocsátottak karácsony előtt? Nem vagy egyedül. 1 hónapja
- A csókkamera romba döntötte az életét: reménytelenül keres állást a HR igazgató 1 hónapja
- HR Tehetségek 2025: Torma Barbara 1 hónapja

Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig