A magyar gazdaság szereplői jobban felkészültek a járvány harmadik hullámára

A KoronaHR kutatás három szakmai civil szervezet, tizenöt egyetem, hét területi gazdasági kamara, egy önkormányzat, egy elhelyezkedést segítő vállalkozás és egy kutatási program összefogásával indult el tavaly júniusban.  Eddig a járvány mindkét hullámáról készült kutatási jelentés. Az online kutatás harmadik fázisa 2021. március 1-április 20. között zajlott, 288 válaszadótól (cégek, intézmények és nonprofit szervezetek) érkezett értékelhető kérdőív – nyilatkozta a kutatás vezetője, dr. Poór József  professor emeritus, egyetemi tanár (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és Selye János Egyetem).

A válaszadók több mint kétharmada (létszám és árbevétel alapján) sorolható a KKV kategóriájába (72,2%). Ágazati hovatartozás szempontjából a válaszadók legnagyobb hányada a szolgáltatások területén (38%) működik, ám jelentős számban találhatók közöttük ipari és építőipari (28,9%) cég is.

Csehné Dr. Papp Imola egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem) a vírus okozta makroszintű gazdasági következményeket tekintve kiemelte, hogy a megkérdezett szervezetek közel kétharmada további egy évig érezhető hatásokkal számol, de egyharmaduk ennél hosszabb következményeket prognosztizál. A koronavírus kétségtelenül a legnagyobb negatív befolyással a foglalkoztatottságra lesz, ezen belül is erőteljesen átalakulhatnak az egyes szektorokon belüli munkanélküliségi adatok. A kutató a munkavállalói oldal szempontjából az alábbi jelenségek elterjedését emelte ki:

• - a munkahelyre való bejutás nehezebbé vált (42%)
• - az éves szabadság kötelező kivétele jellemző volt (44%)
• - csökkent a család jövedelme (46%)
• - a munkahelyi terhelés növekedett (66%)
• - a munka-magánélet egyensúly fenntartása nehezedett (69%)
• - a családi terhek nőttek (78%)
• - az egészségügyi veszélyeztetettség növekedett (80,7%)
•  

• "A válaszadók több mint fele szerint a harmadik hullám kapcsán elindult létszámleépítések hosszú távon nem fogják befolyásolni a szervezet sikerességét, de a kulcsemberek megtartása továbbra is különösen fontos" - hangsúlyozta Dr. Kőmüves Zsolt egyetemi docens (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem). Továbbá azt is kiemelte, hogy a munkaügyi kapcsolatokban, a szakszervezetek szerepében érdemi változás nem azonosítható a harmadik hullámban sem. Ott, ahol működik szakszervezet, a megkérdezett szervezetek döntő többségénél nem változott a szakszervezetek befolyása, sem csökkenés, sem növekedés nem volt tapasztalható.

• Dr. Dajnoki Krisztina egyetemi docens (Debreceni Egyetem) véleménye szerint az általános válságkezelő intézkedések között felértékelődött a szervezeti hatékonyság növelése és a stratégiák átdolgozása. A válaszadó úgy látja, hogy a HR-nek továbbra is feladata van a járvány okozta problémák kezelésében. A legnagyobb arányban jellemző HR-megoldások véleménye szerint az alábbiak:

• új munka- és egészségvédelmi intézkedések kidolgozása
• otthoni munka engedélyezés/elrendelése
• munkavállalók szociális problémáinak segítése
• utánpótlási, helyettesítési tervek ki- és átdolgozása
• önfejlesztés támogatása
•  

• A megkérdezett vállalkozások és intézmények több mint egyharmada a válságra lehetőségként tekint, a válaszadók mindössze 7,5 %-a utasította el teljesen ezt a megközelítést - vázolta fel Dr. Majó-Petri Zoltán egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem).

  A pandémia harmadik hullámában a rugalmasság, a gyors alkalmazkodás, valamint a nyitottság volt a legfontosabb a megkérdezettek válaszai alapján, amelyet az előző hullámokban is kiemelkedő helyet elfoglaló kommunikációs, asszertivitás, konfliktuskezelési kompetenciák követtek. A vírus okozta home office-os munkavégzés bizonyos kompetenciák erősödését generálta -  derült ki  Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta egyetemi docens (Pannon Egyetem) kutatási tapasztalataiból. 

• A munkakörökre vonatkozóan összességében elmondható, hogy a harmadik hullám során hat munkakör beszüntetésre jutott egy új munkakör kialakítása, valamint öt létszámcsökkentésre egy létszámnövekedés. Ez azt jelenti, hogy arányaiban sokkal többen vesztették el a munkájukat, mint amennyi potenciális munkavállalónak lehetősége volt új munkát találni a válaszadó szervezetek körében - fejtette ki Dr. Kunos István egyetemi docens (Miskolci Egyetem).