Aki kérdez: Veres Rita
HR Szubjektív rovatunkban Veres Rita az AON Hewitt cégvezetője kérdez, miután válaszolt Verő Barbara, a Nestlé Hungária Kft. HR igazgatója kérdésére.
Nagyon súlyos es fontos kérdésnek tartom azt, hogyan gondozzuk tehetségeinket Magyarországon. Nem a hatásvadászat mondatja velem, hogy a nem csak a vállalatok, hanem gazdaság versenyképessége múlik ezen már ma is, de 5-10 év távlatában még inkább. A tehetségeket pedig nem korlátozni kell és nem is lehet őket "bedobozolni". Olyan körülményeket kell teremteni, amelyek között bátran fejlődnek és virágoznak. Ezt nem megy kényszerből. A legfontosabb ebben a hosszú távú gondolkodás, es az hogy minden érintett (oktatás, döntéshozók,vállalatok, fiatalok, család) felelősséget vállaljon. Én ebben mindig a jövő megoldásait kutatom, Finnország példája rendhagyó, de lenyűgöző. Ráadásul olyan mértékű változások fognak történni a munkaerőpiacon az elkövetkező 10 évben, amelyek hatása megjósolhatatlan. Ennek ellenére illetve pont ezért kell sokkal gyorsabban reagálni, sokkal többet gondolkodni a jövőn. Azt gondolom, hogy itthon mind az oktatási rendszer mind az egyéni szemléletmód kapcsán le vagyunk maradva: az előbbinél azért mert már a mai kihívásoknak sem felel meg, nemhogy a jövőnek. A szemléletmód kapcsán pedig muszáj lesz mindenkinek felismerni, hogy jóval nagyobb felelősséget kell vállalni egyéni fejlődésért, tanulásért, jövőért.
Tavaly ősszel a HVG HR Center megbízásából a GVI-vel közösen végeztünk egy országosan reprezentatív „Macro-Talent” kutatást, hogy feltérképezzük az elkövetkező évek közép- és nagyvállalati diplomás munkaerő-szükségletének és a felsőoktatás szakember kibocsátásának viszonyát. Az országos kutatás közel 500 vállalat írásbeli megkérdezésével, közép- és felsővezetői interjúkkal, valamint a felsőoktatásra vonatkozó nyilvánosan elérhető adatbázisok és szakanyagok egybevetésével készült. Az volt a célunk, hogy segítsük a különböző felek párbeszédét, és számszerűsítsük azt, amit a vállalatvezetők és HR szakemberek többsége inkább csak a „zsigereiben érez”. Az eredmények megerősítették a megérzéseket: a magyar vállalatok több fontos foglalkozási csoport esetében is jelentős szakemberhiánnyal kalkulálnak. 2017 végére a vállalatok 21 százaléka legalább két stratégiablokkoló foglalkozási csoporttal számol. Elsősorban a műszaki - mérnöki szakmák, valamint a kereskedői - értékesítői foglalkozásúak esetében valószínűsítenek a cégek jelentős szakemberhiányt. Különösen azok a vállalatok számolnak diplomás munkaerőhiánnyal, amelyek pesszimisták saját regionális, földrajzi adottságaikat, vagy pedig a frissdiplomásokra gyakorolt vonzásképességüket illetően.
A cégek 40 százaléka a gépészmérnökök, 34 százaléka pedig a villamosmérnökök hiányával számol és ezt a tényt akár stratégiája megvalósulása akadályának is tekinti. Ugyanakkor, ezeknél a foglalkozási csoportoknál építenek a legnagyobb arányban pályakezdők felvételére. Ráadásul a legjobban felkészült fiatal mérnökökért és kereskedőkért vívott harcban a magyar cégeknek számolniuk kell a munkaerő-piaci veszteségekkel is. Bár a pályaelhagyók aránya a népszerű szakmák esetében nem jelentős, a külföldi munkavállalás lehetősége viszont érzékelhető elszívóerőt jelent. A keresett mérnöki szakmák és a reklám - marketing végzettségűek esetében a 2-5 éven belül végzettek 17-20 százaléknál lehet a külföldi munkavállalás esélyével számolni.
A fent említett tanulságok egyértelműen arra mutatnak rá, hogy az „egyensúly” megtalálása olyan fontosságú és nagyságrendű probléma, amit egyedül egyik érintetti csoport sem tud megoldani. Muszáj összefogni, és közösen gondolkodni, vállalatoknak, a döntéshozóknak, az oktatás szereplőinek, és természetesen nem szabad kihagyni a párbeszédből a fiatal tehetségeket sem.
Kérdésem pedig Orosz Vivienhez, a MOL stratégiai HR vezetőjéhez szól.
A MOL-ról sokaknak egy tradicionális nagyvállalat jut eszébe, miközben HR fronton számos innovatív gyakorlatot valósítanak meg, és számos elismerést bezsebeltek már (többek között Dave Ulrich-tól), most milyen nagy dobásra készülnek?
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
HR Szubjektív rovatunkban Lőrinczi Máté, a Danfoss Industrial divíziójának globális HR vezetője kérdez, miután válaszolt Bondici Flóra, a Chorus... Teljes cikk
„Nem a legerősebb szervezet lesz a túlélő, nem is a legintelligensebb, hanem az, amelyik a leginkább fogékony a változásra” – mondta Charles... Teljes cikk
HR Szubjektív rovatunkban Bondici Flóra, a Chorus One Chief People Officere kérdez, miután válaszolt Gaál Annamária, az AGCO Hungary HR vezetője... Teljes cikk
- Munkaerőpiaci fordulatok: Innováció és alkalmazkodás a HR-ben 3 hete
- Vitályos Eszter: az egyik legfontosabb kihívás a munkaerőpiaci aktivitás további növelése 3 hete
- Köves Slomóékhoz kerülhet a Veres Péter Gimnázium 3 hete
- Egységben az erő: így enyhíti a munkaerőhiányt és csökkenti az agyelszívást három ország 3 hete
- Munkanélküliség az EU-ban - kik állnak a dobogón 2024 januárjában? 4 hete
- A dolgozó nők arányának alakulása - infografika 1 hónapja
- Németországban nőtt a munkanélküliség februárban 1 hónapja
- A friss diplomások 78 százaléka már egyetemi tanulmányai alatt is dolgozott, sokan mennének külföldre 1 hónapja
- Gazdasági elemzés: a migráció hosszabb távon nem tudja megoldani Hollandia munkaerőhiányát 1 hónapja
- Az álláskeresők támogatásának alakulása 2009 és 2023 között 1 hónapja
- Ebben a 10 uniós városban a legkönnyebb most munkát találni 1 hónapja