A vezetők 79 százalékát veszélyezteti a munkahelyi stressz
A legnagyobb európai munkavédelmi felmérés első eredményei szerint a pszichoszociális kockázatok, a stressz, az erőszak és a zaklatás egyre nagyobb aggodalomra adnak okot az európai szervezetekben - közölte az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA).
A pszichoszociális kockázatok a legtöbb európai vállalatot veszélyeztetik
Az "Új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés" (ESENER) szerint az európai vezetők négyötöde aggasztónak találja a munkahelyi stresszt, amely mára ugyanakkora jelentőséggel bír, mint a munkahelyi balesetek (79 százalék). A munkahelyi stressz igen súlyos probléma az egészségügyben és a szociális ellátásban (a vállalatok 91 százaléka tekinti ezt enyhébb vagy jelentősebb problémának), valamint az oktatás területén (84 százalék).
"A pénzügyi válság során az európai vezetők 79 százaléka veszélyeztetett a munkahelyi stressz miatt, amely jelentős gátat szab az európai termelékenységnek" - nyilatkozta a barcelonai konferencián Jukka Takala, az EU-OSHA igazgatója. "A probléma mértéke miatt meglehetősen aggasztó, hogy az uniós szervezetek csupán 26 százalékában vannak érvényben intézkedések a stressz leküzdésére. Az ESENER-felmérés kiemeli a stressz leküzdéséhez nyújtható hatékony támogatás jelentőségét, mely döntő fontosságú szerepet játszik az európai gazdasági teljesítmény és versenyképesség fokozásához szükséges egészséges munkaerő megteremtésében."
A felmérésből az is kiderül, hogy a vezetők 42 százaléka szerint az egyéb biztonsági és egészségvédelmi kérdésekhez képest a pszichoszociális kockázatokat nehezebb kezelni. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a pszichoszociális problémák hatékony kezelését főként a tudatosság hiánya (50 százalék) valamint az gátolja, hogy a témát kényes kérdésként kezelik (53 százalék).
Az ESENER eredményei szerint a munkavállalók részvételével sikeresebb a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések végrehajtása. Különösen a kisebb létszámú munkahelyeken játszik fontos szerepet a munkavállalók bevonása a pszichoszociális kockázatok kezelésébe.
A saját munkavállalói érdekképviselettel rendelkező vállalatok 84 százaléka dolgozott ki munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi (OSH) politikát vagy cselekvési tervet, miközben a hivatalos képviselettel nem rendelkező cégeknél ez az arány mindössze 71 százalék. A munkavállalóikkal konzultáló vállalkozások körülbelül kétszer olyan gyakran vezetnek be intézkedéseket a pszichoszociális kockázatok, például az erőszak, a stressz és a zaklatás kezelésére, mint azok, amelyek a munkavállalók bevonása nélkül alakítják ki kockázatkezelési tervüket.
Az ESENER-felmérés tanúsága szerint az egészségvédelmi és biztonsági problémák kezelésének legfőbb gátja az erőforrások, például az idő, a személyzet és a pénz (36 százalék) valamint a tudatosság hiánya (26 százalék).
A felmérésből az is kiderül, hogy még a kisebb vállalatok is képesek belső kockázatértékelést végezni. Kockázatkezelési folyamatuk hatékony irányításához, illetve sikeres megelőző intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához azonban szaktanács, iránymutatás és eszközök formájában támogatásra van szükségük.
Az "Új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés" (ESENER) szerint az európai vezetők négyötöde aggasztónak találja a munkahelyi stresszt, amely mára ugyanakkora jelentőséggel bír, mint a munkahelyi balesetek (79 százalék). A munkahelyi stressz igen súlyos probléma az egészségügyben és a szociális ellátásban (a vállalatok 91 százaléka tekinti ezt enyhébb vagy jelentősebb problémának), valamint az oktatás területén (84 százalék).
"A pénzügyi válság során az európai vezetők 79 százaléka veszélyeztetett a munkahelyi stressz miatt, amely jelentős gátat szab az európai termelékenységnek" - nyilatkozta a barcelonai konferencián Jukka Takala, az EU-OSHA igazgatója. "A probléma mértéke miatt meglehetősen aggasztó, hogy az uniós szervezetek csupán 26 százalékában vannak érvényben intézkedések a stressz leküzdésére. Az ESENER-felmérés kiemeli a stressz leküzdéséhez nyújtható hatékony támogatás jelentőségét, mely döntő fontosságú szerepet játszik az európai gazdasági teljesítmény és versenyképesség fokozásához szükséges egészséges munkaerő megteremtésében."
A felmérésből az is kiderül, hogy a vezetők 42 százaléka szerint az egyéb biztonsági és egészségvédelmi kérdésekhez képest a pszichoszociális kockázatokat nehezebb kezelni. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a pszichoszociális problémák hatékony kezelését főként a tudatosság hiánya (50 százalék) valamint az gátolja, hogy a témát kényes kérdésként kezelik (53 százalék).
A munkavállalók bevonása döntő tényező
Az ESENER eredményei szerint a munkavállalók részvételével sikeresebb a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések végrehajtása. Különösen a kisebb létszámú munkahelyeken játszik fontos szerepet a munkavállalók bevonása a pszichoszociális kockázatok kezelésébe.
A saját munkavállalói érdekképviselettel rendelkező vállalatok 84 százaléka dolgozott ki munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi (OSH) politikát vagy cselekvési tervet, miközben a hivatalos képviselettel nem rendelkező cégeknél ez az arány mindössze 71 százalék. A munkavállalóikkal konzultáló vállalkozások körülbelül kétszer olyan gyakran vezetnek be intézkedéseket a pszichoszociális kockázatok, például az erőszak, a stressz és a zaklatás kezelésére, mint azok, amelyek a munkavállalók bevonása nélkül alakítják ki kockázatkezelési tervüket.
A vállalkozás kis mérete nem gátolhatja a hatékony kockázatkezelést
Az ESENER-felmérés tanúsága szerint az egészségvédelmi és biztonsági problémák kezelésének legfőbb gátja az erőforrások, például az idő, a személyzet és a pénz (36 százalék) valamint a tudatosság hiánya (26 százalék).
A felmérésből az is kiderül, hogy még a kisebb vállalatok is képesek belső kockázatértékelést végezni. Kockázatkezelési folyamatuk hatékony irányításához, illetve sikeres megelőző intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához azonban szaktanács, iránymutatás és eszközök formájában támogatásra van szükségük.
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Vajon milyen a Jó főnök?