A vezetők 79 százalékát veszélyezteti a munkahelyi stressz

A pszichoszociális kockázatok a legtöbb európai vállalatot veszélyeztetik

Az "Új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés" (ESENER) szerint az európai vezetők négyötöde aggasztónak találja a munkahelyi stresszt, amely mára ugyanakkora jelentőséggel bír, mint a munkahelyi balesetek (79 százalék). A munkahelyi stressz igen súlyos probléma az egészségügyben és a szociális ellátásban (a vállalatok 91 százaléka tekinti ezt enyhébb vagy jelentősebb problémának), valamint az oktatás területén (84 százalék).

"A pénzügyi válság során az európai vezetők 79 százaléka veszélyeztetett a munkahelyi stressz miatt, amely jelentős gátat szab az európai termelékenységnek" - nyilatkozta a barcelonai konferencián Jukka Takala, az EU-OSHA igazgatója. "A probléma mértéke miatt meglehetősen aggasztó, hogy az uniós szervezetek csupán 26 százalékában vannak érvényben intézkedések a stressz leküzdésére. Az ESENER-felmérés kiemeli a stressz leküzdéséhez nyújtható hatékony támogatás jelentőségét, mely döntő fontosságú szerepet játszik az európai gazdasági teljesítmény és versenyképesség fokozásához szükséges egészséges munkaerő megteremtésében."

A felmérésből az is kiderül, hogy a vezetők 42 százaléka szerint az egyéb biztonsági és egészségvédelmi kérdésekhez képest a pszichoszociális kockázatokat nehezebb kezelni. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a pszichoszociális problémák hatékony kezelését főként a tudatosság hiánya (50 százalék) valamint az gátolja, hogy a témát kényes kérdésként kezelik (53 százalék).

A munkavállalók bevonása döntő tényező

Az ESENER eredményei szerint a munkavállalók részvételével sikeresebb a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések végrehajtása. Különösen a kisebb létszámú munkahelyeken játszik fontos szerepet a munkavállalók bevonása a pszichoszociális kockázatok kezelésébe.

A saját munkavállalói érdekképviselettel rendelkező vállalatok 84 százaléka dolgozott ki munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi (OSH) politikát vagy cselekvési tervet, miközben a hivatalos képviselettel nem rendelkező cégeknél ez az arány mindössze 71 százalék. A munkavállalóikkal konzultáló vállalkozások körülbelül kétszer olyan gyakran vezetnek be intézkedéseket a pszichoszociális kockázatok, például az erőszak, a stressz és a zaklatás kezelésére, mint azok, amelyek a munkavállalók bevonása nélkül alakítják ki kockázatkezelési tervüket.

A vállalkozás kis mérete nem gátolhatja a hatékony kockázatkezelést

Az ESENER-felmérés tanúsága szerint az egészségvédelmi és biztonsági problémák kezelésének legfőbb gátja az erőforrások, például az idő, a személyzet és a pénz (36 százalék) valamint a tudatosság hiánya (26 százalék).

A felmérésből az is kiderül, hogy még a kisebb vállalatok is képesek belső kockázatértékelést végezni. Kockázatkezelési folyamatuk hatékony irányításához, illetve sikeres megelőző intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához azonban szaktanács, iránymutatás és eszközök formájában támogatásra van szükségük.